XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-02-01 / 3. szám
készülünk Irodalmi ésgrafikai.pályázat a GARBO Kiadónál Életem a víz! Az ENSZ 1994-ben március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, azóta világszerte ezen a napon ünnepük egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. A Tiszta Vízért Alapítvány és a GARBÓ Kiadó pályázatot hirdet Életem a víz! címmel vers, novella, valamint grafika műfajban. A pályázat beadási határideje február 20. További részletek a www.garbokiado.hu weboldalon. Mióta a kilencvenes évek első felében a Radnóti Miklós utca 8-10. szám alatti általános iskola felvette Gárdonyi Géza nevét, szép hagyománnyá vált az intézményben, hogy a Magyar Kultúra Napján iskolanap keretében emlékeznek meg az íróról. A Gárdonyi-nap egyben az iskola ünnepe is, amely a többi között a tanulók munkájáról és kreativitásáról szól. Mint Berkes Klára igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, az idén január 21-én a Hollán Ernő utcai Zeneiskola előadótermében tartották az ünnepséget külön az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. Ezt megelőzően kis ünnepség keretében megkoszorúzták az iskola épületében lévő Gárdonyi Gé- za-emléktáblát. Az eseményen most is jelen volt az író dédunokája, Keller Péter, akit az előző évekhez hasonlóan meghívtak a Gárdonyi-napra. A Zeneiskolában megtartott iskolanapon a többi között kihirdették annak a pályázatnak az eredményét, amely szintén évek óta hagyomány az intézményben. A témát - amely ebben a tanévben a tűz volt - mindig az iskolaév elején kapják meg a gyerekek. Ezután lázas munka kezdődik: a diákok - alsósok és felsősök egyaránt - a téli szünet végéig otthon és természetesen tanáraik segítségével az iskolában számtalan megközelítésben dolgozzák fel a témát. Az idén rekord számú, csaknem kétszázötven pályamunka érkezett. Először a tanulók adtak műsort a témában magyar költők és írók műveiből, valamint saját pályamunkáikból. Majd Bodóczi Dezsőné igazgató beszédben emlékezett meg a Magyar Kultúra Napjáról és az idei évfordulók kapcsán hazánk két nagy fiáról, Széchenyi Istvánról és Liszt Ferencről. Ezután a pályázat eredményét ismertette. A diákok fantáziáját megérintette a különleges téma: nemcsak számtalan, a tűzről szóló éneket, verset, közmondást, szólást és festményt találtak, hanem maguk is írtak, rajzoltak, festettek, maketteket, fazekas- és famunkákat készítettek. A pályamunkák egy részéből kiállítás nyílt az iskola első emeleti folyosóján. A legkiválóbb munkák díjazásban részesültek. Ezt követően, ugyancsak hosszú évek hagyományaként az iskola legkiválóbb negyedikes és nyolcadikos diákjai kaptak ünnepélyes nevelőtestületi dicséretet. Végezetül a legnagyobb kitüntetés, a Gárdonyi-díj átadása következett. A kitüntetetteket minden évben azok közül választják ki, akik első osztálytól kezdve az iskola tanulói, jelesnél nem volt rosz- szabb tanulmányi eredményük, magatartásuk és közösségi munkájuk példamutató. Idén két diákot - Matusz Márk 8. a, valamint Téglás Anna 8. b osztályos tanulót - talált a díjra érdemesnek a nevelőtestület. Megkezdődtek a felvételi vizsgák a középiskolákban. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés, tényleg a megfelelő oktatási intézményt választotta-e a gyerek? Az iskola kiválasztása a családok egy részénél zökkenőmentes, de mit tehetünk, ha a kamasznak fogalma sincs, hogy mit szeretne tanulni? Dr. Katona Györgyi pszichológussal arról beszélgettünk, mi a feladata a szülőnek a továbbtanulásnál.- Tudomásul kell venni, hogy a kamaszok egy része tudja, hogy milyen szakma érdekli, ezért ők céljaiknak megfelelő iskolába jelentkeznek. A másik részük viszont még keresi az útját, próbálgatja, hogy mire képes, és így alakul ki az identitása, ami a 14-15 éveseknél egyáltalán nem baj - tájékoztatott a szakember. - A téblá- boló, de korántsem érdektelen fiataloknál jó választás a gimnázium, ahol ugyan nem tanul szakmát, de az érettségi után kiforrottabban el. tudja dönteni, hogy melyik felsőfokú intézményben akar továbbtanulni. A szülőknek azt is számba kell venniük, hogy nem mindenkiből lesz felsőfokú végzettségű felnőtt. Sok fiatal a képességei miatt a kétkezi munkájából fog megélni. Az anyukáknak és apukáknak azonban arra oda kell figyelniük, hogy a beteljesületlen álmaikat ne a gyerekükön keresztül akarják megvalósítani. Ha a gyermek kialakult elképzeléssel rendelkezik, akkor abban támogatni kell. Köthető viszont kompromisz- szum: tanuljon szakmát, ugyanakkor hobbiszinten élje ki azokat az irányultságait, amik hosszú távon nem jelentenek anyagi biztonságot. A kamasz életében nagyon fontosak a barátok, a hasonló korúak társasága, ami megváltozik, ha új iskolába kerül, és ilyenkor az új elvárások is megnehezítik a tanuló életét. Éppen ezért fontos a stabil családi háttér. A szülőknek tudniuk kell, hogy milyen változásokkal jár a kamaszkor, és ezt meg kell érteniük. A serdülőknél gyakori, hogy nem akkor kezdenek beszélni a gondjaikról, amikor rákérdeznek, hanem amikor ők úgy érzik, itt az idő arra, hogy megosszák problémáikat másokkal. (metz) A kémia nemzetközi éve Száz évvel ezelőtt, 1911 januárjában Marie Curie-t kémiai Nobel- díjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben alapították meg a Kémikus Egyesületek Nemzetközi Szövetségét. A kettős évforduló alkalmából az ENSZ a 2011-es évet a Kémia Nemzetközi Évének minősítette. A fiatalok kémia iránti érdeklődését kívánja növelni az a programsorozat, amelyet Kémia - a mi életünk, a mi jövőnk címmel indítottak útjára. A szervezők a víz - mint az emberiség egyik legfontosabb kincse - tulajdonságainak feltérképezését ajánlják. A Magyar Kémikusok Egyesülete azonosult az ajánlással, ezért az általános és középiskolákban vízzel kapcsolatos látványos kísérletek bemutatását szorgalmazták. A programok sikeres hazai indulását tükrözi a Vízzel tüzet - tűzzel vizet akció, 2011. február 1. Gárdonyi-nap Középiskolába amelyhez többek között a kerületi Pannónia Általános Iskola is csatlakozott.
