XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)

2011-08-02 / 15-16. szám

8 TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 2011. augusztus 2. Kamaszvilág - családi tükörben Azt már mindenki tudja, hogy milyenek a kamaszok, de arról, ho­gyan hatnak „ránk”, az idó'sebb ge­neráció tagjaira, már kevesen tud­nak, s még kevesebben vannak tisztában azzal, hogy ez a hatás köl­csönös. Arról pedig végképp nem esik szó, hogy annak idején mi mi­lyen kamaszgyerekei voltunk szü­léinknek, vagy hogy a mi szüléink­kel hogyan bántak az ő szüleik ser­dülőkorukban. Az ismeretterjesz­tő munkák legtöbbször úgy igye­keznek megvilágítani a serdülőkor feszültségekkel teli időszakát, mintha az csak a kamaszok belső ügye lenne. Ez nem így van - mondja a rendszerszemléletű csa­ládterápiás elmélet -, a család kü­lönböző generációjú tagjai össze­tartoznak, hatnak egymásra, az egyes generációk ugyanazon az úton járnak, csakhogy időben egy­máshoz képest eltolva. Kölcsönö­sen segíthetik vagy nehezíthetik átélni az egyes időszakokat. Amikor a család legifjabb gene­rációja a kamaszkornál tart, szá­mos feladat sorakozik: helyt kell állnia az iskolában, ki kell alakíta­nia saját véleményét, formálnia saját ízlését, értékrendjét, meg kell küzdenie a megváltozott testtel, a valószerűtlenül megnyúlt végta­gokkal, a hormonális változások látható és zavaró jeleivel: a patta­nások és mitesszerek tömkelegé­vel, a zsíros bőrrel és a test erősödő szagaival. Kezelnie kell a feszítőén jelentkező szexuális késztetéseket, az erotikus fantáziákat. Át kell él­nie a hangulatingadozásokat és a társas környezet gyakran elítélő reakcióit. Egyensúlyt kell találnia a jogok és kötelességek között, s ez nem könnyű, hisz a környezet is ál­landóan változtatja elvárásait: van, ahol határozott, komoly fel­nőttet fogad szívesen, de van, ahol kedvesen mulya gyermeki enge­delmességet vár el. Választ kell ta­lálni a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Mi a fontos számomra? Kikkel és hogyan tudok kapcsolat­ba kerülni? Milyen társat tudok el­képzelni - és elviselni - magam mellett? Számos - olykor egymás­sal szöges ellentétben álló - sze­repben próbálják ki magukat: jó­fiúként és gengszterként, lovag­ként és macsóként; szende lány­ként és hódító démonként... (Részletek Kozma- Vízkeleti Dá­niel pszichológus cikkéből, amely a Mindennapi Pszichológia 2011.3. számában olvasható.) FOGSORROGZITES 2011 Rögzíftesse fogsorát mini IMPLANTÁTUMOKKAL! A Mini Dental Implant (MDI) több évtizedes tapasztalattal rendelkező amerikai rendszer a fogprotézisek rögzítésére: • minimális és egyszeri beavatkozás • kedvező ár és azonnali terhelhetőség • stabilan ülő fogsor • akár á régi protézis felhasználásával is • nem kell többé ragasztó • bizonyítja több mint 20 év tapasztalat és >1 millió beültetett implantátum VÉGRE NYUGODTAN BESZELHET, MOSOLYOGHAT ES EHETI KEDVENC ETELEIT! Az Ön megoldása: Dr. Faluhelyi Péter fogorvosi rendelője itt a Pozsonyi úton Tel: 239 20 83 • mobil: 20/929 0701 www.fogsorrogzites.hu www.mini-impbntatum.hu www.drfaluhelyi.com TEUESKÖRÜ FOGORVOSI ELLÁTÁS 3M ESPE/DENTEAST REFERENCIA RENDELŐ A természet szeretetét oltja a diákokba A tanár legyen példakép... Több mint húsz éve oktatja-neveli a gyerekeket a természet szerete- tére Frekot Erika, az Ady Endre Gimnázium biológia-földrajz sza­kos tanára. Az idén Az Év Pedagó­gusa kitüntetést elnyert pedagó­gus fontosnak tartja kerületi kötő­dését. Mint mondja, gyerekkora a Kárpát utcában tett, amely akkori­ban - a hatvanas években - még egész más képet mutatott, mint manapság. Például azon a helyen, ahová most a XXI. század művelő­dési központja, a RaM épült, egy elhagyatott malom állt, az utca kö­zepén sínek futottak, autó alig járt. Kiváló terep volt ez a szánkó­zásra, játékra. Aztán alig egy évtizedre rá, megváltozott a környék arculata. Frekot Erika - bár ma már Űjpesten lakik - most is gyakorta jár arrafelé, hiszen a szülei változatlanul ott élnek. Mind­ketten orvosok, és amikor Erika a „nagy fehér”, ma Pannónia isko­lában bejezte az általánost, nem véletlenül jelent­kezett a Radnóti- gimnázium bio­lógia tagozatos osztályába. Orvos­nak készült, de ké sőbb mégis úgy gon­dolta: inkább nem szeretne kórházban dolgozni. A szintén a szüleitől ráörökített természetszeretet vitte az ELTE-re, ahol bioló­gia-földrajz szakon vég­zett. Utána egy évig tanított anyaiskolájában, amel­lyel a kapcsolata addig is szoros volt: gimnazistaként visszajárt természetismereti szak­kört tartani a gyerekeknek. De - mint mondja - az ő igazi korosztá­lya a tinédzserek. Az általánosban a jó pedagógus afféle tyúkanyó, míg a gimnáziumban inkább pél­dakép. Hozzá az utóbbi áll köze­lebb. Ezért ment át 1990-ben az Ady Endre Gimnáziumba. Volt osztályfőnök, és most már jó pár éve igazgatóhelyettes. Ahhoz azonban mindig ragaszkodott, hogy mindkét tárgyát taníthassa. Azt mondja, külön örült annak, hogy a kitüntetést a József Attila Művelődési Központban vehette át, ott, ahol még úttörőként kapott különféle díjakat. Merthogy min­dig is közösségi ember volt, és ak­koriban az úttörőmozgalom volt az a terep, ahol ezt az igényét kiél­hette. Például nagy élményt jelen­tett neki nyáron „ifi” vezetőként dolgozni a velencei-tavi táborban. Mostani tanítványai szókimon­dónak és nyíltnak ismerik. A bio­lógiaórákon sok időt fordít a sze- xológiára. Valós helyzetekből igyekszik kiindulni, és tabuk nél­kül beszél. Sokakkal ellentétben nem riad vissza attól, hogy min­dent a nevén nevezzen. Azt mond­ja, a nem kívánt terhesség megelő­zése csak egy a fontos témák közül. Arról például sokkal kevesebbet hallanak a gyerekek, hogy hogyan lehet jól szeretni. Annak idején saját - ma már egyetemista - fiaival is nyíltan beszélt mindezekről, és úgy látja, nem hiába, mert most is él­vezi a bizalmukat. Ami az elmúlt tan­évet illeti, nagy örö­mére a TÁMOP te­hetségkutató pályá­zat keretében tizen­öt gyerek részvéte­lével természetis­mereti szakkört ve­zethetett. Minden hónapban kirándul­tak, ami a diákoknak is igazi élményt jelen­tett. Növényeket, álla­tokat figyeltek meg. A Magyar Madártani Egyesület programja­ihoz csatlakozva lát­ták a madárvonulást Tatán és jártak a Duna-Ipoly, vala­mint a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A TÁMOP-nak ugyan vége, de Frekot Erika is­kolai keretek között a kö­vetkező tan­évben is folytatni szeretné a szak­kört. Azon kevés szerencsések közé tartozik, akiknél a munka egybe­esik a kedvenc kikapcsolódással. Szabad idejében is az erdőket, me­zőket járja. Legszívesebben a Kis­kunság tájain barangol. Közben sűrűn kattogtatja a fényképezőgé­pet: igyekszik megörökíteni min­dent, amit lát. Ebben azonban fő­leg nagyobbik fia, Viktor jeleske­dik: neki a természetfotózás a hob­bija. Az élmények képekkel illuszt­rált leírásait azután Frekot Erika saját honlapján (www.barangolj- velem.hu) teszi közkinccsé. Csop Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom