XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-05-17 / 10. szám
2011. május 17. TIZENHARMADIK jj|| KERÜLETI HÍRNÖK 3 Egy sikeres önkormányzat sikeres zárszámadása Közhelyesen szólva, akár szokványosnak is lehetne tekinteni a kerületi önkormányzat idei zárszámadását. A képviselő-testület áprilisi ülésén nyugodt és rövid vita után 16 igen, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással elfogadta a 2010. év gazdálkodásáról szóló beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel; megalkotta rendeletét a 2010. évi költségvetésről, valamint a 201 1. évi költségvetési rendelet módosítására; tudomásul vette a vagyonkimutatásban rögzített tulajdoni állapotot és elfogadta az ellenőrzés tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentést. Biztonságos működés, szociális érzékenység Egy sikeres kerület és sikeres önkormányzat zárszámadását fogadták el ilyen magabiztos arányban a képviselők. Hosszú évek megszokott koreográfiája köszönt vissza az ülésen: jól előkészített szakmai előterjesztések, melyben hosszan sorjáznak az elvégzett tennivalók. Ennyiben szokványosnak és megszokottnak mondható a XIII. kerületi önkormányzat előző évi munkáját lezáró esemény, ami - valljuk meg - méltán válthatja ki más önkormányzatok jogos irigységét. Ám, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a tavalyi év nem egy volt a sorban - országgyűlési és helyhatósági választások a gazdasági és pénzügyi világválság közepette -, akkor nagyon is felértékelődik ez a nyugodt, fegyelmezett gazdálkodásról és szép eredményekről számot adó zárszámadás. Kerületünk polgármestere, dr. Tóth József, a városrész egyik országgyűlési képviselője ehhez a következőket fűzte hozzá.- Amikor 2010-ben tárgyaltuk a költség- vetést, azt ígértük, hogy az a bizonytalan külső feltételek mellett is stabilitást ad a XIII. kerületnek: növekedési pályáját megtartja, a biztonságos működést szolgálja és szociális érzékenységet tükröz. A pluszforrásokat szociális ügyekre fordítjuk, a fejlesztéseket nem fogjuk vissza. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy tavaly a cafetériarendszerben változások történtek. Az ebből, valamint a dologi kiadások növekedéséből származó többletet a kerületi önkormányzat átvállalta és vállalta a megfelelő tartalékolást is. 5,3 milliárddal nőtt a kerület ingatlanvagyona- Mennyiben sikerült a célokat megvalósítani?- A zárszámadási beszámoló elképzeléseink megvalósítását tükrözi vissza. Önkormányzatunk 2010. évi működését a folyamatos pénzügyi stabilitás jellemezte. Átgondolt, takarékos, átlátható gazdálkodással biztosítottuk a folyamatos likviditást, a kötelező és önként vállalt feladatok kiegyensúlyozott, magas színvonalú ellátását, a finanszírozás kiszámíthatóságát. A bevételek teljesítése, az év során rendelkezésre álló források folyamatosan biztosították a kiadások időben történő teljesítését, a költségvetés végrehajtásához hitelfelvételre nem volt szükség. Az intézményhálózat zavartalan működését a szükséges támogatással biztosítottuk. A kerületi oktatásban, kulturális és sport területen megőriztük a kötelező feladatokon túl nyújtott szolgáltatások sokszínűségét. A szociális szolgáltatások területén biztosított volt a pénzbeli és természetbeni ellátások fedezetének megfelelő forrása, az eredeti előirányzat év közben 343 millió forinttal növekedett. A körülmények nehezedése ellenére az önkormányzati ellátás megszokott jó színvonala nem változott, néhány területen javult. Tehát összességében sikeres esztendőről, sikeres önkormányzati munkáról tudunk beszélni.- A választások mennyiben befolyásolták az önkormányzat költségvetését?- Érthetően ez a tény erős késztetést jelenthet a minél szebb eredmények produkálására, akár kölcsönök, hitelek révén is. Mi nem ezt az utat választottuk! Egy nagyon takarékos, költséghatékony, költségkímélő gazdálkodásról adtunk számot. Jellemző, hogy a felhalmozási kiadások 35,6 százalékot képviselnek a mérlegbeszámolóban. Az országgyűlési és önkormányzati választások ellenére a tavalyi év gazdálkodásával kapcsolatban szociálisan érzékeny költségvetésről beszélhetünk, nem választási költségvetésről. 10 éves városfejlesztő stratégiánk alapján dolgoztunk, amiben benne volt a ciklusprogram éves feladatainak végrehajtása. A dokumentumok jól szemléltetik a kerület fejlődését is. Szeretném kiemelni, hogy nálunk semmilyen hitelfelvételre nem került sor 2010-ben. Vagyonfelélés sem történt, sőt, 5,3 milliárd forinttal nőtt tavaly az ön- kormányzat ingatlanvagyona - ezzel együtt az elmúlt öt évben több mint 20 milliárddal -, jelenleg meghaladja a 85 milliárd forintot. Együtt örültünk eredményeinknek Sokat lehet olvasni mostanában arról, hogy az ország adósságának növekedéséből az önkormányzatok is „szépen” kivették a részüket, hogy egyes városok, települések milyen nagymértékben eladósodtak. Repkednek a milliárdok. Sok „sztártelepülésen” hitelekből, kötvénykibocsátásból és banki kölcsönökből finanszírozták látványos terveik megvalósítását, most pedig működési zavarokkal küszködnek. Ezzel szemben a XIII. kerület „eladósodásáról” a 2010-es gazdálkodás könyvvizsgálói jelentésében az olvasható, hogy a 85 milliárdos vagyon mindössze 0,084 százalékát teszik ki a hosz- szú lejáratú kötelezettségek nagysága. Nincsenek ismereteink arról, hogy hasonlót más önkormányzat is fel tudna mutatni...- Mit érzékelhet a vagyon növekedéséből a kerületi lakos?- A gazdálkodás stabilitását biztosítja, a városrész látványos fejlődéséhez járul hozzá. Emlékeztetőül: a szigorú gazdálkodás mellett tavaly is volt olyan kiemelkedő beruházásunk, ami értékesebbé tette kerületünket. A zárszámadás anyagában is olvasható, hogy 2010-ben hogyan teljesítettük a kötelezettségeinket, mennyit fordítottunk beruházásra, hogy bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyeket, hogy 3 milliárd Ft-ot fordítottunk a szociális területre, 7 milliárd Ft-ot az oktatási intézmények fenntartására és még hosszan folytathatnám. És jutott olyan feladatokra is, amelyek ellátása nem a kerületi önkormányzat hatásköre. Bizonyára együtt örültünk tavaly a Radnóti Miklós Művelődési Központ építésének, hogy idén tavasszal már birtokba vehessük a modern művelődési intézményt. De ugyanúgy együtt örültünk az iskolák, óvodák, bölcsődék felújításának, fejlesztésének, a Bessenyei utcai orvosi rendelőnek, a térfigyelő rendszer bővítésének. Az Üteg utca 30. szám alatti óvoda átalakítása első ütemének, melynek második ütemét az ez évi költségvetésünk tartalmazza vagy a Visegrádi közben épült korszerű óvodának és bölcsődének, a családi napközinek az Esküvő közben. Az Angyalföldi Sporttelep megújításának, felújításának, vagy annak, hogy a Ditrói Mór utca sétálóutcává alakult, hogy a kismamák körében egyre népszerűbb a Tücsöktanya nevű foglalkoztató. Szinte egyedülállóként az országban, önkormányzati bérlakásokat építettünk. És még sok-sok példa hozható más területekről, mi mindennel gazdagodtunk. Ezek a fejlesztések mind önkormányzatunk szolgáltatási színvonalának növelését, a kerület otthonosabbá, lakhatóbbá tételét, az itt élők javát szolgálja. Önkormányzatunk példája- A nagy átalakítások korát éljük, ami nagy valószínűséggel az önkormányzatokat is érinteni fogj a...- Igen, szó van arról, hogy az önkormányzatok átalakulás előtt állnak. Ma még nem tudjuk, hogy az átalakulás mit fog érinteni. Önkormányzatunk példája, sikeres tevékenysége azt mutatja, hogy nagy erő van lélektanilag, morálisan és gazdaságilag is abban, ha a polgárok helyben, lakóterületükön intézhetik az ügyeiket, és ha a saját ügyeinkről mi magunk dönthetünk. Őszintén bízom benne és remélem, hogy ez nem fog változni, mert akkor félő, hogy elvesznek azok az értékek, amelyeket ma mindannyian becsülünk. Jusztusz Gábor működését - a gazdasági válság ellenére -, Dr. Tóth József- A körülmények nehezedése ellenére az önkormányzati ellátás megszokott jó színvonala nem változott, néhány területen javult
