XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-04-20 / 8. szám

4 TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 2010. április 20. Márványtábla őrzi Somogyi Jenő emlékét a kerületi Herzen utca 3. szám alatti ház falán. A Pannónia Szálló volt vezérigazgatóját, a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség egykori elnökét április 2-án dr. Tóth József polgármester, dr. Harbula Gyula, a Pannónia-Akkord Zrt. igazgató- tanácsának elnöke és Verebes Jó­zsef mester edző, hajdani szövetsé­gi kapitány méltatta.- Mi, régi kollégák, úgy gondo­lom, az elmúlt tíz esztendőben már valahol az emlékezetünkben, a szí­vünkben hordunk egy kis emlék­táblát Somogyi Jenőről: nincs olyan összejövetel, ahol valami­lyen formában ne emlékeznénk, ne idéznénk fel őt - mondta Harbula Gyula, a Pannónia- Akkord Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Somogyi Jenő egykori munkatársa, jó barátja. - Aki csak dolgozott veie, rengeteget tanult tőle mind szakmailag, mind pedig emberileg. Somogyi Jenő 1924. november 3-án született Budapesten, a XIII. kerületben. 1967-től egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig a Herzen utca 3. szám alatt lakott. Is­kolái elvégzését követően a XIII. kerületi vendéglátó vállalatnál dolgozott, majd a tanácsi vendég­látó vállalat igazgatója lett. Névé­Neves lakóinkra emlékezünk “SOMOGYI tttiÚ hez fűződik az ország első terelő önkiszolgáló hálózatának létreho­zása, valamint a kerületi tejbolthálózat kialakítása. 1960-ban nevezték ki a Pannó­nia Éttermi és Büfé Vállalat igaz­gatójává, később vezérigazgatójá­vá. Az említett cégből egy nemzet­közi szállodavállalatot szervezett. Az ő érdeme emellett az ország el­ső nagy szállodaépítési program­ja, valamint a Budapesti Kong­resszusi Központ létrehozása. Nyugdíjba vonulásáig folyamato­san a magyar szállodaipar feleme­lésén munkálkodott, különös hangsúlyt fektetve a XIII. kerület­re, melynek egyik legjobb példája a Volga Szálló - az első angyalföldi hotel - megépítése. Szállodaipari munkássága mel­lett a sportban is maradandót al­kotott. Kiemelkedő sportpályafu­tását a jégkorongszakosztály veze­tőjeként a Vörös Meteor Egyesü­letnél kezdte. Később a súlyemelő­szövetség, majd az Egyetértés lab­darúgócsapat elnökének nevezték ki. Innen került át az MTK elnöki székébe. 1986-tól a Magyar Labda­rúgó Szövetséget irányította, melyből néhány kellemes epizódot Verebes József idézett fel a megje­lenteknek. Április 12-én, a Költészet Nap­jának másnapján avatta fel a kerü­let legújabb emléktábláját dr. Tóth József. A polgármester Gellért Osz- kúrköltőnek, a Nyugat szerkesztő­jének újlipótvárosi lakóhelyén emlékezett meg a legendás nyuga­tosról: a Radnóti Miklós utca 19/A számú ház falán olvasható, hogy csaknem két évtizeden át itt élt és alkotott Gellért Oszkár. A húszéves jogászra 1902-ben Osvát Ernő figyelt fel, aki a Magyar Géniusz társszerkesztőjének hív­ta. Két évvel később már a nagy te­kintélyű Pesti Hírlap harcosan kri­tikus hangú vezércikkírójaként le­hetett olvasni műveit, 1904és 1918 között több mint ezer cikket írt a lapba. Ezután 1908-ban a megin­duló Nyugat egyik szerkesztője lett. Egymás után jelennek meg kötetei. Az I. világháború idején a Pesti Hírlap szerkesztőjeként, ha­dijelentések kommentátoraként dolgozott. A Vörösmarty Akadémia állan­dó tagja lett 1918 decemberében, 1920 és 1940 között folyamatosan a Nyugat főmunkatársa. Nemcsak Babits, Kosztolányi tartotta Gel­lért munkásságát útmutatónak,-a nehezen dicsérő Kassák és a Nyu­gat második nemzedéke is elis­merte. A háború közeledtével, majd a fasizmus idején Gellért Oszkár el­hallgatott, ekkor inkább szerkesz­tőként dolgozott, majd erről az ál­lásról származása miatt le kellett mondania. Élete végén tragédiák sorát élte át. Az ellenállók és üldözöttek emléke A vizafogói Mártír-emlékmű újra- avatási ünnepségét április 14-én tartották. A szoborcsoportot 2009 júliusában távolították el talapza­táról, mert megrongálódott, a szobrokat újracsapolták, patináz- ták és rögzítették a kőtalapzathoz. Az emlékmű az 1964-ben, a mauthauseni egykori koncentrá­ciós táborban fölállított szobor fe­leakkora mása, a görög antifasisz­ta ellenállási mozgalom résztvevő­je, Makrisz Agamemnon alkotása. Az ellenállókra, katonaszökevé­nyekre, üldözöttekre emlékeztet, akiket a fasiszták 1944-45 telén a pesti Duna-parton meggyilkoltak. Az Összefogás a demokráciáért és a XIII. kerületi önkormányzat által szervezett ünnepségen a Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) felhívást in­tézett a kirekesztés és az erőszak elleni tiltakozásra. Az emlékezés fáklyáinak meggyújtása után Han­ti Vilmos, a MEASZ elnöke, dr. Tóth József polgármester és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltó­ság Tanács elnöke mondott beszé­det. A rendezvény egyházi képvise­lők liturgiájával és a kegyelet virá­gainak elhelyezésével zárult. Vajda Ildikó Munkához kötik a segélyezést Nőtt a temetési segélyek mértéke A képviselő-testület márciusi ülé­sén módosította a pénzbeli és ter­mészetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális el­látásokról szóló rendeletét. A mó­dosítást részben a felsőbb szintű jogszabályok változása, részben az eddigi kerületi gyakorlat változta­tásának szükségessége indokolta. A Szociális Osztályon az elmúlt évben több mint 30 ezren nyújtot­tak be igényt valamely szociális tá­mogatás megállapítása iránt. A jo­gosultságot megállapító határoza­tok száma meghaladta a 23 ezret úgy, hogy egy-egy család több ellá­tásban is részesült. Pénzbeli támo­gatásként a 2009. évben 826 millió Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. A legtöbb kérelmet a lakásfenntar­tási támogatásra, a közgyógyel­látás elnyerésére és az egyszeri tá­mogatásokra nyújtottak be. A ter­mészetbeni juttatások célzott és hatékony segítséget nyújtanak. Az egyszeri támogatások hatékony­sága nehezen mérhető, a rendelet módosítása ezt a hiányosságot pó­tolhatja. Azon aktív korúak esetében, akik egészségi, mentális állapotuk miatt nem alkalmasak tartós mun­kavégzésre, átmeneti segélyezés- kor feltételként határozza meg az együttműködést. Az új rendelkezés az egyének önmagukért és család­jukért való felelősségét azzal erősí­ti, hogy az álláskereső kérelmező­nek a foglalkoztatási szervvel kell kapcsolatban állnia vagy a közfog­lalkoztatás keretében munkát vál­lalnia. A rendeletmódosítással az adósságcsökkentési támogatottak száma 100-120 fővel emelkedhet, a támogatás összege 6-10 millió Ft- tal növekedhet. A módszert a fővá­rosban elsőként alkalmazva, a sze­mély állapotának minősítését a Prevenciós Központon belül mű­ködő Foglalkoztatási Bizottság végzi. A szakemberek feladata lesz e célcsoport vizsgálata, illetve a ve­lük való foglalkozás. Jelentősen emelkedett a temetési segélyek mértéke. A legalacso­nyabb jövedelműeknél a segély összegének felső határa 50%-kal, az eddigi 57 000 forintról további 14250 forinttal nő. A magasabb jö­vedelműek esetében - az egy főre jutó jövedelem 85 500 Ft/fő - az emelés mértéke 75%-ról 100%-ra nőtt, azaz 28 500 forint. A meg­emelt temetési segély anyagi von- zata várhatóan 4,5 millió Ft. A múlt évben 395 fő kapott temetési se­gélyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom