XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-02-16 / 4. szám
TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Új vezető a kerületi közművelődés élén Teret adni a kultúrának Duna-parti ünnepség2000-ben 2010. február 16. Új ügyvezető igazgatója van januártól a XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft.-nek. A társaság élére került Bubics Ádám nem ismeretlen kerületünkben. Nemcsak azért, mert itt lakik, hanem mert másfél évtizede ebben a kerületben is dolgozik. Üzemeltetési technikusként kezdte az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban a kilencvenes évek derekán, és tíz év múlva igazgatóhelyettesként hagyta abba. De akkor sem búcsúzott, hiszen cége, a D-Kultúra Rendezvényszervező Kft. révén aktív részese maradt a kerület kulturális életének. ■^■■■■■■■■■■nuuMMHnunuHMMHMMHnunnnMMnuMMu Együtt lenni és közösen ünnepelni Közben elvégezte a Jászberényi Tanítóképző Főiskola művelődés- szervező szakát, most pedig a Külkereskedelmi Főiskola PR szakán készül diplomát szerezni. Azt mondja, a marketing szorosan kapcsolódik a munkájához, hiszen a művelődési ház is üzenetet közvetít. Eddigi tevékenysége szervesen kötődik olyan ismert és népszerű rendezvényekhez, mint 2001-ben a gyermekház „színeiben” indult Nyáresti koncertek a Szent István parkban vagy a Margitszigeti Gyermeknap. 1995-től tíz éven át szervezte az Angyalföldi Utcabált, és ő indította útjára a pesti alsó rakparton a három évadot megélt Latin Karnevált, valamint dolgozott a Budapest Plázs stábjában is. Egyes rendezvényeknek azonban nem csak lelkes látogatói, hanem sokszor heves ellenzői is vannak. Hogy miért? Bubics Ádám szerint nem vagyunk igazán fogékonyak az ünnepekre. De megszülethet ez a közösségi igény. Erre bizonyíték a Pozsonyi Piknik, amelynek szervezésében csapata nagy szerepet vállalt, és a rendezvény olyan sikeres volt, hogy lesz folytatása is.- Intézményvezetőként az a fő célom - mondja -, hogy teret adjunk az ünnepeknek. Kerületi lakosként is fontosnak tartom, hogy tudjunk együtt lenni, és közösen ünnepelni. A Nyáresti koncertek sorozat és a Pozsonyi Piknik megmutatta, hogy képesek vagyunk erre.-„Nagyfőnökként” milyen jövőt képzel a Dagály utcai háznak?- Ezt a kérdést már mások is föltették, mert úgy látják, hogy ezt a régen jelentős, közösségalkotó teret jó lenne „újraépíteni”. Azt tapasztalom, hogy együtt nehezen működnek a gyermek- és az ifjúsági programok, mert túlságosan tág a korhatár. Négygyerekes apaként is érzékelem az életkori szakadékot. A legidősebb gyermekem 14 éves, a legkisebb pedig két hónapos. Azt szeretném, ha a ház arculata a kisebb gyermekekhez illeszkedne, és körülbelül tízéves korig adna otthont a kicsiknek. Hogy ezt hogyan lehetne a legjobban megvalósítani, arra a GYIÖK-től, vagyis a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzattól is várok jó ötleteket. A kommunikáció óriási szerepe- Hat in tézmény tartozik a fennhatósága alá. Hogyan lehet ezek működését összehangolni? 7- Teret adunk a kultúrának - ez a fő üzenet, amit közvetíteni szeretnénk. Nem az a fontos, hogy hat helyszín van, úgy kell tekinteni, hogy az egész kerület a színhely. A Szent István park éppúgy, mint a József Attila tér. Aki rendezvényekkel foglalkozik, annak tudnia kell, hogy mit és kinek szervez. Ettől függ ugyanis, hogy azzal a rendezvénnyel mit akarunk közvetíteni és üzenni. Szóval nem az intézmény a lényeg, hanem mindig a feladat. Figyelembe kell vennünk, mire van igényük az embereknek, és jó lenne másoknak is kedvező képet adni a kerületünkről. Együtt dolgozni csak úgy lehet, ha mind a hat intézmény munkatársai a kerület egészében gondolkodnak. A részletek most körvonalazódnak. Például folynak a tárgyalások egy olyan kulturális közhasznú egyesülettel, amely részben pályázatokon elnyert támogatásokból fedezi a tevékenységét. Ők vállalnának markáns szerepet a Vízöntő Pinceklub működtetésében. Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központnak pedig még nyitottabb- nak kell lennie minden közösségi és üzleti célú kezdeményezés előtt. Manapság a kommunikációnak óriási szerepe van. Abban a reklámdömpingben, ami körülvesz mindnyájunkat, fontos, kit hogyan szólítunk meg, vagyis a célzott kommunikáció a leghatékonyabb megoldás. Mindenesetre arra törekszünk, hogy mind tartalomban, mind megjelenésben egységesebbek, nyitottabbak és céltudatosabbak legyünk. CsopV. Talált tájak, budapesti séták A művész 2009-ben Sodrásban címmel Garajszki József képzőművész kiállítása látható az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (József Attila tér 4.). Garajszki sokoldalú alkotó, művészi pályáján a kísérletezés irányítja. Keresi az újat az anyagokban, a formákban, a színekben és a technikákban. Készít akvarellt és grafikát, bőrképet és fémplasztikát, fényképet és faplasztikát. Jelentős belsőépítészeti munkássága is. A képzőművész festményeiből és grafikáiból készült válogatás február 25-iglátható az AJAMK Mácsai Termében. Bővebb információ: http://www.garajszki.hu/ jozsef. V.I. Sietni nem jó, aki folyton rohan, amellett lassan és biztosan elmegy az élet. Néha lassítani kell, anda- logni, tétován, cél nélkül kéz a kézben vagy magányosan sétálgatni. Nézelődni: embert, épületet, teret, történetet. A város megannyi rejtett, szép arcát mutatja ilyenkor. A lényeg a lassítás és a szemlélődés, így van ezzel Nádas Alexandra festőművész is, aki hol provence-i tájakon, hol a szülővárosában, Budapesten sétálgat és idéz meg számára fontos, emlékként megőrzött helyszíneket. Az emlék- és tájtöredék nála aztán festészetet teremt, lírai, konstruktív „összemontíro- zást’’, élményt és esztétikát. Az Űjlipótvárosi Klub-Galériában (Tátra u. 20/B.) február 17. és március 5. között Nádas Alexandra 2009 második felében festett képeit ismerheti meg a közönség. A Talált tájak című tárlatban benne rejlik a kitalált táj és a megtalált táj - vall a kiállítás kapcsán a művésznő. „A képek témái olyan terek, házak, városrészletek, amelyek igazából nem léteznek, kitalált tájak. Mégis, a bennük megjelenő, itt-ott felsejlő, vagy nagyon is konkrét képek valós tájélményekké értékelődnek át. A hétköznapi tájat, melyben nap mintnap élünk, átszellemítem, némely képemen szinte profán oltárképpé fogalmazom át, technikailag a reneszánsz tábla- és oltárképfestészet hagyományait követve.” A kiállításról az érdeklődők bővebb információt a 320-5380-as telefonszámon kaphatnak. (B.I.)