XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-19 / 20. szám
2010. október 19. TIZENHARMADIK ft KERÜLETI HÍRNÖK 7 Evangélikusokat keres Angyalföldön Grendorf Péter - Feladatomnak tekintem az evangélium tiszta hirdetését Az Angyalföldi Evangélikus Gyülekezetben augusztus 1-jétől Grendorf Péter látja el a lelkeszi szolgálatot. Elődje, Kendek György - aki 21 évig szolgált a XIII. kerületi lutheránus közösségben - nyugdíjba vonult, ennek ellenére a kerület lakosa maradt. A fiatal lelkész terveinek első állomásaként szeretné összegyűjteni a kerületben élő evangélikusokat.- Mi mindent lehet elmondani a gyülekezet kezdeteiről?- Rimár Jenő hitoktató lelkész indította 1919-ben az evangélikusok összeszámlálását Angyalföldön, és 1923-ban elkezdték a gyűjtést a Kassák Lajos utcai templomra. 1938 májusától a templom alagsorában tartották az első istentiszteleteket, majd Raffay Sándor püspök szentelte fel a kész templomot 1938. október 30-án. Még ebben az évben, december 18- án avatta fel Kemény Lajos esperes a Láng család által adományozott 4 mázsás harangot. A templomot Sándy Gyula tervezte. Ebből is látszik, hogy ez egy fiatal közzösség, hiszen hetven év egy gyülekezet életében nem nagy idő, a múltjával én is ismerkedem még, amiben elődöm sokat segít.- Milyen állomások után került Angyalföldre?- Az eddigi „állomásaim” eléggé távol estek egymástól. Mondhatnám, hogy utam nem tekinthető tipikus lelkészi életpályának. Érettségi után a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakképző Iskolában végeztem, mint basszus- gitáros. Pár évig főállású zenész voltam, de éreztem, hogy ez nem az én életcélom. A zene - különösen kedvenc stílusom, a jazz - sokat segített személyiségem formálódásában, és bár nem voltam egy kiugró tehetség, de nagyon sok örömet szerzett. Talán meglepő, de egészen 21 éves koromig a hit kérdéseivel egyáltalán nem foglalkoztam, szüleim nem neveltek vallásos szellemben. 2000 őszén nyitottam ki először a Bibliát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy leleplezzem a keresztyén hit ellentmondásait, képtelenségét, idejétmúltságát. Az evangéliumi történetekben elém kerülő Jézus alakja azonban elementáris hatással volt rám. Éjszakákon át olvastam, nem tudtam betelni vele. A Deák téri evangélikus templomba kezdtem járni vasárnaponként istentiszteletre. Az egyik alkalommal egy idős lelkész prédikált, és úgy éreztem, hogy Jézus szavai rajta keresztül személyesen hozzám szólnak. Ez a személyes találkozás a Megváltó Úrral minden addigit gyökeresen átértékelt az életemben. Teológiai tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2003- ban kezdtem meg. 2008-ban Hévízgyörkön töltöttem a hatodévet, majd egy évet beosztott lelkészként Rákoskeresztúron és most itt, Angyalföldön. A beosztott lelkészeket a püspök helyezi ki meghatározott időre. Utána a gyülekezet választ lelkészt.- Mit hirdet az evangélikus egyház? Mik az ön tervei?- Ahogy a nevünkben is szerepel: az evangéliumot hirdetjük. Ahogy a többi keresztyén felekezet, ebben egyek vagyunk. Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása áll igehirdetéseink középpontjában. Valljuk, hogy az ebben való hit új összefüggésbe helyezi az ember egész életét. Ezt a drága kincset fedezte fel újra Luther Márton a reformációban. Luther szellemi örökségét magunkénak valljuk és ápoljuk, de a közfelfogással ellentétben nem Luther egyháza vagyunk, hanem Krisztus egyháza. Egyházunk tanításának forrása a Biblia, amiben korunk embere is megtalálhatja a választ személyes kérdéseire. Ebből következik, hogy egyetlen feladatomnak tekintem az evangélium tiszta hirdetését, hogy minél több ember felfedezze az ebben rejlő erőt, békességet Angyalföldön is. E közös cél miatt különösen fontosnak tartom a különböző keresztyén felekezetekkel való jó kapcsolatot, esetleg közös szolgálatokat is. Ennek itt úgy tudom, vannak hagyományai.- Mire kíváncsiak az emberek manapság, ha egy lelkésszel találkoznak?- Sok a keserű, csalódott ember, akik ha felkeresnek, legtöbbször a gondjaikat osztják meg velem. Vannak, akik bibliai problémákat feszegetnek. Megpróbálok meghallgatni mindenkit, sokszor már az is elég. A legtöbb bibliai kérdés a nehezebben érthető részeket érinti: Dániel könyvének próféciáit vagy a Jelenések könyvének apokaliptikus képeit. Azt még soha nem kérdezték meg tőlem, hogy mit jelent az, hogy „Ne lopj!” vagy „Ne tégy hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen!” vagy, hogy mit jelent az, hogy „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Pedig, ha először ezeket az egyszerű alapelveket alkalmaznánk magunkra kötelezőnek, biztos, hogy megnyílnának előttünk a nehezebb részek is. Az is megfigyelhető, hogy a kívülállók legtöbbször nem a tanításunkra kíváncsiak, hanem az életünkre, hogy a tanítás megjelenik-e a hétköznapokban. Végül az is gyakori kérdés, hogy hol és mikor tartjuk gyülekezeti alkalmainkat. Istentiszteletet minden vasárnap 10 órakor tartunk templomunkban (Kassák Lajos utca 22.). A kerületi evangélikus hitoktatásról pedig telefonon lehet érdeklődni: 320-8207, ahol egyéb szolgálatokkal kapcsolatban (keresztelés, esküvő, temetés) is rendelkezésre állunk. T.ZS. Mesélő házak A Szent István park vonzásában É rthető, ha valaki ragaszkodik a szülőfalujához. A Szent István parkkal is így van ez. Aki itt nőtt föl, nehezen felejti, s amikor csak teheti, visszajár. Ezt tapasztalja a 24-es számú ház legrégebbi lakója, Adorján Tiborné, akit Mimi néniként tisztel a környék. Merthogy a 85 éves asszony, akinek internetező „szokásairól” már többször cikkeztek az újságok, leánykori neve Noémi. Hétemeletes a ház, modern belső és külső megoldásokkal, ami a maga idejében is nagy feltűnést kelthetett.- Hetven éve építették, s a Szent István parkot 1945-ig Rakovszky parknak hívták - mondja Mimi néni, s boldogan tekint ki a délutáni őszi napsütésbe. - A helyén egy romtelep volt, előtte pedig teher- hajó-kikötő működött. Nagy teherautó-forgalom volt itt akkoriban. Aztán 1938-39-ben daruk jöttek, elkezdték építeni, és gyorsan átadták. Igen népszerű lett a bérlők körében. Az idős asszony emlékezete szerint nagyjából itt volt a belváros vége. Se ház, se park nem következett a mai Hungária körút felé, üres plac- cok sokasága sorakozott csupán. A házat egy építőmester húzta föl, s a hetedik emeletet (az akkori szokások szerint) megtartotta magának. Hatalmas lakás volt ott, óriási üvegfalakkal, pompás kilátással a Dunára, a Margitszigetre és a várra.- Hívóliftünk és szemétledohónk is volt - idézi föl a kezdeteket Mimi néni. - A tulaj csak annyit kötött ki, hogy kutya ne legyen a házban. A park fái egyidősek az épülettel - ecseteli Adorján Tiborné, s a sokak által kedvelt platánokra mutat. Mimi néni korábban a Váci úti Krayer-féle (Higiénia) házban lakott. Az apja rácsodálkozott a nagy Szent István parki építkezésre, s rögtön beleszeretett az egyik lakásba. Követték a szomszédai is. Köztükvoltak Lantosék is, akiket aztán a nácik öltek meg a koncentrációs táborban. Csak Tamás jött vissza, aki a nagynénjével egy ideig szintén a Mimi néniék házában lakott. Ennek nyoma van az emléktáblán is, merthogy Tom Lantosról, a 2008-ban nyolcvanéves korában elhunyt amerikai demokrata párti politikusról, kaliforniai képviselőről van szó. (A tervek szerint róla neveznék el a budapesti nemzetközi emberi jogi intézetet - a szerk.)- Együtt gyerekeskedtünk - mondja Mimi néni. - Amikor egyszer itt járt, őrizték a követségi testőrök, egy nagy limuzinból szállt ki. Fölcsöngetett, s azt mondta, gyere le, hadd öleljelek meg! Olyan volt az egész ház, mint egy nagy család, idézi föl a legidősebb lakó. Nemcsak nevében társasház ma is, nagy az összetartás. Talán ez lehet az oka annak, hogy kevés az elköltöző, s akik itt vannak, 20-30 éve itt élnek. BH
