XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-05-02 / 9. szám
4 TIZENHARMADIK ||j| KERÜLETI HÍRNÖK 2009. május 2. Soron kívüli testületi ülés Az önkormányzat képviselő-testülete 2009. április 21-én soron kívüli ülést tartott a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben foglaltak szerint benyújtott két indítvány alapján. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a saját maga által 2009. március 12-én elfogadott, az önkormányzat tulajdonában lévő, XIII. kér. 25430/2. és a 25430/5. helyrajzi számon kialakítás alatt álló ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntést felülvizsgálta és azt jóváhagyta. Értékvédelmi támogatás Tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy a XIII. kerületi Értékvédelmi Támogatás pályázat benyújtási határidejét 2009. május 15-ig hosszabbította meg Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottsága a 46/2009. (IV. 9.) KÉK számú határozatával. Bővebb információ a 452-4100-as telefonszámon. Főépítészi Iroda Megtartotta éves közgyűlését az ASZE Az Angyalföldi Szociális Egyesület április 21-én tartotta éves közgyűlését az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Tátrai Kálmán, az egyesület elnöke beszámolt az ASZE 2008. évi munkájáról, majd a 2009. évi költségvetési terv javaslatának ismertetése után köszönetét mondott a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ V., VI., XIII. kerületi kirendeltség vezetőjének, Marosvölgyi Jánosnak munkájáért, mely- lyel az elmúlt tíz évben segítette az Angyalföldi Szociális Egyesületet. A május 1-jével nyugdíjba vonuló Marosvölgyi János a közgyűlésen bemutatta utódját, Viktor Zsuzsát, aki remélhetőleg tovább járja majd ezt az utat éselődjéhez hasonlóan támogatja a kerületi egyesületet. A beszámolót követő hét felszólaló mindegyike hozzászólásával megerősítette az egyesület elnökének tájékoztatóját. Tátrai Kálmán beszámolóját tartózkodó és ellen- szavazat hiányában, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Emellett hasonló szavazati arány született az új elnökségi tag, Orgován Györgyné megválasztásánál is. Sz. Viktória A legenda legendája Nem tudom, mikor vette észre Fenyő Miklós, a rocklegenda, hogy jó ideje a saját legendáját gyártja - azt gondolom, valamikor a nyolcvanas évek elején, az (eddig) utolsó Hungária-formáció közepe táján, talán az Aréna című nagylemez megjelenése idején. Akkorra teljes szépségében kibontakozott ez a világ, a hatvanas évek elejének világa - egy igazán speciális szemszögből, mondjuk, az újlipótvárosi tinijam- pecek vastagkeretes, színes szemüvegén át. Ennek a világnak megvan a maga értékrendje (jó cuccok, jó dumák, jó nők), megvan a maga szokásrendje (haverok, buli, hanta), megvan (de meg ám!) a zenei kultúrája (a rock and roll mindenekfelett) és megvannak a maga ellenségei (a felnőttek, akik nem értik meg a lázadó ifjakat). Megvannak a díszletek, a jelmezek, a gesztusok és a dallamok, jöhet a műsor. Hogy aztán ez a műsor egy újabb nagylemez vagy egy nagyszabású Fenyő-show, esetleg színdarab vagy film, az mindegy is. És az is mindegy szinte, hogy mely egykori Hungária-számok hangzanak el benne. A lényeg azon a hatalmas jampi szíven van, amely bármelyik műfajban képes kibontakozni. Meg a fergeteges jókedven, amit maga körül teremt. Ezúttal a filmnek jött el az ideje, a József Attila Színházban régóta sikerrel futó musicalt ala- kítot- ■Lí ták |m át, több a 9 helyszín, több a karakter, több a konfliktus is, de persze itt is győz a jó, az iíjúság, a zene: a fiatalok egymáséi lesznek, az öregek pórul járnak, és mindenki táncol kivilágos- kivirradtig. Az eddig szinte alig ismert főszereplők pompás alakítást nyújtanak (Szabó Kimmel Tamás egyenesen pazar az ifjú Fenyő Miklós szerepében), a végén még az igazi Fenyő is megjelenik, minden korosztály megkapja hát a magáét. A bravúrosan fényképezett mozi (a kezdő képsor, ahogy a zenegépből a repülőgép propellere lesz, remek, és a képi utalások más filmek világára szintén telitalálatok) arra is szép példát mutat, hogy a mai Pesten gond nélkül lehet helyszíneket találni a hatvanas években játszódó darabhoz. A XIII. kerületi nézőknek külön öröm, hogy felismerhetőek az újlipótvárosi utcák, a Dagály strand meg a Fiastyúk utcai lakótelep házai. Az újabb nézőnemzedékek kedvéért azért jegyezzük meg: ez egy képzeletbeli világ. A valósághoz úgy viszonyul, mint a Robin Hood-történetek a sherwoodi erdő igazi útonállóinak történetéhez. De persze nagyon szerethető. Jolsvai András Újabb emléktábla Szekeres György publicista, műfordító, a francia ellenállás kiemelkedő személyiségének állítottak emléktáblát április 23-án a Raoul Wallenbergutca4. számú ház falán. Szekeres György Für településen született 1914 nyarán. Losoncon érettségizett. Prágában és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat 1933-1936 között. A Magyar Nap című népfront napilap külpolitikai rovatvezetőjeként tevékenykedett. 1945 őszén hazatért Magyarországra. Két éven át a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, előbb mint külpolitikai rovatvezető, később mint párizsi tudósító. 1948 elején a Külügyminisztérium szolgálatába lépett és tanácsosi rangban a római-magyar követségen teljesített szolgálatot. 1950 őszén hazarendelték és a Rajk-per során koholt vádak alapján elítélték. 1954-ben helyezték szabadlábra, 1957-ben rehabilitálták. 1955-től műfordításból élt. 1960-tól az Európa Kiadó szerkesztője, 1963-tól haláláig a kiadó irodalmi vezetője volt. Kritikusi tevékenysége mellett jelentősek francia és cseh műfordításai. (Victor Hugo: Nyomorultak, Karel Capek: Az első csapat, Louis Aragon: Sziget a Szajnán, Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom). Szekeres György 4 országban élt. A legmozgalmasabbak számára az antifasiszta ellenállás, a II. világháború évei voltak Franciaországban. 46 évesen, életében először az újlipótvárosi házban lett saját főbérlete. Ez az egyszobás lakás volt az, ahol háborítatlanul dolgozhatott, írt, fordított, olvasott 5 nyelven, ahol családban és békében élt. Az emléktáblát dr. Tóth József polgármester avatta fel. A műfordítóról megemlékezett Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, közreműködött Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma nevében Kovács István nagykövet, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Pierre Bertrand, a Francia Nagykövetség katonai attaséja és Sági Judit, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke is. « ÍZEK ERES GYÖRGY (1914 n 1973) Lancia elí eínAeí As k if. met. ke ex Gyermekbarát játszóterek A közterületen és intézményudvarokon lévő játszószerek mindegyikének 2008. december 31-ig meg kellett felelnie az uniós előírásoknak. Jelenleg a kerület közterületein, 52 játszótéren 328 db játszószer található, valamennyi megfelel a szigorú Európai Uniós szabványnak. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata 2008-ban, az évek óta jellemző fejlesztéseken túl, külön szabványosítási programot indított, sikerült felszámolni minden, az uniós szabványelőírásoknak nem megfelelő játszószert, mind a közterületeken, mind az intézményudvarokban. A feladatot egyes esetekben a játszószer elbontásával lehetett megoldani, más esetekben a régi játszószerét alakítottak át. A program bruttó 7,8 M Ft forrást igényelt. A fejlesztés másik eleme az óvodai játszószerprogram volt, amelynek keretében, a szabványosításokkal párhuzamosan 15 tagóvodában 100 M Ft értékben 63 db új játszószert helyeztek ki. A program folytatódik. A 2009. évi felújítások során új játszószerek kihelyezését tervezik a Béke téri, a Petneházy utca 19-27. mögötti, a Petneházy utca 92. sz. alatti és a Dráva park tervezett új játszóterekre, és a Victor Hugo park, a Gyöngyösi sétány és a Bessenyei utca 24. sz. alatti már meglévő játszóterekre is. A beruházás költsége 92 millió Ft. Az idei költségvetés további 40 M Ft-os keretéből új játszószereket terveznek kihelyezni. A 8 játszótéren 39 új játszószert építenek, közöttük négyüléses rugós játékot, mérleghintát, csúszdát, rugós játékokat, játszóházat, játszóvárat, forgó játékokat és körhintát.
