XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-04-01 / 7. szám
2009. április 1. TIZENHARMADIK jáÉt KERÜLETI HÍRNÖK A legszebb piros tojás Kétezer éves vallási ünnep Húsvét G yermekkoromban nagyon szépek voltak a húsvéti ünnepek. Már szombat este kiraktam a száraz fűvel kibélelt, nagy, fonott vesszőkosarat apám trópusi növényritkaságokkal teli, zárt verandájára, hogy oda tojjon a húsvéti nyúl. Nagyon szerettem volna egyszer meglesni, amikor éppen hozzám jön, de sajnos nem sikerült. Mire felébredtem, már ott volt a sok ajándék. így volt ez azon a bizonyos napon is. Ébredés után első utam a télikertbe vezetett - és a fűvel kitömött kosár tele volt szebbnél szebb, csillogó, színes sztaniolpa- pírokba csomagolt csokoládétojással. Volt közöttük kék, zöld, rózsaszín, sárga - és a jó ég tudja, még hányféle színű! A legszebb azonban ott volt középen: nagy, piros csokitojás, fehér selyemszalaggal átkötve, a szalagcsokor közepén halványkék papírvirágokkal. És ami a legizgalmasabb volt: amikor megráztam, valami titokzatosan zörgött benne. Nagy hagyott nyugodni a kíváncsiság, vajon mi lehet az. Cukorka vagy egy apró játék? Elhatároztam, hogy azonnal kibontom és megnézem, a selyemszalagot és a papírvirágot meg a babám ruhájára varrom. Szüleim azonban lehűtötték a kér délyemet:- Nem nyúlhatsz még hozzá! Holnap jönnek a locsolók, valamivel meg kell őket kínálni. így hát fájó szívvel visszatettem, és vártam a másnapot, amikor elmennek a látogatók és végre megehetem a csokitojásokat. Váry néni jött meg elsőnek, Gyurika névre hallgató kamasz fiával. Elegánsan ki volt öltözve, nyakkendősen, vadonatúj sötétkék ruhában. Orra alatt kis bajusz feketéllett, amitől én őt már eleve ellenszenvesnek találtam. Elővett a zsebéből egy kis üveg émelyítően büdös kölnit és esetlenül a hajamra locsolta.- Kínáld meg Gyurikát a csokoládéval - mondta anyám. Gyurika hosszasan nézegette a kosarat, aztán - ó, borzalom! - kivette középről a nagy piros tojást a fehér selyemszalaggal. Ebben a pillanatban elkezdtem rettenetesen utálni Gyurikát. Közben Erzsi néni is megérkezett Lacival. Laci gyerekkori pajtásom volt, egészen más, mint Gyurika. Mellette mindig remekül szórakoztam. Eltűrte, hogy megdobáljam a sakkfiguráimmal, a franciaágy alatt pedigháborúsdit játszottunk, ami abból állt, hogy az nyert csatát, aki hamarabb a másik szemébe tudta spriccelni az összenyomott narancshéj levét. Laci mindig engedte, hogy én nyerjek. Szóval: igazi gentleman volt. Őt is megkínáltam az ajándék csokoládéimmal - „mostmárúgy- ismindegy” alapon, ő azonban kedvesen elhárította: - Edd csak meg, az a tied. Gyerünk játszani! - Kézen fogott, aztán a munícióval együtt eltűntünk a franciaágy alatt, az elképedt Váry néni szeme elől. Amikor a vendégek távozni készültek, mégis csak elő kellett jönnöm, és „úri kislány” módjára illedelmesen elköszönni. Váry néni belecsípett az arcomba és megkérdezte: - No, kislányom, ki tetszik neked jobban, a Laci vagy Gyurika?- A Laci! - vágtam rá gondolkodás nélkül. - Mert ő nem viszi el a húsvéti ajándékomat... - és pimaszul a szemébe néztem. Bene Erzsébet A húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe világszerte. Jézus maga is tartotta az ószövetségi pészahot, amely a húsvét bibliai, zsidó eredete volt. Tanítványaival, a tizenkét apostollal minden évben Jeruzsálembe ment és részt vett az ünnepi vacsorán, ahol bárányt, kovásztalan kenyeret és keserű salátát fogyasztottak el az Egyiptomból való kivonulás emlékére, felelevenítve az Örökkévaló és a kiválasztott nép szövetségét. így történt ez Kr. u. 33-ig, amikor Jézus új és örök szövetséget kötött az emberiséggel, és ezt saját vérével pecsételte meg, jelképezve ezzel, hogy ő az Isten igazi Báránya. Ez a nap mai idő szerint Nagycsütörtök. Ennek estéjén fogták el Jézust. A templomban ilyenkor az utolsó vacsorát idézzük fel. E napon két szín alatti áldozásban részesülhetnek a hívek Krisztus testében és vérében, a kenyér és bor színe alatt. Utána esti szentség- imádással emlékezünk Jézus szavaira: Hát egy órát sem tudtatok virrasztani velem? Nagypénteken emlékezünk Krisztus halálra ítélésére, a ke- resztútra, a kereszthalálra, a temetésre. A templomban jelképesen végigjárjuk mind a tizennégy állomását a keresztútnak. A szertartás elején a pap leborul az oltár előtt és Krisztus szenvedéséről elmélkedik. Ezután a letakart keresztet leleplezi, majd tiszteletre felmutatja. Ennek a kereszthódolatnak a lényege: a megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás. A templom egészen 22 óráig nyitva van, hogy a hívők virraszthassanak. Nagyszombaton napközben van a szentsír-látogatás, mert ekkor Jézus a sziklasírban feküdt. A szertartások délután szentelésekkel kezdődnek. Az új tűz, a gyertya, a keresztvíz megszentelése után következik a feltámadási szentmise. Megszólalnak a harangok, a csengők és az orgona, amelyek nagycsütörtök óta hallgattak. A szentmisén felhangzik az alleluja, az örvendezés éneke. Régen ezen a napon volt a felnőttek keresztelése, mert csak ezen a napon lehetett megkeresztelkedni. A világ elé tárt feltámadásba vetett hitünket jelképezi a körmenet. A feltámadt Jézusra emlékezve visszük körbe szobrát a templom körül és a szentségmutatóban az oltáriszent- ségben élő Jézust az ostyakenyér színében. A legnagyobb ünnep húsvétva- sárnap, amikor a szentmise a föltámadt Krisztust ünnepli emlékezve arra, amikor az asszonyok Jézus sírjához mentek, hogy bebalzsamozzák a testét, de nem találták a sziklasírban. A feltámadt Jézus találkozott az apostolokkal, beszélt velük, együtt étkeztek, testén ott voltak sebhelyei, amelyeket megérinthettek, hogy teljességgel megbizonyosodjanak arról: Jézus él! Feltámadt testében jelent meg. Sebei nem fájtak, ellenben dicső ragyogás fénye áradt belőlük. Fizikai törvények nem vonatkoztak rá, mert egyszerre több helyen tudott jelen lenni, étkezett, de nem volt szüksége a táplálékra, átmehetett szilárd falakon, zárt ajtókon. Az 9 apostolok lelkesen és örömmel hirdették: Jézus Krisztus föltámadt; Jézus Krisztus él! Húsvétva- sárnap ünnepi rend szerint kezdődnek a szentmisék a templomban. A mise végén az ételszentelési ima értelme, hogy az elhozott sonka, tojás, kalács ne csak a testnek, hanem a léleknek is hasznára váljék. A fél 11-es nagymisén felcsendül Haydn zenéje ének- és zenekar közreműködésével. Húsvéthétfőn előtérbe kerülnek a gyerekek és a fiatalok. A lo- csolkodás, az elrejtett ajándékok keresése, a tojás- és csokiajándékozás kevésbé szakrális szokásokból erednek. A húsvét üzenete a hívő embereknek a hit megerősítése Jézus Krisztus feltámadásában. A nem hívőknek a gondolkozás arról az örök emberi kérdésről, vajon földi életünk végezetével lezárul-e minden, és elenyészik-e a test és megsemmisül-e a lélek? Húsvétkor részesei lehetünk egy közel kétezer éves vallás ünnepének, amely Európát összetartotta és felemelkedésében segítette. A beszélgetés az Angyalföldi Szent László-plébánián dr. Hajnal Róbert plébánossal, kerületünk díszpolgárával készült. Lejegyezte Vajda Ildikó
