XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-17 / 4. szám
10 TIZENHARMADIK KERÜL Fejedelmek hala - halak fej edelme} II. rész // Vizafogó" névadói A Képes Krónika szerint I. András király a XI. században 50 vizát is küldött Győr alá III. Henrik német császár éhező serege számára. A XVI. században egy-egy különösen sikeres dunai halászat során akár ezer vizát is zsákmányoltak. Gazdasági jelentőségük és népszerűségük a XVI-XVII. században az exportmarháéval vetekedett. Bizonyítja ezt, hogy királyi pátens (parancs, törvényerejű rendelet) alapján vizát és más tokféléket csak a mészárosok és hentesek céhe árusíthatott. Az úszóhólyagjából készült halenyv a legjobb minőségű ragasztó, mely több száz év múlva sem fárad el, s törhetetlen íjakat állíthatnak elő vele. A török uralom elsodorta „Vizafogót”, a kis halászfalut. A XVIII. századi térképeken az ezen a helyen jelölt „vizatanya” léte bizonyítja, hogy a halászat ekkor még nem szűnt meg teljesen. A XVIII. század első felében még mindig bővelkedtünk tokfélékben - másfél évszázad múlva viszont már ritkaságszámba ment a viza. 1896-ban megépült a Vaskapucsatorna, mely megkönnyítette a hajók útját, s megsokszorozta a dunai forgalmat. Emellett ekkorra már túlhalászták a vándorló vizafajtát, s fokozatosan eltűnt. A ma élő vizák már nem jönnek el a Vaskapuig, hanem a Duna-delta környékén ívnak. Ott is veszélyben vannak, mert nemcsak húsukért, hanem a legértékesebb, legnagyobb szemű kaviárt adó ikrájukért is halásszák őket. Az ínyencek szerint a viza akár borsószemnyi nagyságot is elérő, puha héjú, világos- vagy sötétszürke színű ikrája, az úgynevezett „beluga kaviár” a legfinomabb. Eza világlegdrágább kaviárja, melynek „csúcsa” az „aranykaviár”, mely a 60 évnél öregebb halak ikrája. Ez olyan ritka, hogy csak a perzsa sah, az orosz cár és a pápa engedhette meg magának. Európában - az itteni vizák szerencséjére - a kaviár csak az 1917-es forradalom után terjedt el a nyugatra menekült orosz nemesség révén, akik már korábban is kedvelték és fogyasztották. A Fürdő-szigetet (ahol az ókorban Hadrianus helytartó melegvizes fürdői, majd a középkorban a vizák kedvelt ívóhelyei voltak) az 1930-as években az Árpád híd építésekor elkotorták. Az Al-Duna duzzasztóinak megépítése elzárta a fölúszó halak útját, ezért az utóbbi másfél évszázadban mindössze 60 vizafogást jegyeztek fel a Duna magyarországi szakaszán. A Dunából 1987-ben fogták ki Paksnál az utolsó vizát: a 3 méter hosszú, 180 kg súlyú állat a Vaskapu-erőmű 1970-ben történt megépítése után „ragadhatott” a folyó felső szakaszán. Akváriumot készítettek számára, s az állatkertben helyezték el, ahol néhány nap után elpusztult.. A korábban szinte minden nagy európai folyóban fellelhető halóriE T I HÍRNÖK ás ma már végveszélybe került. Az 1970-es években próbálkoztak a viza és a kecsege keresztezésével, de a viza nehézkes beszerzése miatt a „vicsegekísérletek” abbamaradtak. A „Viza 2020” program célkitűzése, hogy 2020-ra visszahonosítsák Magyarországra a tokféléket. Ehhez akadálymentes áramlás, kisebb hajóforgalom, a talajerózió, s vele a hordalék 2009. február 17. mennyiségének csökkenése, jó vízminőség és az élőhelyek védelme vagy rekonstrukciója szükséges. A távoli jövő titka, hogy úsz- kálnak-e egyszer újra vizák a „Vizafogónál”. Kerületrészünk elnevezése örökre megőrzi sok évszázados, az itt élők számára kedves emléküket. Pappné Vőneki Erzsébet A mi XX. századunk Kényszerek és választások ORMOS MÁRIA sorozatának 5. előadása: A Rákosi-korszak a József Attila Színház Gaál Erzsébet Stúdiójában lesz 2009. február 23-án este fél nyolckor. beruházó: értékesítő: borítékoltuk árainkat! www.rozsnyaipark.hu tel: (06-1) 225 0821 (06-1) 225 0822 Hétalvó barátaink- A köztudatban a legismertebb a medve alvási szokása, mivel az első hó megjelenésekor bevackolja magát, majd február 2-án kijön, körülnéz, és ha meglátja az árnyékát, visszabújik, hogy a még negyven napig tartó telet szálláshelyén vészelje át - így tartja a népi megfigyelés. Alszik, mint a mormota. A mondás igaz, hiszen egyike a hétalvó állatoknak a mormota. Téli álmuk megkezdése előtt átalakítják „lakásukat”. A bejárati folyosót 1-2 méter mélységig betömik agyagos földdel, kövekkel, fűvel. A fű amolyan vakolatféle, amely az átte- leléshez szükséges kevés levegőt átengedi, ősszel a mormota feltűnően kövér, majd amint az első fagyos napok megjönnek, kiürítik bélcsatornájukat és családostul behúzódnak a szállásra. Szorosan egymás mellett alszik a család. Légvételük óránként 15, amely halálhoz közeli állapotot hoz létre. Testük hőmérséklete a környezetükkel megegyező 10-11 fok. Ha a téli álmát alvó mormotát vackából kivesszük, 21 foknál légzése észlelhető, 25 foknál hortyog, és 31 fokos helyiségben tántorogva felébred, majd enni kezd. Hétalvó kedves kis rágcsáló a pele. Az ókori Róma patríciusainak kedvenc csemegéje volt. Manapság is megtalálható elhanyagolt telkek, romos épületek „lakójaként”. Föld alatti lyukakban, fa- odvakban, régi falakban fészket rak puha mohából, és jóval az első fagyos napok megjelenése előtt álomba merül pajtásainak társa-- ságában. Fészkéből kiemelhetjük, bárhová elvihetjük, nemigen ébred fel. Téli álmának hossza mintegy hét hónap, igencsak illik rá a hétalvó elnevezés. Az emlősállatok közül a denevérek is mintegy öt hónapig alszanak. Telelőként mély barlangokba húzódnak. Itt nagy csoportokba verődnek, hátsó lábaikra függeszkedve, fejjel lefelé csüngnek. A hártyás orrú denevérek szárnyukkal takaróznak, amelyből csak az orruk hegye látszik ki. A sündisznó is amolyan hétalvó, akár hat hónapig is képes alvásba merülni. Az örökké fürge és vidám mókus csupán rövid ideig alussza téli álmát. Nyáron ragyogó raktár- készletet állít össze a természet ajándékaiból: mogyoróból, makkból, valamint erdei gombákat vékony ágakra felfűzve aszal ínsége- sebb időkre. Késő ősszel már nap mint nap többet szundikál, aztán a hideg idő beálltával faodvakban, elhagyott madárfészekben megtalálja meleg „hálószobáját”, ahonnét csak enyhébb téli napokon surran elő egy kis nassolásra. BÁNHÍDI JÁNOS
