XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-17 / 4. szám
«f 2009. február 17. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Az éjszaka hangjai I. A ma éjjel is egy el nem feledett sikolyként szállt tova a meg nem álmodott álmok megkarcolt aranyburkaiban. Magamra maradtam most a világ csücskében, ahol színtelen- ségében tündöklő, megfáradt szívecsetemmel apró szeplőket festettem a csillagok fénykarjaiban szunnyadó Hold sápadt ráncaira. Arthur Madsen Művészházaspár remekei Visszatekintés A Káka Ferenc Művészeti Alapítvány Rokonok című sorozatában Visszatekintés címmel nyflt kiállítás a Visegrádi utca 6. számú ház földszinti helyiségében. Dr. Molnár Valéria, az alapítvány elnöke évekkel ezelőtt indította útjára a nagysikerű kiállítássorozatot, amelyben művészdinasztiák alkotásait mutatja be. Munkáikban megkeresi azokat a motívumokat, amelyek Kóka Ferenc festőművész (1934-1997) életművében is felfedezhetőek. A Visszatekintés című kiállításon Nagy Gy. Margit gobelinművész és férje, Varga Miklós szobrász- művész művei láthatóak. Nagy Gy. Margit Budapesten, a Művészeti Gimnáziumban tanult, ahol mestere Göllner Miklós volt. Az ötvenes években végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere a gobelinművészet hazai királynője, Ferenczy Noémi volt. Nagy Gy. Margit művészi kibontakozását segítette és gátolta is az a szoros kapcsolat, amely közöttük kialakult. A Ferenczy Noémi utódjaként kikiáltott művésznő eleinte a mester stílusát, alkotótechnikáját követte. Egyéni stílusa és technikája Miskolcra költözésekor bontakozhatott ki a Miskolci Művésztelepen, ahol férjével, Varga Miklóssal együtt dolgozott. A fejlett iparváros számos megbízással támogatta a művészházaspárt. Nagy Gy. Margit hatalmas gobelin- és szövött falikárpitokat készített. A kiállításon is látható 2x3 méteres gobelinje Metallo- graphiai inspiráció címmel, az izzó, majd kihűlő acél szépségét szemlélteti. Későbbi alkotása a szövött, varrott gyapjú - előfonatolt technikával készült mikroszkopikus lényeket ábrázoló faliképé, amely az élet keletkezésének boldogságát szimbolizálja. Izzó vörös háttéren zöld, sárga, barna színekkel képezi sajátos színdinamikáját, amelyet majd tűzzománc képein láthatunk viszont. A gyapjúszál porától megbetegedett gobelinművész 1984 óta sikeresen foglalkozik tűzzománccal. Bekapcsolódott a Kecskeméti Tűzzománc Alkotóműhely munkájába, és részt vett a Nemzetközi Zománcművészeti Szimpóziumon is. Köztéri művei országszerte láthatóak. Varga Miklós szobrászművész Beck András és Pátzay Pál növendékeként tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Ösztöndíjasként dolgozott a KecsMetallographiai inspiráció Varga Miklós szobraival keméti Művésztelepen, majd Miskolcon telepedett le, a Diósgyőri Acélművek (Lenin Kohászati Művek) szomszédságában. Megszámlálhatatlan, fémekből készített (bronz, krómacél, vörösréz, alumínium, acél) köztéri alkotása van az ország területén. Makettjeik, terveik egy része látható a kiállításon is. Mészkőből és márványból készített szobrai sokkal bensőségesebb érzelem- és formavilágot tükröznek. A galériában kiállított fehér-szürke márvány női idoljai és torzói a modern szobrászat hazai remekei. Bronz kisplasztikáiból felejthetetlen a Bohóc sorozata. Tartalmilag nézve ülő, trombitáló, meghajtó és vékony testalkatú bohócokat ábrázol. Mondanivalójában az emberi esendő- séget, félelmet és kiszolgáltatottságot szemlélteti. Kifejezésmódját, amelyben a tér minden dimenzióját megragadja, az anyag adta lehetőségek magas szintű és tudatos alkalmazása jellemzi. Az érdeklődők az Öt órai tea közben rendezvényen február 22-én este 17 órakor személyesen is találkozhatnak a művészházaspárral és megnézhetik a róluk készült portréfilmeket. Alkotásaik február 24-ig 15-19 óráig tekinthetők meg a Kóka Ferenc Művészeti Alapítványnál (Visegrádi utca 6. fszt. 1.). V.I. Aláírásgyűjtés a semmiért Több érdeklődő kereste meg hivatalunkat a Béke utca-Országbíró utca sarkán található élelmiszer-áruház ügyében. A betelefonálok, illetve személyesen hozzánk fordulók azt kérdezték, igaz-e az a hír, hogy a területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) tervezete a Lidi áruház megszüntetését tartalmazza? Ezen téves állítás ellen gyűjtenek aláírást magukat a Lidi áruházhoz tartozónak mondott személyek. A hír nem igaz, aki ezt terjeszti vagy ennek igazolásául aláírást gyűjt, az valótlant állít. A Béke utca-Országbíró utca-Üteg utca- Petneházy utca által határolt területre vonatkozó KSZT-tervezetet lakossági fórumon ismertettük, megtekintésének lehetőségét az önkormányzat honlapján január 16-án nyilvánosságra hoztuk, a dokumentum azóta is megtekinthető a Főépítészi Irodán. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Elhunyt Györffy László Jó tíz éve készítettem interjút Györffy Lász- lóvál Ipoly utcai lakásában, s a Hírnökben megjelent beszélgetést az ismert író egy kérdéssel zárta: „Ki tudja, mittartogatmég a kerületben a sors, és ahogy én hívom, mert hívő ember vagyok, a Fennvaló?”A Férnivató is döntött, Györffy Laci is döntött: január végén 69 éves korában könyvekkel, tárgyi emlékkel teli otthonából át- aludta magát a magányos, betegségekkel gyötört, okkal is, de talán túlzottan sötéten látó férfi és magyar író egy végső, nyugodt világba... Barátja, irodalmi barátja, kiadója voltam. S voltam szinte szomszédja - alig pár utca választott el minket -, beszélgetős szomszédja: hányszor kerestem föl, hogy meghallgassam zaklatott és nehéz életének fájdalmait, hányszor sétáltunk a Lehel piac környékén, hogy egy jó ízűbeszélgetés, netán borozás erőt adjon mindkettőnknek. Mert egy-egy megingást, bánatba fojtott pihenési időszakot nem számítva Györffy László vé- gigküzdötte és végigdolgozta az életét. Neki tényleg keserves gyermekkora volt: a pestszentlőrinci fiú édesanyját korán elvesztette, osztályidegenné nyilvánított apja mellett a nélkülözésben is volt része bőven, ’56-ot, bár kint volt az utcán, egy kis bécsi kitérővel és rövid elfogással megúszta, ám a továbbtanulásnál csupán művészi pálya jöhetett számításba - így lett színész. Vidéki korszakok után végleg az írást választotta, először nehezen, később is sokszor akadozva publikált, volt része a rendszerváltozás előtt szilenciumban, támadásban, de a rendszerváltozás után sem érezte igazán jól magát: mást várt íróként, mást várt emberként. Mondhatni: nem engedett. Őt idézve: „Józanságra törekvő, demokratikus érzületemet s velem született szociális érzékenységemet, igazságérzetemet, keresztény- és magyarságtudatomat senki kedvéért nem változtatom meg.” Az 1990 előtti időket a „korlátozott szabadság” korszakának tartotta, az utána következők pedig a „szabadon választott piaci alkuk szellemiségének rendjét” jelentették számára. így hát munkába menekült, egész pontosan: dolgoznia kellett, hogy kimondhassa, megfogalmazza mindazt, amit látott maga körül, ami fájt neki. Ha igaz Kosztolányi mondása, hogy a művész akkor arat, ha termését elveri a jég, akkor Györffy László bővelkedett aratásban, jégverésben. Más szóval: szenvedésben és alkotásban. Színpadi és filmes szerepeken, dramaturgiai munkákon, folyamatos folyóirat- megjelenéseken, felolvasásokon túl 26 könyvet publikált: „életes” novellákat, elbeszéléseket, hangjátékokat, regényeket, és főleg az utóbbi években harcos, indulatos publicisztikai írásokat. A valóságot vizsgálta és mutatta föl. Keményen ítélkezett írásban, szóban egyaránt. Ebben nem csupán sebeket lehet osztani, de megsérülni is könnyű.- Aztán elfáradt, mint megannyi magyar író, művész. Belefáradt a perlekedésekbe, a betegségbe, a magányba, a ma oly jellemző kritikai visszhangtalanságba. Előbb az életet kérdőjelezte meg, aztán az írást. Vagy fordítva: majdnem mindegy, számára a kettő egyet jelentett. És döntött. Németh Lászlót szabadon idézve: Nem volt igaza a legvégső döntésben, de életét adta a tévedéséért! Kaiser László
