XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-02-03 / 3. szám

2009. február 3. 10 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Fejedelmek hala - halak fejedelme, L rész „Vizafogó" névadói A hangulatos „Vizafogó” a XIII. kerület egyik legrégibb földrajzi elnevezése, melyet már Mátyás korában többször em­lítenek. A középkorban kis halász­település volt a vadban gazdag, mocsaras-erdős területen, ahol ré­vészek és halászok éltek. 121 éve, 1888-ban született meg első halászati törvényünk, mely az ról. Április elejétől június közepé­ig halászati tilalmat írt elő a mély, köves folyómedret kedvelő, ikrát rakó vizákra. A 150 cm-nél kisebb kifogott példányokat a többi év­szakban is vissza kellett dobni a vízbe. Hajdanán vizeink olyan gazda­gok voltak halban, hogy csak a por­cos tokhalak képviseltek értéket. ármentesítések miatt jelentősen lecsökkent halállomány fokozott védelmét is célozta. Tiltotta az ívó hal fogását, és szigorúan büntette az orvhalászokat. A Fekete-ten­gerből a Margitszigeti hőforrások­hoz vándorló vizák ekkorra már annyira megfogyatkoztak, hogy a törvénycikk sem tudta megakadá­lyozni rövid időn belüli teljes eltű­nésüket a Duna középső szakaszá­Emiatt a viza volt évszázadokon át a legértékesebb hal, mely komoly jövedelmet hozott a halászmester­séget űzőknek. A viza a tokfélék családjába tar­tozó nagyméretű porcos hal, mely a sós- és az édesvíz között ingázik. A tokfélék 25 fajából Magyarorszá­gon valaha öt faj volt honos: a ke- csege, a simatok, a vágótok, a sőregtok és a viza. A középkorban hemzsegtek a Dunában és a Tiszá­ban, s nem voltak ritkák a Drává­ban és a Körösben sem. Ma már csak a kecsege fordul elő vizeink­ben. A „viza” szó finn-ugor eredetű és „óriást” jelent, latin neve „Huso huso”. A népnyelv őrhalként és ví­ziborjúként is emlegette őket. Az orosz és az angol nyelvben „belu­ga” az elnevezésük. Tömegük át­lag 100-500 kg (rekordpéldányok esetén 1500 kg is lehet), hosszúsá­guk átlag 2-5 (maximum 9) mé­ter. Ivarérettségüket 8-15 éves ko­rukban érik el, s megérhetik a 100 éves kort is. Testük kecses felépí­tésű, koponyájuk kiszélesedő és négy szál hosszú bajusz ékesíti. Hátuk sötétszürke, hasuk piszkos­fehér. A Fekete- és a Kaszpi-ten- ger, valamint a beléjük ömlő folya­mok alsó szakaszán honosak. Kü­lönlegességük, hogy képesek a tengerbe torkolló folyókban felfe­lé, a folyással ellentétes irányban nagy távolságra elvándorolni, hogy tavasszal lerakják ikráikat, valamint ősszel, hogy átteleljenek. Szaporodáskor utódaik ugyanígy visszatérnek születésük helyére: Mindennek feltétele a természe­tes, akadálymentes áramlás, a ha­jóktól nem zavart, háborítatlan, csendes vízrészek megléte és a jó vízminőség, melyek a középkortól a XVIII. századig biztosítottak vol­tak. A kedvező körülményeknek köszönhetően a Dunán egészen Pozsonyig, a Tiszán Tokaj térségé­ig felúsztak. A honi halászok sze­rencséjére Bécsig ritkán mentek, így az osztrákok magyar vizákat voltak kénytelenek importálni, s továbbszállítani a francia és a né­met főúri udvarokba. Tavasszal az első vizarajok érkezése nagy látvá­nyosságnak számított, mert a del­finhez hasonlóan a vízből ki-ki ug­rálva, a felszínhez közel rajzottak. Halászatára az ívóhelyek köze­lében, illetve a vonulási útvonala­kon külön vizahalászó helyek léte­sültek raktárakkal. A legnagyobb Komárom és Győr között, a Csal­lóközben volt. „Vizafogó” halászai a korábban három részből álló Margitsziget hőforrásokban gaz­dag, északi Fürdő-szigetének ka­vicsos-köves aljzatú partjához tar­tó halakat halászták négyféle mó­don: szigonnyal, horoggal, kerítő­hálóval, s főként vizafogó „cége” (más elnevezéssel „szégye”) segít­ségével. Utóbbi a halak iránytartó tulajdonságára építő rekesztő ha­lászat kelléke volt: a folyási irányra merőlegesen felállított, cölöpök­ből vagy fonott sövényből álló fal, melynek szabadon hagyott nyílá­sában nagy méretű háló várta az állatot. A halat csónakból fogták, s a kaput lehalászáskor bezárták. A parton készen álltak hordóikkal a halsózók és a halfiistölők. E két tar­tósítási módnak köszönhetően juthatott a romlandó hal a bécsi császári és főúri, valamint a pesti és vidéki nagyúri konyhákba. Pappné Vőneki Erzsébet Olcsóruha-vásár A Magyar Vöröskereszt XIII. Kerületi Szervezete olcsó, jó minőségű új és használt női, férfi-, gyerekruhával, cipővel várja kedves vásárlóit. Új és használt gyerekjátékok akciós áron. A vásár helye: Budapest XIII., Váci út 67. Ideje: február 16-17., hét­fő, kedd 9-16 óráig. S 2009. febwár t?. 19.00 ^ 1 Csokonai est vendégünk: Movánszki Mária iroda lom kutató Csokonai versíráshoz használt dallatnainak gyűjtője CD co részleteket vetítünk a kőszegi Tern|>efői előadásból X*. KERÜLET» KöanAüvetöoest nonprofit kft. Solépöjegy: 1000 Ft Jagyak kaphatók a helyszínen, a Broadway Jegyirodában (Bp. XIII. Holtán Ernő u. 10.)- - -------- fkoda) »•!: 340-4B-83. 200-374M wv*w.t»fö»dwayJ»Bytri»a».l>u B KV-menetrend A BKV-buszok kerületi járatainak menetrendje január l-jétől válto­zott. Figyelembe véve a lakossági igényeket, önkormányzatunk kez­deményezésére a 120-as, 20E és a 32-es jelzésű viszonylatok ala­csony padlós járműveinek menet­rendjét összehangolták. Ennek eredményeként könnyebb lett a kerekes székkel, babakocsival köz­lekedők utazása. így például a 32- es alacsony padlózató autóbusz 08.07 órakor indul az Árpád hídi végállomásról, 8.15 órakor érke­zik a Szegedi utcai megállóhoz, át­szállás a 20E járatra 8.20 órakor le­hetséges. Vagy például a 120-as alacsony padlózató autóbusz 16.16 órakor érkezik Újpest felől a Röppentyű utca-Fáy utcai megál­lóhoz és 16.30-kor a Fáy utcai ket­tős buszmegállóból a 32-es ala­csony padlózató buszra lehet át- szállni. hu pannacotta WWW 413 71 69 casa panna cotta édes et! Budapest XIII., Rozsnyai u. 33 18 lakásos társashá/ .akások 36 in- - 95 m- között Átadás: 2009. III. negyedév

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom