XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-10-01 / 19. szám

I 4 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2009. október 1. Emléktábla Kertész Erzsébet tiszteletére Kertész Erzsébet József Attila-dí- jas író 1946 óta az Újpesti rakpart 7. szám alatt élt és alkotott. A kerü­leti önkormányzat és a Móra Könyvkiadó szeptember 22-én emléktáblát helyezett el a száz éve született írónő' lakóháza falán.- Kertész Erzsébet csíkos köny­vein több generáció nőtt fel - mondta dr. Tóth József polgármes­ter ünnepi beszédében. A Móra Könyvkiadó nyugal­mazott főszerkesztője, Balassa Anna elmondta: Kertész Erzsébet szívesen beszélt saját életéről, utolsó regényének hőse ő maga lett, a modern, független szellemű íróasszony, aki végigélte a XX. századot. Kertész Erzsébet első regénye, A júliusi szerelem 1936-ban jelent meg, és igazi közönségsikert ara­tott. Ezt követően ajánlották neki, hogy írjon a múlt, a XIX. század nagy alakjairól, az lesz az ő világa. Balassa Anna Kertész Erzsébet gyermekeivel, Sonja Foxszal és Bátki Mihállyal $ #! EBBEN A IliZSAP tü ES ALKOTOTT KERTÉSZ ERZSÉBET 1909 - 2005 JÓZSEF ATTILA-DÍJAS ÍRÓ Aíf.lTTATTA ,f ’ÖAM$T Kft! SSJ$4 gT? Ha M^ítA így születtek meg a történelmi életregények nagy nőalakokról, akik a férfitársadalom rácsait fe­szegették, nem fogadták el a szá­mukra kijelölt babaszobát, volt céljuk és tudtak cselekedni a cél ér­dekében. Nevéhez kötődik egye­bek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsan­na és a Zrínyi Ilona című könyv, írt regényt a világ első matematika- professzor asszonyáról, Szonya Kovalevszkáról, Magyarország el­ső orvosnőjéről, Hugonnay Vil­máról és Elisabeth Barrett Brow­ning költőnőről. Isten házai Budapest Főváros Levéltára az idei őszre is egy érdeklődéssel kí­sért, tartalmas kiállítással ké­szült. Az intézmény galériájában szeptember 18-ától látható A Ka­tolikus templomépítészet Buda­pesten című dokumentációs kiál­lítás. A válogatás az 1686 és 1945 között épült templomok történe­tébe enged betekinteni. Láthatók Buda és Pest templomépítészeté­nek legjellemzőbb épületei, a fő­város által építtetett kegyúri templomok, szerzetesi és magán­kápolnák dokumentációi. Tema­tikus rész mutatja be az első világ­háborút követő-nagy templom­építési időszakot, az 1919-ben megalakuló egyházközségek, majd új plébániák alapításának történeti hátterét. Láthatók meg nem valósult, az 1940-es években tervezett templomok tervei is. A tárlatot dr. JJdvardy György, az Esztergom-Budapest egyházme­gye címzetes püspöke, dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal elnöke és Prakfalvy Endre művészettörténész nyitot­ta meg. A válogatás Budapest Fő­város Levéltárában, a Teve utca 3-5. szám alatt tekinthető meg 2010. január 15-ig hétköznapon­ként 9-18 óra között. A tárlatról a 298-7500-ás telefonszámon ér­deklődhetnek. Üzenet Göcsej szívéből Nemes László által az utóbbi há­rom évben készített festmények­ből nyílik válogatás az Újlipót­városi Klub-Galériában. A kiállítás visszatekintő tárlat is, nemcsak a művészről, hanem az alkotók által járt életutak összegzéséről szól - mondta az október 9-ig látható tárlat kapcsán a festő. „A Kárpát-medencében, Ko­lozsvárott születtem. Az erdélyi művészeti életben fontos idősza­kokat élhettem meg a marosvásár- helyi MAMŰ alkotói csoport ala­pító tagjaként.” A művészi pálya következő állomása - a nyolcva­nas években - Németország, Stutt­gart volt. Az ottani festők társasá­gának tagjaként a közönség rend­szeresen láthatott Nemes-képe­ket. A nyughatatlan alkotó ezt kö­vetően New Yorkban dolgozott, de az igazi inspiráló közeget 1991- ben Magyarországon, a „Hármas­határ” közepén, Zalaegerszegen találta meg. Azóta itt él és dolgo­zik, a műterme is a Göcsej szívé­ben, Szentkozmadombjánban van. Nemes László a festészet mel­lett minden esztendőben nemzet­közi művésztáborokat szervez fia­tal alkotóknak. A Szabad P’ART művészeti egyesület elnökeként kiállításokat, szimpóziumokat je­gyez, amelyek összekötnek hatá­rokon túli régiókat, kultúrákat, népeket. Ljubljanában a magyar nagykövetség művészeti mene­dzsereként szervezői és alkotói te­kintetben is képviseli a magyar kultúrát Szlovéniában és Horvát­országban. Azok közé tartozik, akik elsők az között állíthattak ki négy országban; retrospektív kiál­lításán közel 400 alkotását és a művészi életútról készített rep­rezentatív albumot ismerhetett meg a nemzetközi közönség. Az Űjlipótvárosi Klub-Galériában (Tátra utca 20/B) nyílt kiállítás en­nek a tárlatnak egy szeletét mutat­ja be. További információt a 320- 5380-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. Kert Újlipótvárosban A Duna Galériában látható a XI. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium beszámoló kiállítása. 1998 óta négy hódmezővásárhelyi kerá­miagyár évi háromhetes együttes munkát ad hazai és külföldi kera­mikusoknak. A művészek szaba­don, kísérleti jelleggel használhat ják a gyárakban rendelkezésre álló technikát. A hódmezővásárhelyi kerámiaszimpóziumok minden évben más témát járnak körbe. A Duna Galériában kiállított kerámi­ákat a kert témája ihlette. A kiállító művészek: Albert Ildikó, Barka Melinda, Nathali Clemente, Jáger Margit, Khaled Siraq, Krawczun Halina, Laborcz Mónika, Mihály Árpád, Miháljfi Marika, Pannon­halmi Zsuzsa, Simon Zsolt József, Szemereki Teréz, Tóth Anita, Ve­ress Miklós, Zakar István. A XI. Vásárhelyi Kerámia Szim­pózium beszámoló kiállítását T. Brúder Katalin restaurátormű­vész nyitotta meg. A kiállítás meg­tekinthető október 4-ig, hétfő kivé­telével naponta 10-18 óráig. Vajda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom