XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-06-03 / 11-12. szám
4 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2009. június 3. ■0* Európai parlamenti választás 2009. június 7. ^ Európai parlamenti választás 2009. június 7. ^ Az Európai Parlament felépítése Tisztelt választópolgárok! Az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7-éré kitűzött választásán az alkotmány 70. §-a szerint választójoggal rendelkezik: Az Európai Parlament felépítése hasonló a nemzeti parlamentek struktúrájához. Az euroképviselők minden ciklus elején és közepén titkos szavazással - két és fél évre - választják meg az EP elnökét (akinek tisztsége megújítható). Az elnök testesíti meg a parlamentet a külvilág számára és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban, ő irányítja az EP és szervei munkáját, plenáris üléseit. Az elnök az irányítást két vezető testület segítségével végzi. Az EP elnöke és a pártfrakciók vezetői alkotják az úgynevezett Elnökök Konferenciáját. E testület felelős a parlament munkáját érintő politikai jellegű döntések meghozataláért. Az elnökség - melynek tagjai az elnök és titkos szavazással megválasztott 14 alelnök - foglalkozik a parlamentet érintő szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyekkel. Az Európai Parlament bizottságai Az Európai Parlament munkáját nagyban befolyásolja és segíti, hogy az érdemi munka nem a parlament üléstermében, hanem bizottságokban folyik. A képviselők kidolgozzák, módosítják és megszavazzák a jogalkotási javaslatokat és egyéni kezdeményezésű jelentéseket. Megvizsgálják a tanács és a bizottság javaslatait, és amennyiben szükséges, jelentést készítenek, amit a plenáris ülés elé terjesztenek. Minden olyan témával foglalkoznak, melyben az EU illetékes, hatáskörrel rendelkezik. Jelenleg 20 (benne 3 albizottság) parlamenti bizottság létezik. A bizottságok száma meghatározott, súlyuktól és szerepkörük által lefedett terület nagyságától függően 28-86 képviselő foglal helyet egy-egy vagy több bizottságban. Minden bizottság rendelkezik elnökkel, saját elnökséggel és titkársággal. A képviselőknek legalább egy bizottság munkájában teljes jogú tagként kell dolgozniuk, emellett más bizottságokban lehetnek póttagok vagy teljes jogú tagok. Többnyire egy képviselő egykét bizottságban teljes jogú tag, míg egy-két másik bizottságban póttag. A parlamenti bizottságok havonta egy vagy két alkalommal ülnek össze. A póttagnak joga van a bizottság ülésein felszólalnia és szavaznia. Szavazati jogával csak akkor nem élhet, ha politikai csoportjából minden rendes tag jelen van. Az Európai Parlament albizottságokat és ideiglenes bizottságokat állíthat fel egyedi problémák kezelésére, illetve ellenőrzési hatáskörének gyakorlása keretében vizsgálóbizottságokat hozhat létre. A bizottság tagjai közül rapor- tőrt, vagyis előadót választ. A ra- portőr feladata a jelentések elkészítése és szövegezése. Adott témában akár más illetékes bizottság is véleményt csatolhat a jelentésekhez. Az Európai Parlament székhelyei Az Európai Parlament háromlaki intézmény. Hivatalos székhelye Strasbourg, mely az évente 12 alkalommal megrendezett, általában négynapos plenáris ülések helyszíne. Brüsszelben kerül sor az évente 6-7 alkalommal megrendezett, 1-2 napig tartó rendkívüli mini plenáris ülésekre, illetve itt folynak a bizottsági tanácskozások. Hivatalosan Luxembourgban működik a főtitkárság, mely az EP hivatali adminisztrációjaként működik, a parlamenti háttérmunkáért felelős. Az Európai Parlament munkája általában négyhetes periódusokra oszlik, melyből egy a plenáris üléseké, két hétig zajlanak abizottsági tanácskozások, egy hét jut a politikai csoportok számára stratégiáik, álláspontjaik kialakítására. Az Európai Parlament költségvetése A parlament költségvetése része az EU általános költségvetésének - körülbelül 1 százaléka -, amely az uniós intézmények teljes közigazgatási költségeinek egyötödét jelenti. Ez az összeg 2007- ben 1,397 milliárd eurót tett ki. A kiadások mintegy egyharmadát a képviselőkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások ölelik fel. E költségek abból a hatalmas adminisztrációból is származnak, ami ahhoz szükséges, hogy minden dokumentum és lehetőleg minden felszólalás elérhető legyen az EU mind a 23 hivatalos nyelvén. A képviselők és adminisztrációjuk utaztatása egyik parlamenti helyszínről a másikra is jelentős kiadásokat jelent. Az Európai Parlament és a többi intézmény Az Európai Unió az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, melyben a döntések egy részét nem kormányközi alapon, hanem nemzetek feletti érdekeket képviselő intézmények révén hozzák meg. Az Európai Unió három fő intézménye: az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. A három testület eltérő érdekeket képvisel: a tanács (más néven Miniszterek Tanácsa) a tagállami kormányok által kifejezett nemzeti, a parlament a politikai pártok által képviselt politikai (állampolgári), abizottságpediga szuprana- cionális, közösségi érdekek megjelenítője. A három intézmény működési és döntéshozatali mechanizmusokban betöltött szerepe alapján is különbözik egymástól: a bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező és végrehajtó feladatokat lát el. A tanács a legfőbb döntéshozó, jogalkotó szerv. A parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, illetve konzultatív és ellenőrző testületként működik. / \ 2009. junius 7, Európai Választás TE DÖNTHETSZ!- a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá- az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára, amennyiben nyilatkozatot tett arról, hogy hazánkban kívánja választójogát gyakorolni. A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókor szavazóhelyiségében szavazhat. Ez alól kivétel, ha- a szavazás napján lakóhelyétől távol, de belföldön tartózkodik és igazolással rendelkezik;- ha külföldön tartózkodik és előzetesen kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét;- mozgásában gátolt személyről van szó és írásban mozgóurnát igényelt. A szavazóhelyiségeket június 7- én reggel 6 órakor nyitják. A választópolgárok érkezési sorrendben adhatják le szavazatukat, amennyiben a szavazatszámláló bizottságnak bemutatták a személyazonosságuk és lakcímük megállapítására alkalmas igazolványukat. Ezek lehetnek:- a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvány;- lakcímigazolvány és személy- azonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követően kiállított (kártyaformátumú) vezetői engedély. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, csak akkor szavazhat, ha az okmányaival együtt megy vissza a szavazókörbe. Azok a személyek, akiknek a lakcíme csak a település megnevezését tartalmazza - tehát csak azt, hogy Budapest XIII. kerület - kizárólag a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. A kijelölt szavazókor a XIII. kerületben a 48. számú, Kassák Lajos Gimnázium, Vá- ciútól. A szavazás menete a következő:- a szükséges igazolványok átadása után a szavazatszámláló bizottság megállapítja a választópolgár személyazonosságát, lakcímét, s nevét megkeresi a névjegyzékben;- ha a névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, jelenlétében le- bélyegzi a szavazólapot, s a hozzá tartozó borítékkal együtt azt átnyújtja a választópolgárnak;- a választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette;- érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon lehet, az egyik lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal;- kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az uránba helyezi. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozott a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagja - segítségét igénybe veheti. Ha a választópolgár az urnába helyezés előtt jelzi, hogy aszavazó- lap kitöltését elrontotta, a szavazatszámláló bizottságtól másik szavazólapot kérhet. Cserére csak egy esetben van mód. Az a XIII. kerületi választópolgár, aki Magyarországon, de a lakcímétől eltérő helyen kíván szavazni, a polgármesteri hivatalban működő Választási Irodától igazolást kérhet. Erre június 5-én 16 óráig van lehetőség. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, de a levélnek legkésőbb 2009. június 2-án meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalba. Aki a XIII. kerületben kíván igazolással szavazni, az csak a kijelölt szavazókörben teheti meg. A kijelölt szavazókor a már említett 48. szavazókor, Kassák Lajos Gimnázium, Váci út 61. A mozgásában gátolt személyt - írásbeli kérésére - a szavazókor illetékességi területén a szavazat- számláló bizottság két tagja mozgóurnával felkeresi. Mozgóurnát a Választási Irodától vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, kizárólag írásban. A szavazóhelyiségeket 19 órakor zárják. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. A később érkezőktől a szavazatszámláló bizottság már nem fogad el szavazatot. Dr.Prehlik Lajos jegyző, a XIII. Kerületi Választási Iroda vezetője
