XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-05-02 / 9. szám

2009. május 2. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 9 Valóban aranyat ér? Az egykori aranyásó biz­tos boldogan kiáltott vol­na fel: aranyér! Mai túl­civilizált világunkban is sokan kiálthatnánk fel így, bár nem örömünkben. Az aranyér a végbél körüli visz- szerek speciális, krónikus kitágu­lása, gyulladása, amely a végbél zá­róizmától való elhelyezkedése sze­rint lehet belső' és külső. Ez a be­tegség nagyon gyakori jelenség, minden második embert érint. Talán az „arany­érgyártás” forga- (■* jkf tókönyvének megismerése után nem csodálkozhatunk ezen, hiszen ki­alakulása a mai ember életmód­lettpapíron. Gyakran kíséri visz­ketés, fájdalom, gyulladás, ami még az ülést is megnehezíti. Bár az öröklődésnek (pl. gyen­ge kötőszövet) és a várandósság­nak is szerepe van az aranyér ki­alakulásában, életmódunkkal so­kat tehetünk a betegség elkerülésé­ért. Kezdjük a napot egy pohár lan­gyos vízzel, és mozogjunk minél többet (napi 20 perc séta már cso­dákat tehet!), a lágy széklet bizto­sításáért pedig fogyasszunk sok élelmi rostot, bőséges folyadékbe­vitel mellett. Törekedjünk a rend­szeres székletürítés­re, és az azt követő tisztálkodásra, ami segít elkerülni a gyulladást. Mivel más beteg­ség is okozhat hasonló pana­szokat, fel­tétlenül M­nak egyenes kö­vetkezménye. Elég, ha a napot reg- \ geli nélkül kezdjük, napközben ke­vés rostot és folyadékot fogyasztunk, majd ha vé­letlenül jönne a székelési in- ^ ger, nem me­gyünk WC-re, hanem tartogat­juk. Amikor vi­szont szeret­nénk már meg­szabadulni a fel­gyűlt és jól meg­keményedett salakanyagtól, erőlködünk, nyomunk erősen, gu- vadó szemmel. Egyébként meg so­kat ülünk, keveset mozgunk, de az is megteszi, ha erős fizikai munkát végzünk. Ja, és olyan helyen ürí­tünk, ahol nem tudunk utána meg­felelően tisztálkodni. Ugye isme­rős? A belső aranyeres csomó sokáig tünetmentes maradhat. Később azonban a tágult vénák székletürí­tést követően vérezhetnek, vércsí­kot húzva a székleten vagy a toa­for- dul­junk orvos­hoz! A kezelés a tünetek súlyossá­gától függ, sok esetben az ülőfürdő és a vény nélkül kapha­tó készít­mények se­gíthetnek. Előrehaladott állapotban kü­lönböző műtéti megoldások is szóba jönnek. Más lehető­ségünk is van az aranyér kialaku­lásának megelőzésére és a már meglévő panaszok enyhítésére. Kriston Intim Tornával ugyanis a végbél körüli izomzat megerősít­hető, így a visszértágulat csök­kenthető és elérhető a tünetmen­tesség. A módszer még előrehala­dott esetekben is jól kiegészíti az orvosi kezelést. Dr. Ádám Éva Kriston Intim Torna tréner www.adamevadr.hu A ANNA OPTIKA A K ÓRIÁSI KRRRTVÁSÁR K M H 1 990 Ft -TÓI.!!! 1 m­6 XIII.. PANNÓNIA U. 48. TEL: 329-4*58 WWW.annaoptfka.hu )QII., POZSONYI ÚTI. TEL: 27t-3SM NYITVA: H-P10-18-lg 0 Szakértelem és karizma kell ehhez a munkához A kitüntetett vezető védőnő Magas kitüntetésben részesült március 15-e alkalmá­ból dr. Légrády Pétemé Mara kerületi vezető védőnő. Az anya- és csecsemővédelemben eltöltött több mint négy évtizedes elkötelezett munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet adomá­nyozta számára a Magyar Köztársaság elnöke. Egy kicsiny faluban, a Nógrád me­gyei Béren nőtt fel. Középiskolába Balassagyarmatra járt. Sokáig azt sem tudta, mit is jelent védőnőnek lenni. Ő csupán a „gólya nénit”, a falu bábáját ismerte. Külkereske­delmi levelezőnek készült, de nem vették fel, így került végül a fővá­kusnak is kell lenni. Felismerte, hogy Pesten másként tekintenek a védőnőre, mint vidéken. Ott a ki­csiknek „nyugtató” gyanánt adott, pálinkával átitatott kenyér ellen kellett hadakoznia, itt azt kellett a szülőkkel megértetnie: nem lesz tisztább az általuk lenyalt cumi. A dolgozzon, és annyira megszerette a területen folyó munkát, hogy ele­inte kifejezetten tiltakozott a cso­portvezető védőnővé való előlép­tetés ellen. 1987-ben nyolc Védőnő irányítója, 2000-ben pedig har­mincnyolc kollégája főnöke lett. Azóta egyfolytában a védőnők munkájának jobbításával, tovább­képzések szervezésével, eszközök beszerzésével, pályázatok írásával foglalkozik. Kerületünkben 24 területi vé­dőnő dolgozik, ők hatéves korukig gondozzák a kicsiket. A többi vé­dőnő az általános, illetve középis­kolákban dolgozik. A vezető védő­nő szerint ma nehezebb a területi A kitüntetést dr. Vojnik Mária az Egészségügyi Minisztérium államtitkára adta át rosi védőnőképzőbe. Az állam­vizsgája olyan jól sikerült, hogy rögtön felajánlottak neki egy bu­dapesti állást. A szülei azonban hallani sem akartak arról, hogy ilyen messze kerüljön tőlük. Érsekvadkerten és Patakon lett védőnő, biciklivel járta a környé­ket. Esténként egy fűtetlen albér­letben hajtotta álomra a fejét mindaddig, míg a falu körzeti or­vosa meg nem szánta, és be nem fogadta. így ismerkedett meg ké­sőbbi férjével, az orvos fiával. Együtt jelentkeztek a pécsi orvosi egyetemre: a fiút felvették, neki azonban nem sikerült. Nemsokára Pestre költöztek. 1970-ben két szép ikerlányuk született, őket kö­vette négy évvel később még egy kislány, 1977-ben pedig egy kisfiú. Tízévi gyes után a XIII. kerületben talált védőnői állást. Igazi kihívásként a Szabolcs ut­ca környéke jutott neki. Rá kellett jönnie: ehhez a munkához nem ele­gendő a felkészültség - karizmati­legnagyobb problémát azonban a gyakori alkoholizmus jelentette. Nem volt könnyű, de sikerült el­érnie, hogy elfogadják. Nemcsak meghallgatták, de igyekeztek meg is fogadni a tanácsait. Ezt annak köszönheti, hogy soha nem ron­tott ajtóstul a házba: kivárta, míg megértik a változtatás szükséges­ségét, és fontosnak tartják, mit mond a védőnő. Több várandós anyukát is meg tudott győzni, hogy korlátozzák az alkoholfogyasztást, vagy fessék ki a lakást, hogy a kicsi emberibb körülmények közé ér­kezzen. Arra is rájött, hogy a ci­gány családoknál a nagymamának van a legnagyobb tekintélye, és raj - ta keresztül vezet az út a fiatal szü­lőkhöz. A tehetősebb szülőknek a ma­gányosság legyőzésében segített. A közeli játszótéren szervezett szá­mukra találkozókat olyan sikerrel, hogy tartós barátságok szövődtek a közös programok nyomán. Köz­ben megszokta, hogy csapatban munka, mint akárcsak tíz-húsz év­vel ezelőtt volt. - Kivétel nélkül mindegyik védőnő főiskolát vég­zett, még sincs kellő erkölcsi és anyagi megbecsültségünk. Ennek nyilván társadalmi okai is vannak, de mi magunk is sokat tehetünk a nagyobb elismertség érdekében - mondja. Háziorvos férjét, aki kutatással is foglalkozott és szakkönyvet írt, néhány éve elvesztette. Gyermekei közül kettő külföldön él, itthon van viszont egyik ikerlánya a két uno­kával, és nagy örömére ősszel ha­zatért atomfizikus fia is. Szabad­idejének nagy részét nekik és 90 éves édesanyjának szenteli. A munkáját ma ugyanolyan lelkese­déssel végzi, mint a kezdet kezde­tén. A kitüntetésére nagyon büsz­ke, de - mint mondja - úgy tekin­ti, rajta keresztül most a XIII. ke­rület védőnői szolgálatának mun­katársai kaptak elismerést. CsopV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom