XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-08-01 / 15-16. szám
4 TIZENHARMADIK £|| KERÜLETI HÍRNÖK 2008. augusztus 1. Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát Bombariadó 2008. július 16-án délután egy 500 kilogrammos, II. világháborús bombát találtak egy építkezésen a Tatai utca 82. számú társasház előtt. A veszélyes szerkezet miatt több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Tatai út, az Országbíró utca, a Béke utca és a Dolmány utca által határolt területen. Megtettük a szükséges intézkedéseket A Védelmi Bizottság elnökeként értesültem a tényekről, és azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket -mondta dr. Tóth Józsefpolgármester. A tűzszerészek helyszíni szak- véleménye alapján egy körülbelül egy kilométer sugarú körben a lakosságnak el kellett hagyni a területet. A terület kiürítése rendőri feladat, a rendőrök 4674 lakást jártak végig. Hivatalosan ezen a területen 10689 lakóéi. Eközben három helyszínt nyittatott ki az önkormányzat: a Vasas pályát, a Fiastyúk utcai Hegedűs Géza Általános Iskolát és a Németh László Gimnáziumot, hogy a lakók oda mehessenek. Több mint 5000 ember kitelepítéséről kellett gondoskodnunk, de azt nem tudtuk, hogy az adott területen hány csecsemő, idős, vagy magatehetetlen beteg él, akinek az elszállításáról a mentőszolgálatnak kellett gondoskodni. Intézkedtünk élelmiszer-, gyógyszer- és ivóvízellátásról is, de a legfontosabb ilyenkor a lakosság számára az információ - tájékoztatott a polgármester. Kovács Zoltán, a kerületi polgári védelmi parancsnok értesítette a Fővárosi Katasztrófavédelmet, majd a mentőszolgálatot, akik mentősátrakat állítottak fel a Fiastyúk utcai helyszínen.- Előfordult, hogy idős emberek úgy hagyták el lakásaikat, hogy nem hozták el gyógyszereiket. Ilyen esetekben a mentősöknek kellett segíteni - mondta az alezredes. A Hegedűs Géza Általános Iskolába tábori ágyakat és takarókat szállítottak, a katasztrófavédelem pszichológusokat is küldött a helyszínre. A Magyar Vöröskereszt önkéntesei meleg ételt hoztak - jegyezte meg a polgári védelmi parancsnok. Több önkormányzati képviselőnk és a diákönkormányzat tagjai is segítettek: volt aki vizet osztott, volt aki szendvicset; más padot vitt, vagy egy jó szót, egy mosolyt a kitelepítetteknek. A veszély elmúlt A Fiastyúk utcai iskolában Holopné Schramek Kornélia alpolgármester elmondta: - Azon vagyunk, hogy minél több lakosnak segítsünk és megőrizzük a nyugalmat. A gyerekek kérdeznek legtöbbet, nem szabad megriasztani őket. A felnőttek megértik ezt a kényszerhelyzetet, a gyerekek még nem. A kicsiknek rengeteg kérdésük van, meg kell őket nyugtatni, hogy biztonságban vannak. Kora este a helyszínre érkezett Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Székely Tamás, az egészség- ügyi tárca vezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is folyamatos tájékoztatást kért az eseményekről A lakók kitelepítése este fél 10- re fejeződött be. Ezek után kezdődhetett csak a bomba hatástalanítása. A sérült gyújtószerkezetet a tűzszerészek eltávolították, és a helyszínen felrobbantották. Ezután detektorral végig kellett nézni a területet, majd az 500 kilós bombatestet egy speciális szállító- járművel elszállították, ezután lehetett az embereket visszaengedni lakásaikba. A rendőrség, a polgárőrség és a mentők segítségével még az éjszaka folyamán mindenki hazatérhetett. A gyors lebonyolítás érdekében a BKV két autóbuszt is rendelkezésre bocsátott. A veszély elmúlt. A helyszín biztosításában, a területzárásban és a kitelepítésben mintegy 400 rendőr, 9 mentő, 75 polgárőr vett részt.- Köszönet és őszinte elismerés mindenkinek! A lakosságnak a türelemért, a megértésért, az együttműködésért, a veszély elhárításában résztvevőknek a szakszerű, összehangolt munkáért - mondta dr. Tóth József polgármester. VíGH Gőzmalom Rt. által 1885-ben épített munkáskolónia épületei. Ennek az épületcsoportnak két elnevezése is volt, Kilencház - mivel kilenc épületből állt a kolónia, vagy a Malomházak. A házakat a Botond-Tüzér-Huba utca és Fóti út fogta közre. A Duna-parti malmokban dolgozó, főleg Lengyelországból származó, malommunkások éltek itt. Öltözködésük régi hagyományokat őrzött« - írja Jelenics József a Budapest XIII. kerületének teljes utcanév- lexikonában. A Kassák Lajos utcában, jobbról és balról egyaránt újabb és újabb irodaház fogad. A látványban az első, említésre méltó A Kassák Lajos utca Hamisítatlan kisvárosi miliő 41 évvel ezelőtt, nyolcvanéves korában, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos. A róla elnevezett utca a maga hármas arculatával hitelesen idézi meg a köztudatban leginkább költőként, íróként ismert művészt, aki azonban - egyebek között - kiváló képzőművész és lapszerkesztő (Nyugat) is volt. Kassák hatalmas életművet hagyott maga után. Számos műfajban alkotott maradandót: író és költő, teoretikus és kritikus, szerkesztő és mozgalmi vezető, festő és tipográfus, aki alkalmanként szakértelemmel szól zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, fotóról. Folyóiratai modern művészetünknek az európai kultúrával egyenrangút teremtő fórumai. A szocialista művészetek terjesztésére és a munkásművelődésre szánt lapj ai - az ideológiai ellentmondásaik ellenére - kritikus történelmi időkben őrizték és gyarapították a progresszív társadalmi és művészeti szellem alapvető értékeit. Műhelyei indítottak el számos fiatal tehetséget, nemegyszer világhírűvé lett alkotókat. Pályájának különös színt ad autodidakta indulása, kemény jelleme és szellemi fölemelkedésének magas íve. Kassák Lajos kerületi tevékenységét a XIII. Kerületi Helytörténeti Füzetek 5. száma méltatja. »A Kassák Lajos utca a Lehel téri templomot köti össze a Róbert Károly körúttal. 1874-ig Palotai útnak hívták majd Fóti útnak keresztelték. A Kassák Lajos utca nem olyan hosz- szú, hogy ne lehetne rajta - mondjuk egy finom vasárnapi ebéd után - végigsétálni. így tudunk ugyanis elidőzni egy-egy, említésre és megfigyelésre méltó részlet mellett. A Kassák Lajos 22. szám alatt található az angyalföldi evangélikus templom, az épület falán egy szép falikúttal. A két világháború közötti évtizedekben valamivel az Aréna út után egy érdekes üzlet volt Weisz bácsi „Könyvcsárdája”, ami egyben antikváriumként, könyvkölcsönzőként, bélyeg- és papírkereskedésként működött. Ugyancsak ebben az utcában egy szép három- emeletes épület homlokzatán a „Fóti bazár”felirat volt olvasható. A páratlan oldalon az 51-es szám alatt vannak az Első Budapesti változás a Lőportár utcánál következik, itt tehát érdemes megállni. A kereszteződéstől balra hátrafelé egy nem túl új, de nyilván praktikus irodaház uralja a teret, elöl a régebbi Kassák Lajos utcát idéző, szép tetőterasszal rendelkező ház található. A kereszteződéstől jobbra egy hatalmas területen, kicsik és nagyok által egyaránt használható gyerek-paradicsom várja a játszani és kikapcsolódni vágyókat. Van itt „dühöngő”, benne kézilabda méretű pálya két kapuval, és még egy, amely tollaslabda, röplabda, lábtengó, és még ki tudja, milyen sportág amatőr szinten való űzésére találtatott ki. Mellette pedig ott a kicsiket váró mennyország: egy hatalmas játszótér, mindenféle függeszkedő- vel és kapaszkodóval, műszókkal és csúszdákkal! A kereszteződéstől jobbra hátrafelé hatalmas területen egyelőre a káosz az úr, hiszen amerre a szem ellát, csak építési sitt hegyek látványa fogad. Tovább sétálva eljutunk a 48-as számig, melynek kapualjában márványtábla hirdeti: ebben a házban töltötte ifjúkorát Papp László, ökölvívó háromszoros olimpiai bajnok. Sétánkat a nagy forgalmú Róbert Károly körút zárja. Ha itt balra fordulunk, pár lépéssel eljuthatunk a József Attila Színházig. Fehér György
