XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-01 / 13-14. szám

4 TIZENHARMADIK 4 KERÜLETI HÍRNÖK 2008. július 1. Mi épül... Barnamezős beruházás a Duna-parton K erületünk nagy értéke, a Du- na-part tovább épül-szépül a következő években. Nem kis beruházásról van szó: a Váci út-Meder utca-újpesti öböl— Északi összekötő vasúti híd által határolt mintegy 36 hektáros terü­let több százezer négyzetméter be­építését teszi lehetővé. Milyen ké­pet mutat majd körülbelül öt év múlva az eddig a közforgalomtól nagyrészt elzárt ipari terület - er­ről számolt be Arató György, kerü­letünk főépítésze. Zöld sétány a vízparton Az új észak-pesti belváros gon­dolata először a Fővárosi önkor­mányzat Podmaniczky-program- jában jelent meg. Tekintettel arra, hogy a Duna-part Budapest kiemelt területe, ezen a helyen semmi sem történhet a Fővárosi Közgyűlés egyetértése nélkül. Ez az egyik felté­tele a kerületi rendeletalkotásnak is. A reformkorban kialakult vá­rosszerkezet egyik sajátossága, hogy sok vízparti út bejárhatatlan. A Meder utca és a vasúti híd közöt­ti terület különlegességét a többi közt az adja majd, hogy a vízparton nem lesz gépkocsiforgalom, csak a gyalogosoknak kiépített zöld sé­tány. Az úgynevezett barnamezős beruházáskor zöldterületek felál­dozása nélkül szűnik meg az ipari funkció, amelyet a humánusabb városi funkció vált fel utcákkal, te­rekkel és tömegközlekedéssel. A terület nagy része a Duna-Bay Kft. és képviselőik tulajdonában van. A mintegy 500 millió eurós, közép-európai szinten is jelentős beruházás nyomán üzletközpont, valamint kereskedelmi és vendég­látó egységek mellett helyet kap­nak szolgáltató létesítmények is. Lehetőség van 10-15 emeletes magas házak megvalósítására. Felépül ezerötszáz-kétezer lakás, több irodaház és egy négy- vagy öt­csillagos, szimbolikus jelentőség­gel is bíró szálloda. A beruházó távvezérelt felügyeleti rendszerű „okos” és energiatudatos épüle­tekben gondolkodik. A tervezők között külföldi szakemberek mel­lett ott van az egyik legrangosabb magyar építész, Vadász György. Várostörténeti nosztalgia­gyűjtemény A majdani lakók számára rend­hagyó új városi életmódot kínál majd a páratlan természeti kör­nyezet. Nemcsak a panoráma, ha­nem az adottságok miatt kifejezet­ten jó levegő teszi még értékeseb­bé ezt a helyet. Ehhez járulnak a kulturált környezetet nyújtó kiépí­tett utak, játszóterek, csobogók és padok. Nagy sikerként értékeli a főépítész, hogy az épületeket meg­előzve már a beruházás első üte­mében megépül, és a nagyközön­ség birtokba is veheti a főváros leg­hosszabb vízparti sétányának ezt a részét. A fejlesztő tulajdonában álló hajógyári csarnokot a Meder utca mellett nem bontják le, mert mű­emléki védettség alatt áll. A tervek szerint multikulturális funkciót kap: egyebek mellett várostörté- neti nosztalgiagyűjteménynek és hangulatos kávéháznak ad majd helyet. A terület tömegközlekedéssel jól megközelíthető: a metró adott, a Duna Plaza mögött kiépül a Cserhalom utca, és innen a metró­ig buszok viszik majd az utasokat. Az önkormányzat el kívánja érni, hogy a fejlesztő járuljon hozzá a kerület közlekedési helyzetének javításához, a kerékpáros közleke­dés színvonalának jelentős emelé­séhez. A szabályozási tervet még az idén ősszel szeretnék jóváhagyni. Az építkezés jövőre kezdődne, és a tervek szerint öt év alatt befejeződ­ne. Csop V. Szent Iván-nap a Frim Jakab Szociális Intézményben T űzgyújtással, gyertyaszertar­tással egybekötött hangula­tos Szent Iván-napi ünnep­séget tartottak a XIII. kerületi Frim Jakab Szociális Intézmény­ben júniusban. A házi ünnepségen azonban nemcsak a fénynek, a tűznek volt szerepe, rendeztek táncházat és vásárt is a meghívott vendégeknek. A SzentIván-nap kapcsán kerestem fel Pásztor Mártát, akivel az intézmény életé­ről beszélgettem. Személyre szabott fejlesztőprogramok Az egyesített intézmény két te­lephellyel rendelkezik, az egyik az Új Palotai úti nappali ellátást biz­tosító intézmény, a másik a vác- egresi tartós bentlakást nyújtó la­kóotthon. Az Új Palotai úton reg­gel 7 órától fogadják a bejárókat és délután 5 óráig tartózkodhatnak az intézetben, ahol naponta há­romszori étkezést, gyógypedagó­giai fejlesztést, orvosi ellátást, munkajellegű foglalkoztatást, sportolási lehetőséget, szabadidős programokat szerveznek nekik. A nappali ellátást nyújtó otthonba felnőtt értelmi sérülteket és autista személyeket fogadnak, közülük többen halmozottan fogyatéko­sok. A harminc főt befogadó intéz­ménybe a kerületből érkeznek a fo­gyatékossággal élők. A bejárók háromféle fejlesztő- programokat vehetnek igénybe. Végeznek nagy- és kiscsoportos, továbbá egyéni fejlesztéseket. A nagycsoportos foglalkozásokon mindenki részt vesz, együtt jógáz­nak, zenélnek, továbbá színházi előadásokat tanulnak és mutatnak be. A hétkezdő csoport az egyik legfontosabb foglalkozás, hiszen az intézménybe bejárók ilyenkor ismerhetik meg, hogy milyen ese­ményekre, programokra számít­hatnak a hét folyamán. A kiscsoportos foglalkozásokat a műhelyekben tartják. A hat­nyolc fős kézművescsoportban a fogyatékossággal élők nemezel- hetnek, szőhetnek, kerámiatár­gyakat készíthetnek, de dolgoz­hatnak fával és papírral is. A Szent Iván-napi vásáron is ezek a tár­gyak kerültek ki az asztalokra. Az egyéni foglalkozásokat gyógype­dagógus vezeti, ilyenkor egyéni, személyre szabott fejlesztéseket végeznek. Önellátás a cél- Ma Magyarországon kevés le­hetősége van egy középsúlyos ér­telmi sérültnek a munkavállalás­ra. A különböző foglalkoztatási formák esetében inkább az enyhén sérülteket alkalmazzák. Éppen ezért abban gondolkodunk, hogy a kézművescsoportokat felfejleszt­jük a jövőben - tájékoztatott Pász­tor Márta. Általában azon fiatalok érkez­nek hozzánk, akik speciális iskolá­ba jártak. Az esetek többségében nagyon jó pedagógiai jellemzéseket hoznak magukkal, és ami értékként jelenik meg náluk, azt a nappali in­tézményben is igyekeznek meg­őrizni és továbbfejleszteni.- Elsősorban nem a lexikális tu­dást fejlesztjük, hanem a praktikus ismeretekre, az önellátásra, a fino­mabb mozgásokra próbálják meg­tanítani a munkatársak a fogyaté­kos embertársainkat - mondta Pásztor Márta. Az önálló életre - sajnos - telje­sen nem lehet felkészíteni a bejá­rókat, nekik egész életükben szük­ségük lesz kisebb-nagyobb mérté­kű támogatásra. Ám az eredmé­nyek elérhetőek, például hárman már teljesen önállóan közleked­nek az intézmény és az otthonuk között. A nappali otthon munka­társai figyelemmel kísérik a csalá­dokat, a jellemzően egyszülős csa­ládokban fogyatékossággal élők­nek minden segítséget megadnak. A vácegresi lakóotthonban ki­lenc lakó éli mindennapjait. Ott sokkal nagyobb a jelentősége az önállóságnak, a mindennapi élet­tel kapcsolatos tudnivalók elsajá­tításának. A vidéki környezet lehe­tőséget teremt arra, hogy a lakók gyógynövénytermesztéssel foglal­kozzanak az otthonban. A nappali intézménybe járók és a lakóotthonban élők közösen ün­nepelnek. Szent Iván napján is együtt énekeltek, táncoltak és nyá­ron a velencei táborban szintén ta­lálkoznak a sérült fiatalok. Sok csa­ládnak a tábor jelenti az egyetlen lehetőséget arra, hogy pihenhes­sen a nyári hónapokban. Az is nagy segítség, hogy az üdülésicsekk- pályázaton részt vehettek, a két in­tézményből a nyaralásához össze­sen 15 fiatal igényelt és kapott csekket az önkormányzatnak kö­szönhetően. Metz

Next

/
Oldalképek
Tartalom