XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-11-14 / 22. szám

8 TIZENHARMADIK ||j| KERÜLETI HÍRNÖK- 2008. november 18. ParragZoltátiy a 62-esposta kézbesítője Kerületünk lakója az Év Postása Parrag Zoltán - Mindenkit személyesen ismerek a járatomban A Budapesti Kongresszusi Köz­pontban a Postai Világnap alkal­mából ünnepélyesen adták át az év nívódíjait, elismeréseit, köztük az idei Év Postása díjat is Parrag Zol­tánnak október 14-én. Expresszleveleket hordott Ki gondolná, hogy a Budapest 62-es posta kézbesítője a zöld pos­tásruhát nemcsak hogy szívesen, de büszkén is viseli. Mondhat­nánk, elégedett a kerületünkben élő Hegedűs Gyula utcai lakos, aki vidáman mutatja oklevelét és a vándorkürtöt. Több szállal, sőt, családi gyöke­rekkel is kötődik a kerülethez. A Sallai Imre Általános Iskolába járt (ma az öreg, Pannónia utcai iskola­ként ismerik), versenyszerűen foci­zott azŰttörő Stadionban, és a Szent István park még ma is megdobog­tatja a szívét. Eredetileg villamos- gép-szerelőnek tanult, de mivel volt osztálytársa postásnak állt, ő is ked­vet kapott ehhez a szakmához. 1983-tól fél évet töltött a Móricz Zsigmond téri 112-es postán, majd 1984 áprilisától a Teréz körúton lé­vő 62-es postához került. Először expresszleveleket hordott, majd kisegítő kézbesítő lett, és végül ál­landó járatot kapott. 1985-ben több hónapos egyesített felvevő és kézbesítő tanfolyamot végzett, amit a személyi igazolványába is beírtak. Ugyanebben az évben ke­rült a kerület Gidófalvy- és Csángó utcai lakótelepeihez, és váltótársá­val, Békési Ambrussal - akivel több mint 20 éve kifogástalan összhang­ban dolgoznak - mintegy 1650 la­kásba viszi a küldeményeket.- Viszonylagos szabadság, vál­tozatosság jellemzi a munkámat. A posta megítélése nagyrészt a mi közvetítésünkkel és munkánkon keresztül történik. Igyekszem en­nek megfelelni. Mindenkit szemé­lyesen ismereka járatomban, szin­te mindenütt családtagként fogad­nak, sőt előfordul, hogy időnként meghívnak családi eseményekre, esküvőre is. De legalább ennyire fontosak számomra a 1134-es „kód” dolgozói, akiknek szintén rengeteget köszönhetek. Sokat je­lent a mindennapokban a kézbesí­tő osztály jó hangulata! 302 ajánlás Zoltán idén kapta a 25 éves törzsgárdaelismerését is. Az Év Postása nívódíj a Magyar Posta Zrt.-n belül a legmagasabb elis­merés. T avaly október 9-én vezér- igazgatói dicséretet kapott, majd decemberben lakossági elisme­résnek köszönhetően vezérigaz­gatói jutalmat váltótársával együtt. Felettese, Pakó Mihályné, a 62-es posta vezetője az Év Kéz­besítőjének javasolta idén és szak­mailag kiválónak értékelte mun­káját. A Postás újságon keresztül bárki leadhatta szavazatát. Zoltán kapta a legtöbbet, pontosan 302 ajánlást.- Az egyik nap szóltak, hogy forgatnak majd egy tévécsatorná­tól, legyek készenlétben. Mit sem sejtve dolgoztam, amikor egyszer csak megszólalt a hangosbemon­dó, amin keresztül egy rövid beve­zető után közölték, hogy én lettem az Év Postása. A tévés forgatás el­maradt, helyette Szűts Ildikó ve­zérigazgató jelent meg, aki gratu­lált nekem. Nagyon meglepődtem, de örül­tem is, mint ahogyan a család­tagok, kollégák, ismerősök, bará­tok és persze a lakók is. Köszönöm mindenkinek ezúton is! Tábori Zsuzsa Társasozunk Mi itt a pesti belvárosban társas­házakban lakunk. Otthonunkat a rendszerváltás utáni nagy privati­zációs hullámban megvettük, azaz tulajdonosok lettünk, és a legtöb­bünknek nincs is más ingatlanja vagy komoly vagyontárgya. A la­kásunk tehát életünk fő műve. Bi­zony. Egyetlen olyan személyt isme­rek, aki nem élt elővásárlási jogá­val, és a mai napig bérlő. Utólag bánja a makacsságát, de ma már csakis piaci áron vehetné meg a la­kást az önkormányzattól, szóval, ahogy mondják, elment a hajó. Sajnos a bérleti díj évről évre nő. Hiába van a lakásán belül minden komfort (rengeteget költött rá, amivel jelentősen emelte a bérle­mény értékét az önkormányzat legnagyobb örömére), ha nincs beleszólása abba, hogy mi folyik a házban. Számára nincs fórum, ahol megkérdezhetné, hogy miért bontották el a fél tetőt, miért kell időnként a lakását gólyalábakon megközelíteni, miért csak hetente egyszer ürítik a kukákat. Pech, hogy ideszületett, mert ő már nem költözik. Marad és tűr. Állítólag a magyar nép nem „mobil”. Hát nem is. Az én isme­retségi körömben az idősek és a középkorúak örülnek, ha a nap vé­geztével maguk körül a jól ismert zajokat hallják, és a szomszéd kö­szön a lépcsőházban. Ahogy lá­tom, a fiatalok se nagyon kalan­doznak. A külföldi munka kocká­zatos, a lakásbérlés a legtöbbjük­nek megfizethetetlen, marad a szülői otthon. Ez van, ezt kell sze­retni. Ha messze az iskola vagy a munkahely, hát többet utazunk. A mi társasházunk nagyon mélyről indult. Mocskos, lepusz­tult falak, becsukhatatlan kapu, a folyosók aládúcolva. Alakóktöbb- sége a világháborút is itt vészelte át, és számukra megállt az idő, mert a kilencvenes években még mindig az Ingatlankezelő Vállala­tot szidták a kukabűz és az elrom­lott lift miatt. Mindhiába, mert ál­lam bácsi már leosztotta a lapokat. Azután valami elindult. Jött egy fiatal házaspár két gyerekkel, és nem fértek a bőrükbe. Minden közgyűlésen „ötleteitek”, szóval az agyunkra mentek, mert gyana­kodtunk, hogy csak a pénzt akar­ják kihúzni a zsebünkből. Egyéb­ként akkor még nem volt divat közgyűlésre járni. Az öregek a felét se értették a szószaporításnak, a fi­atalok meg késő estig dolgoztak. Minden határozatot olvasatlanul aláírtunk, csak hagyjanak minket békén. A ház viszont felélénkült. A fia­tal házaspár nagylelkűen a pince- és padlásrészekért (én egyiket se használtam) cserébe rendbe ho­zatta a padlást, az udvart; és a leg­veszélyesebb kéményeket. A tetőn már nem folyt be a víz. Külső-bel­ső mázolás. Kaputelefon, védő­rácsok. Az aládúcolás eltűnt, azóta sokkal világosabb a konyhám. A fiatal házaspár időközben el­költözött, jöttek azonban más, a pénzükért elfogadható körülmé­nyeket akaró fiatalok. Gyerekek születtek. Tavaly úgy döntöttünk, hogy tizennégy év után leváltjuk az eddigi közös képviselőt a gyanús üzelmei miatt. A megfelelő refe­renciákkal rendelkező új képvise­lő egyelőre „jól söpör”, persze a körmére nézünk! Ó, azért ez még nem a paradi­csom! Nálunk is vannak notórius nemfizetők, a csillagos eget ígérő, majd illegalitásba vonuló kft.-k, külföldön állomásozó tulajdo­nostársak, akik a bérlőiktől bez­zegbeszedik a díjat. A nyáron mi­attuk majdnem csődbe ment a ház. Kevés a pénz, sok az elvégzendő munka, ezzel nem mondok újat. Mindazonáltal kialakult egy lakó- közösség. SZATHMÁRI ÁGNES November 19.19.00 új: ERDÉLYI KÖLTŐK VERSEI SZABÓ JÓZSEF FOTÓKIÁLLÍTÁSA KÖZREMŰKÖDNEK A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA 4. MŰVÉSZETI OSZTÁLYÁNAK TANULÓI Belépőjegy: ÍOOO Ft Jegyek kaphatók a helyszínen, a Kaláka Zeneboltban (Bp. V. Bárczy István u. 10., a Broadway Jegyirodában (Bp. XIII. Hollán Ernő u. 10.) (Szabad Tér Jegyiroda) Tel: 340-48-83, 200-57-98 www.broadwayiegyirQda.hu valamint az ismert jegyirodákban. www.pannacotta.hu ■Eí 413 71 69 fcasa Érpanna cotta édes élet! Budapest XIII., Rozsnyai u. 33 38 lakásos társasház Lakások 36 m2 - 95 m2 közölt Átadás: 2009. III. negyedév

Next

/
Oldalképek
Tartalom