XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-01 / 19. szám
rm- ÚLi.HPlADL - PAULS ,v.-v-■.?;zOT'TgJyC 1 \° **37 f áö C*a»lc C^i!iBpsa«t-í‘í ÍAQV*< f Pt?OTt$i 2008. október 1. K erületi sportéletünk jövőre ünnepli százéves fennállását. Angyalföldön az 1900-as évek elején élénkült meg az egyesületeken belüli sportélet a gyári munkások szervezett formában történő sportolása érdekében, majd 1909-ben aTeve utcában alakult meg Olaj Pál elnökletével a Fővárosi Testedzők Köre, melynek a Váci úton 3000 főt befogadó pályája volt. így ír a kezdetekről Pluhár István és Csík Ferenc közös könyve, az 1941-ben megjelent Magyarországi sportegyesületek története. Az említett egyesület mellett hamarosan megjelent a színen a Szent László út 124. szám alatt alakult Terézvárosi Sport Club, őket 1911 -ben követte a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a mai Vasas, majd 1912-ben a Budapesti Labdarúgók Köre. A régi Vasasnak a Béke út 26. szám alatt, a BLK-nak a Váci úton volt bérelt pályája, melyek több ezer néző befogadására voltak alkalmasak. Érdekesség, hogy 1920-ban a VI. kerületi Szív utcában alakult VI. kerületi Sport Club, szintén a Béke úton lelt otthonra. Úgyszintén az 1910-es és ’20-as évekre tehető a kerületben megtelepedett hatalmas gyárak dolgozói részére létrehozott sportklubok megjelenése. Ilyen sportklub volt többek között a Jutagyári Sport Egylet, a Láng L. Gépgyár Rt. Tisztviselői SK, a Csavargyári Sport Klub, a Magyar Acélárugyár Rt. Sportegyesület, vagy a Budapest Székes-Főváros Elektromos Művei Sportegyesülete, későbbi nevén Elektromos Munkás SE. Ez utóbbi Magyarország egyik legnagyobb és teljesítményekben leggazdagabb sportegyesülete volt akkoriban. Fővédnökük ár. Szendy Károly polgármester volt. Otthonukban, az egykori Latorca utcai telepen alkalmaztak Magyar- országon először villamos világítóberendezést, ezért az első villanyfényes válogatott mérkőzéseket is itt tartották. A repülősport fejlesztése Első egyesületeink szinte kivétel nélkül iabdarúgó-szakosztály- lyal alakultak, de hamarosan más ben. Az önkormányzat kiemelt helyen szerepelteti a helyi sportélet támogatását. Ennek köszönhetően az utóbbi években többek között világszínvonalú sportcsarnok épült a Rozsnyai utcában, és megújult az Újpalotai úti Sporttelep is. Emlékkiállítás a kerület sportéletéről Az emlékezet számos nagyságot jegyez fel kerületünk sportéletéből, sőt több olyan személyt találhatunk, akik nem kerületi egyesületben sportoltak, de kerületünkben éltek, itt tevékenykedtek. Néhány név a legnagyobbak közül, akik kerületi egyesületben sportoltak, vagy kerületünkben éltek, élnek: Orth György, Papp László, Gedó György, Illovszky Rudolf, Farkas János, Mészöly Kálmán, Csapó Gábor, Faragó Tamás, Kárpáti Rudolf, Kozma István, Hegedűs Csaba, Németh Miklós, Fábián László, Kovács István, Nagy Tímea, Kovács Katalin. A névsor közel sem teljes, azt azonban jelzi, hogy mekkora értékei voltak és vannak kerületünknek a sport területén is. A jeles évfordulót szeretné az önkormányzat méltóképpen megünnepelni. Amennyiben összegyűlik a megfelelő mennyiségű és minőségű anyag, úgy egy emlékkiállítás formájában mutatnák be a kerület sportéletét. A minél gazdagabb tárlat létrehozása érdekében elkezdődött a tárgyi és írott emlékek gyűjtése. Kis Tamás, a polgármesteri hivatal Sportcsoportjának munkatársa várja hétköznaponként 8-16.30 óra között a polgármesteri hivatalban [Béke tér 1., III. emelet 351. szoba, telefon: 452-4369, 06 (30) 585-8747] azon kerületi és nem kerületi lakosok, volt és jelenleg is működő kerületi egyesületben sportolók jelentkezését, akik bármiféle emléktárggyal, írott anyaggal, történettel hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy jövőre egy igazán reprezentatív kiállítás jöjjön létre. Egy olyan kiállítás, mely emléket állít a múlt nagyságainak, a jövő sportolóinak pedig megmutatja, hogy érdemes a kerületben sportolni. Szabados Tamás NATIONALE OLYMPISCHE I .ft iiazk Btrti* .if tit. um dtm XI.OLYMPIADE SEKLIN 19S« ftri'j,. wft *.-* I» Mikir: ikrrr£i0 <«, .'.’i.ifftyii,------------------------------I UMtimrXilmkmj*' Jim*£□ ***** U t z — |H*»I sportágakat, így asztaliteniszt, teniszt, ökölvívást, tornát, evezést, céllövészetet, vívást vagy kerékpárt is felvettek tárházukba. A legnépszerűbbnek az Elektromos Munkás SE számított, amelynek több száz igazolt versenyzője volt. A kor sportegyesülete némiképp eltérő képet mutakerült. Több szakosztály összevonásával, szakosztályátvételekkel egy 21 szakosztályból álló nagy egyesületté alakult át. Újjászervezték az ökölvívó-szakosztályt, az Angyalföldi BTK csatlakozásával Adler Zsigmond csapatával bővült az állomány. Az egyesület számára aranykor kezdődött, mely rövidegyalföldi Sportiskola tagjaival közösen látogattak. A Fáy utcában pedig a mai napig kijárhatnak a szurkolók a Vasas pályára. Ezek mellett is voltak kisebb sporttelepek, melyekről azonban részletesebb dokumentáció nem maradt fenn az utókor számára. A teljesség igénye nélkül néhány egyesüAz 1961-62-es BLASZ első osztályban szereplő Magyar Acél labdarúgócsapata JmxAt tott a mai modern egyesületi felálláshoz képest. Az Elektromosnak például repülőszakosztálya is volt, melyet 1939-ben a magyar repülősport fejlesztése érdekében hoztak létre. Nem csak szorosan vett sportolók kaptak helyet az egyesület berkein belül, hanem más, szívesen látott vendégek is. így az ország egyik legjóbb dalosai az Elektromosok voltak, akik számos díjat nyertek. A második világháború után is élénk sportélet folyt kerületünkben. Különösen igaz volt ez a nagyüzemekre, melyekben a szakszervezetek építették ki a szervezeti kereteket. Ekkor azonban már a kor szellemének is megfelelően, a Vasas volt a kerület vezető egyesülete. Az 1945-ben újjáalakult klub munkásmozgalmi hagyományai miatt a sportmozgalom előterébe sen meghozta a labdarúgók első bajnoki aranyát is. 1949-ben jelent meg kerületünkben a Budapesti Honvéd SE. Tüzér utcai bázisukon számos világ-, Európa- és olimpiai bajnok készült. A magyar honvédség tagjainak is sportolási lehetőséget adó egyesület hamar népszerűvé vált, és kiváló sportolóinak köszönhetően a magyar sportélet legeredményesebb egyesülete lett. E két egyesület (a Vasas és a Honvéd) működésük alatt eddig 103 olimpiai és 256 világbajnokot adott a magyar sportnak. Számos sportpálya, kisebb sporttelepek Számos sportpálya állt a kerületi lakosok rendelkezésére. Az 1950-es években az Árpád hídról kerületünkbe érkezők először a Rézhengergyár sporttelepébe ütközhettek, majd a Váci úton, Újpest felé a Csavargyár mögötti Turbó pálya következett, éles szemmel ráláthattak a népszigeti sportpályára, Újpest határában a Juta és a Hajó pályákat, a Rozsnyai utcában a Láng és a Magyar Acél pályákat használhatták. A polgár- mesteri hivatal épülete mellett is volt sportpálya, melyet az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói az AnMatura Mihály birkózó, magyar bajnok és olimpikon párizsi és berlini olimpiai igazolványa let, mely szintén kerületünkben működött: 1. Számú ÉPFU, Acélöntő és Csőgyár SK, ELZETT, Csavargyár SE, Hőpalack SE, Adócsőgyár SE, Autójavító Vállalatok SK. Mindez mutatja, a helyi vállalatok különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak a sportolásnak. Az 1980-as évek második felétől - az országos helyzethez hasonlóan - visszaesett a helyi sportélet lendülete. A nagyvállalatok megszűnésével számos egyesület került válságba, több sportpályát meg kellett szüntetni. A rendszer- váltás után ez a folyamat rövid ideig folytatódott, majd az ezredfordulóval új korszak köszöntött be. Míg országosan a sportegyesületek száma csökkent, addig a kerületünkben nőtt (jelenleg 52), így az országos szinthez képest jelentősebb sportélet folyik kerületünkTIZENHARMADIKjjpKERÜLETI HÍRNÖK Elkezdődött a relikviagyűjtés Jövőre 100 éves a kerület sportélete
