XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-02-01 / 3. szám
2008. február 1. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Zöldfelülethez igazították az épületeket A Szent István park A nagy gazdasági világválság után, á XX. század harmadik évtizedének elején Budapesten, a Duna mindkét partján a modern építészet kezdett kibontakozni. A főváros több pontján egységes stílusú lakóházakat építettek, a korszakra leginkább jellemző épületegyüttes helyszíne a Szent István park lett. A Szent István park létesítését elrendelő, 1928-ban született határozat alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1933-ban fogadta el a parcellázási és rendezési tervet. Meghatározták az építendő házak homlokzati rendszerét is - e szerint csak egységes képet adó, 5- 6 emeletes, belső udvarokat körülzáró bérházak épülhettek. Ez az első olyan park a fővárosban, amelynél nem a házak között alakult ki a füves terület, hanem fordítva: a gondosan megtervezett zöld felületekhez igazították az épületek elrendezését és homlokzati síkjait! A házak piramis (gúla) formájú teret vesznek körül, melynek a Dunával párhuzamos alapja és egyben leghosszabb oldala a folyó partjához illeszkedik. A gúla csapott csúcsa a Pozsonyi útnál található. A park és környéke így lett Budapesten, a harmincas évek közepére az akkorra már teret nyert modern építészeti stílus egyik legjellemzőbb megtestesítője. Vonzereje a tisztaság A Szent István park egyik legnagyobb vonzereje a tisztaság. Ezt azonban manapság már csak úgy lehet elérni, hogy a területet éjszakára bezárják. A Pozsonyi úti főbejáratánál található információs táblán olvasható a házirend, amely szerint a park - amelyet egyébként parkőr felügyel - kora reggeltől sötétedésig tart nyitva. Aki idelátogat, nem csalódik. A bejárattól nem messze pergolák között-alatt sétálhat, vagy pihenhet a kihelyezett padokon. A gyermekeket játszótér várja. A park a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja, ezért „nem kívánatos” benne a kutya, de a kerékpár, a gördeszka és a görkorcsolya szerelmesei sem űzhetik itt kedvenc tevékenységüket. A park legnagyobb részét fákkal körülvett, füves terület, nyírt sövény és virágágyások foglalják él. Meleg évszakban kulturális eseményeket is rendeznek itt. Luxusbérház csúcsmodell lakásokkal A park talán legelegánsabb épülettömbje a Pozsonyi út 38-42. szám alatti Dunapark ház, melyet Hofstátter Béla és Domány Ferenc tervei szerint 1935-36 között építettek fel. Ebben a luxusbérházban az átlagosnál nagyobb, 4 szoba hallos csúcsmodell lakások is épültek, felső szintjein széles teraszokat, tetőkerteket alakítottak ki. A lépcsőkhöz és liftekhez vezető előcsarnok falait márvány fedte, a berendezés is nemes anyagokból, egyedi terv alapján készült. Nevek és szobrok A park mai elnevezését a Szent István-év és az eucharisztikus kongresszusra való készülődés jegyében kapta. Ezt megelőzően, 1935—37-ig Lipótvárosi, illetve Rakovszky park néven szerepelt. Szent István királyunkat nagy valószínűséggel senkinek sem kell bemutatni, Rakovszky Ivánról (1885-1960) azonban érdemes tudni, hogy jogászként kezdte pályafutását, később nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, sőt, belügyminiszter is volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöki tisztét 1928-1935 között töltötte be, majd az Országos Mentőegyesület élén állt. Az Idegenforgalmi Tanács elnökeként pedig jelentős szerepet vállalt Újlipótváros mai arculatának kialakításában és a Margitsziget parkosításában. A 33 ezer négyzetméteres parkban néhány szobor is található. Északi részén a ’30-as évek végén 9 helyezték el Borbereki Kovács Zoltán alkotását, a Zsákhordót. Kovács Ferenc tervezte az 1970-ben felavatott SZIR-szobrot, apartizán ellenállók emlékművét. Raoul Wallenberg svéd diplomata tiszteletére - aki a II. világháborúban több ezer zsidót mentett meg a biztos haláltól - 1949-ben állítottak volna emlékművet. Ám az egészalakos alkotás az avatás előtti nap eltűnt, és csak 50 évvel később avatták fel az újraöntött szobrot. Varga Imre szobrászművész Lukács Györgyről készített alkotása pedig 1985 óta áll a parkban. írja Jelenics Jószef, a Budapest XIII. kerületének teljes utcanévlexiko- na című könyvében. Beszédes emléktáblák Tettem egy sétát a parkban január 20-án, már tavaszias időben. Több olyan házat is találtam, melynek falán emléktábla hívja fel a figyelmet neves emberekre. A 4- es számú házban élt Kazimir Károly színházi és filmrendező és felesége, Takács Marika tévébemondó; a 14-esben Fischer Annie zongoraművész és férje, dr. Tóth Aladár zeneesztéta, az Operaház igazgatója; a 15-ösben Dobozy Imre író; a 16-osban pedig Pécsi Eszter, hazánk első női szerkezettervezőmérnöke és Fischer József építész, Budapest díszpolgára. A tér utolsó házán, a 35-ös számún két márványtábla is áll: a tér felőli oldalon levő Giorgio Perlasca, a Duna-fe- lőli homlokzaton levő pedig Angel Sanz-Briz spanyol ügyvivő emlékét őrzi. A II. világháborúban mintegy tízezer zsidó nekik köszönheti, hogy túlélte a borzalmakat. A tér körüli házakban alakítottak ki ugyanis nemzetközileg védett gettót: a 2., 3., 4., 8., 10., 11. számú épület svájci, a 35-ös pedig spanyol védelem alatt állt. Fehér György A cigány önkormányzat fogadási ideje Budapest Főváros XIII. Kerületi Cigány Önkormányzatának fogadási ideje megváltozott. Űj fogadási idő: minden péntek 16.00-18.00 óráig, Forgách utca 18. szám. Halaszthatatlan ügy esetén egyeztetni szíveskedjenek a 06 (70) 256-6131 -es telefonszámon. Az Andaj Shavora - A Gyermekekért Közhasznú Egyesület várja azon kerületi, hátrányos szociális helyzetben lévő lakosok jelentkezését, akiknek lakhatási, illetve foglalkoztatási, oktatási problémájuk van. Tel.: 06 (70) 410-1311. 1 ffPTTF A \J1 1 IJxA INGYENES SZEMVIZSGÁLAT AJÁNDÉKUTALVÁNY-5000 Ft Vágja ki, és hozza be a hirdetést! Részletek a boltban. LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960 Kora reggeltől sötétedésig tart nyitva A 2007-es Nemzetiségek Fesztiválján
