XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-16 / 18. szám

Szeretem a szeptembert. Szere­tem, ahogy visszarendeződik a vá­ros, és lehiggad a nagy nyári tom- bolás után. Lassan elfogynak a tu­risták - tegnap állítólag már ma­gyar szót is lehetett hallani a Váci utcában! -, nyit a könyvtár, a szín­házak, és végre a sarki kis közért is. Az aszfalt újra megkeményedik, és már nem kell attól félni, hogy a tű­sarkaimmal a villamossínek közé ragadok. Sajnos, szeptemberben a hiva­talok is felélednek, és friss erővel kezdik meg az állampolgárok ül­dözését. Egész nyáron vészjósló hallgatás volt, de ezen a héten meg­kaptam a borítékaimat. Hivataltól ajánlott levelet kapni rosszat je­gyez, még ha a lelkiismereted tisz­ta is, mint a hajnali harmat. Én leg­alábbis rögtön gyanakvó leszek. Mi a fészkes fenét akarnak már megint? Tőlem az APEH most egy bizo­nyos kiegészítő bevallást akart, de azonnal, mert különben... Én na­iv, bementem egy nyomtatvány- boltba, de ott csak szomorúan mo­solyogtak rám. Tudniillik meg­szűnt a nyomtatványkereskede­lem. A polgár töltse le az inter­netről, vagy, ha még erre sem ké­pes, menjen be egy ügyfélirodába. Jó. Beslattyogtam. Nem is voltak sokan, hamar sorra kerültem. Mondom az ügyintézőnek, kérek szépen egy ilyen és ilyen számú nyomtatványt, hogy kitölthessem. A szemüveges kisasszony el­kezdett küzdeni a géppel. Néhány izgalmas perc után a nyomtató nagy brummogva kiköpte az olda­lakat. A kitöltés. Képtelen vagyok olyan bolhabetűkkel írni, hogy be­férjek az adott helyre. Szerintem azért olyan picik a rubrikák, hogy gyakorolhassuk az önfegyelmet és a mértékletességet. Ráadásul volt egy-két kérdés, amit nem is értet­tem. Nagy röstellkedve visszavit­tem az íveket. Összegyűlt a kupak­tanács. Amit én nem értettem, azt a tisztviselők sem.- Legjobb, ha nem ír oda sem­mit. Vagy talán egy X-et? Mi ez? Totózó? Majdnem felvi­hogtam.- Egyáltalán, miért akarja eze­ket kitölteni? - kérdezték tőlem homlokráncolva.- Én? Dehogy akarok én bármit is! - szóltam. - Maguk akarják - mutatom a levelet. Na, közös erővel megalkottuk, átvették, téma kipipálva, levegő hangosan kifújva. Mellékesen jegyzem meg, hogy az APEH-irodákban még egy jó­ízűt siránkozni se lehet, mert az ügyfélszolgálatosok alapállásban el vannak keseredve. Mint mond­ják, a pénzük minimális, a munka rengeteg, a jogszabályok között meg képtelenség eligazodni. Innen a postára mentem, hogy egy másik hatósághoz elküldjek egy adatközlést. Ez az a híres NYENYI, amit mindig elfelejtek feladni. Talán azért, mert olyan csúnya neve van. A fontos ok­mányt nagy ravaszul tértivevény- nyel megspékelve bocsátottam út­jára. Ennek okán be kellett állnom valamelyik sorba. Ha azt mon­dom, hogy a hat ablakból csak há­rom volt nyitva, az már szinte unalmas. Mindig ez van. Minden postán. A következő állomás az ok­mányiroda volt, mert hamarosan lejár a személyim. Az - gondoltam - maximum fél óra, mert hol vannak már a régi idők, amikor ez még egy tortúra volt? Szépen ki is sminkeltem ma­gam, hogy jól mutassak majd a fényképen. Közben azon tűnőd­tem, elveszik-e tőlem a régi szemé­lyit, vagy megtarthatom. Emlék­szem, egyszer, még az „ánti” világ­ban, útlevelet kellett cserélnem. Könyörögtem, hadd maradjon ná­lam „az a rongyos régi”. Benne volt a kisfiam tündéri fényképe, meg az a sok szép, tarka vízum. Hajthatat­lanok voltak. Még majd visszaél vele, mondták zordul. Nos, belibegek az okmányiro­dába, és mennék tovább a belső ré­szek felé, de udvariasságból oda­köszönök a felvigyázónak:- Jó napot. A személyit melyik ablaknál intézik?- Van időpontja?- Időpontom? Az nincs. Miért? Kellene?- Ha nincs, ma már nem kerül sorra. Déli egy óra volt. Aznap négyig voltak nyitva.- És hol adnak időpontot?- Ott jobbra, a fülkében. Nem cifrázom, az időpontosz­tó hölgy valóban profi volt, még széket is szerzett nekem, hogy, mint mondta, ne a köldökömmel társalogjon. Átböngészte a kis lis­táját, és megajánlotta nekem szeptember 25-ét 13.30-kor. He­vesen bólogattam, hogy rendben, de magamban azt gondoltam: Még a fogorvosom is hamarabb fogad! ÉTI HÍRNÖK Ez a kör legjobb indulattal is csak fél sikernek volt nevezhető. Utoljára jött a desszert, társas­házunk közös képviselete. Aminap kaptunk ugyanis egy mellbevágó közleményt a ház katasztrofális pénzügyi helyzetéről. Tudják, a szokásos szitu. Késedelmes fize­tők, egyáltalán nem fizetők, felszí­vódott bérlők, külföldi bérlők, akik remekül kaszálnak az albérlőktől, míg ők maguk nagyúri gőggel ha­nyagolják a fizetni valókat. Miat­tuk kerültünk ebek harmincadjá- ra. Leállnak a kéményjavítással? Egymilliós bírság? Nem lesz fűtés?! Szó szerint berontottam az iro­dába, és kérdések özönét zúdítot­tam arra a kollégára, aki a legköze­lebb ült az ajtóhoz.- Na, nincs azért akkora vész - nyugtatott a bajuszos mérnökem­2008. szeptember 16. bér, aki fejből tudja a ház minden műszaki és pénzügyi adatát. - Ad­dig szorongattuk a legnagyobb adóst, azt a sumák céget, hogy a múlt héten végre leperkáltak két­milliót. Szóval megy tovább a sze­kér. Egyelőre. Holnap tüdőszűrésre megyek. Ott, a gépben majd kisóhajtozha- tom magam. SZATHMÁRl ÁGNES A Paradiso Étteremben szeptember 25-től minden csütörtökön 5 órai tea és tánc. Belépő: 600 Ft. Victor Hugo u. 35. 8 TIZENHARMADIK I» KERÜL Tüdőszűrésen kisóhajtozhatom magam Ügyintézés Animációsfilm-rajzoló OKJ-s képzés Animációsfilm-rajzoló OKJ-s tan­folyamunkra várjuk a szakma iránt érdeklődőket. A nyolc hóna­pos képzés heti 2 alka­lommal történik. Választhat a dél­előtti vagy a dél­utáni csoport kö­zött. Rajzfilmren­dezők oktatnak. NYÍLT NAP! Be­iratkozás előtt be­tekinthet a most folyó képzésbe. Tudását haszno­síthatja rajzfilm­stúdiókban és számítógépes munkáknál! Felvételizőknek is ajánljuk. További információ: (1) 250-1355, (1) 250-0432, www.ma- gyarrajzfilm.hu. Rajzfilmes szakkör indul az Óbudai Talent Iskolában 6-17 éveseknek. A gyerekek megtanul­hatják a rajzfilmké­szítés csínját- bínját. A szá­mítógépen rögzített jele­neteket CD-n hazavihetik. A foglal­kozás heti egy alkalom­mal délután 4-től 7-ig tart. Gyer­mekszerető, gyakorlott animátor egyénileg foglalkozik a résztvevőkkel. További informá­ció: (1) 250-1355, (1) 250-0431, www.magyarrajzfilm.hu. Jó bort elérhető áron A Nyugati tértől néhány percre, a Balzac utca 11.-ben működik az a borszaküzlet, amit Colour Wineworld névre kereszteltek. Egy üzlet, ahol még soha sem kí­nálták a drágább bort a nagyobb haszon reményében! Egy világ, ahol az íz, a zamat és a szín az úr! A kerület lakói előszeretettel térnek be ide, mert tudják, hogyha borral kapcsolatos tanácsra van szük­ségük, ajándékozni szeretnének vagy egyszerűen csak az ünnepi asztal mellé valamilyen nemes bort és kü­lönleges delikáteszt szolgálnának fel, azt itt mind megtalálják. Ám a lakók mellett az igényes üzletem­berek, borkultúrában jártas borgurmanok kedvenc helye is a Colour Wineworld. A cég szakmai kurzuso­kat, borkóstolókat, borvacsorákat, borkiránduláso­kat is szervez. Az üzlet polcain a magyar borok gyöngyszemei so­rakoznak. A borkülönlegességek mellett találunk itt vörösborecetet, szőlőmagolajat, libamájas terméke­ket, lekvárokat: zölddió- és fügelekvárt csakúgy, mint szarvasgombás különlegességeket, kézi készítésű csokoládés desszerteket. Ezenkívül egyéb használati, ajándékozási tárgyak közül is válogathatunk. Vannak borhűtők, bortároló állványok, pohárjelölők, cseppőrök, Paul Bocuse borosszettek, dugóhúzók, dekantálók, poharak. Vállalják ajándékcsomagok összeállítását is, fes­tett és mélygravírozott feliratok elkészítését, egyedi címkézést, nem beszélve Szabó Csaba művészi alko­tásairól a falakon. Ide érdemes betérni, jó borokat elérhető áron vá­sárolni, sőt, gyönyörködni, mert a légkör itt mindig családias! Nyitva vannak hétköznap 12-től 18.30-ig, szombaton 10-14 óráig. Elérhetőségeink Colour Wineword Borszaküzlet 1136 Budapest, Balzac utca 11. Tel.: 06 (1) 350-8722 vagy 06 (70) 630-0343. E-mail: info@wineworld.hu, www.wineworld.hu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom