XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-09-02 / 17. szám
12 TIZENHARMADIK ft KERÜLETI HÍRNÖK 2008. szeptember 2. A rendőrség hívószámai: segélyhívó: 107 vagy 112 telefontanú, ingyenes: 06(80) 555-111 XIII. kerületi rendőrkapitányság: 06(1)236-2800 MMS-t fogadó: 06(20)212-2003 Elfogás 2008. augusztus 11-én délután két férfi ajtóbefeszítés módszerével behatolt egy Katona József utcai lakásba, és onnan különböző értékeket tulajdonítottak el összesen 2 027 600 forint értékben. Emellett a cselekménnyel összefüggésben 190 000 forint rongálási kár is keletkezett. Az elkövetőket azonban a lépcsőházból kifelé jövet a kiérkező rendőrjárőr elfogta és előállította. A férfiakat őrizetbe vettük, és iníiaud 1 ^ j ^ i* § J V NJ SJi W k dítványoztuk előzetes letartóztatásukat. Rablás Augusztus 20-án hajnalban a Margitszigeten egy fiatal fiú lépett oda kapitányságunk járőréhez azzal, hogy kirabolták. Elmondta: két barátjával sétált, amikor a hotelek előtt három fiatal férfi megállította őket, majd megkérdezték tőlük, hogy van-e ezer forintjuk, és hogy milyen mobiltelefon van náluk. A sértett elővette telefonját, és ekkor az egyik férfi váratlanul arcul ütötte és a telefont elvette. Ezt követően a három férfi a Holdudvar irányába távozott. Személyleírásuk: Aki megütötte a sértettet: kb. 160-165 cm magas, vékony testalkatú, sötétkék kapucnis pulóvert viselő férfi. Egyik társa: kb. 170 cm magas, baseballsapkát viselt és fehér melegítőfelső volt rajta. Másik társa: kopasz volt, kb. 180 cm magas, normál testalkatú és melegítőt viselt. Trükkös lopás Augusztus 22-én bejelentés érkezett kapitányságunkra, mely szerint előző nap reggel egy idős korú férfihez 2 személy csengetett be, akik azt állították, hogy a vízművektől jöttek, és a vízórát szeretnék megnézni. A sértett beengedte őket a lakásába. Az egyik férfi a konyhában lévő vízórához csalta a bejelentőt, a másik addig a szobába ment. Amikor a férfiak elmentek, akkor észlelte a sértett, hogy eltűnt 5000 forint készpénze és 150 000 forint értékben ékszer. Az elkövetők személyleírása: Az egyik férfi: 30 év körüli, kövér, vöröses-szökés hajú, kopaszodó, fehérbőrű, elkövetéskor inget és nadrágot viselt. Társa: 30 év körüli, erős fizikumú, baseballsapkát viselt. Szembekötősdi Már jó ideje tervezem, hogy kimegyek a Szent Istvánba, és csak úgy leülök, és figyelem magam körül az embereket. Biztosan érdekes dolgokat mondanak és cselekszenek azok, akik velem egyidejűleg ott lesznek, melyből messzemenő következtetéseket lehet majd levonni az életről, úgy általában. Sajnos, ezt a tervemet nem tudtam megvalósítani. Hol hideg volt, hol meleg, hol pedig felhőszakadás, szóval kifogás akadt bőven. Azután úgy hozta a sors, hogy fizikailag akadályozva lettem, nevezetesen egy kisebb szemműtétet hajtottak végre rajtam, és napokig szobafogságra voltam kárhoztatva. Mit tehettem? Feküdtem az ágyon, a redőnyök lehúzva, de az ablakok azért nyitva, nehogy megfulladjak, és hallgattam az utcai zajokat. Megfigyelted már, hogy a mellékutcák hangfolyosóként működnek? Hogy minden feljön, átjön, és valahogy részese vagy a külvilágban folyó eseményeknek, noha a második emeleti szobádban fekszel egy nagy bumszli kötéssel a szemeden? Elmondom, mit figyeltem, hallgattam végig csak egyetlen, szembekötős napon. Napközben a szokásos zajok. Állati üvöltés a közért irányából, ez azt jelenti, hogy a haver hozzon még egy sört. Hatalmas csattanások az utcabeli építkezésnél, de erre már oda sem figyelünk. A liftben megint bennragadt egy lakótárs, elkeseredetten püföli az ajtót. Valaki majd csak kiszabadítja! Az utca túloldalán, a szemközti lakásban azok a rém szorgalmas távol-keleti diákok minden nappal többen lesznek, és most éppen egymásnak mondják fel a tananyagot, gondolom én, mert fülsértőén csivitelnek. Mintha itt lennének karnyújtásnyira. Ez butaság, mert a köztünk levő távolság légvonalban legalább 10 méter. Mégis vicces elképzelni, hogy lazán átnyúlok, belefirkálok a jegyzetfüzetükbe, kitörlöm a gépükben a fájlokat - haha! -, és apró, ám gonosz pofonokat osztok. Persze láthatatlanul, mert így szól az én mesém. Na nem, ne bántsuk őket, hiszen jámbor teremtések, főleg az előző garnitúrához képest, akik éjjel-nappal vagy egymással visítottak, vagy a tévét bömböltették. Fekszem az ágyon, a szememen vastag kötés. Nagyon sajnálom magam, így megyünk a délutánba, majd pedig a sötét éjbe. Telnek-múlnak az órák, elszende- rednék, ám egyszerre azt hallom, hogy valaki éktelenül burrog a motorjával. Éjfélkor! Milyen ember ő? Miért érzi úgy, hogy vad szerenádot kell adnia mindenkinek a környéken? Mire ezt végiggondolom, ő már el is száguld álmai csodálatos „hadi ösvényén”, mi, többiek pedig ilyen-olyan szöszmöszökkel az agyunkban próbálunk visszaaludni. Ha már itt tartunk, azt sem értem igazán, miért áll meg valaki egy utcában éjnek évadján a tízméteres kocsijával hosszú percekre, és kényszeríti az egész környéket arra, hogy kedvenc slágereit ezer decibellel élvezze? Soha senki nem szól. Régen - kislány koromban - voltak'még Kiss (Nagy, Varga stb.) bácsik, akik ilyenkor leordítottak: Csönd legyen már! Vagy felvisított egy ideges nagymama: Nyugalom, mert hívjuk a rendőröket! És utána tényleg csend lett. Na, ezen kár nosztalgiázni. Elment a motoros, a hosszú autós is, de nem lehet elaludni, mert lent él az utca. Tudni kell, hogy valamilyen okból a horvátok eluralták a környékünket, nincs ezzel semmi gond, de amikor éjjel 2-kor bezár az éttermük, a maradék vendégsereg hangosan kitódul. Majd elcsendesedik a külvilág. Lehet néhány órát pihengetni, egészen hajnali hatig, amikor is egy szerencsétlen kutya elkezd sírni és visítani. Percekig tart. A hajam égnek áll. Ölik ezt a szegény jószágot? Közben zajlott az olimpia, hajnalban meglett a harmadik aranyérem! Ezt is az utcáról hallottam, lelkes drukkerek kiabálták a világba hatalmas örömüket. Ez az össznépi boldogság. Igen. Hétfőn leveszik a szememről a kötést. Hurrá! Egy picit majd azért aludhatnék? Szathmári Ágnes Minden idők legjobb Szigete Augusztus 13—18-ig immár tizenötödik alkalommal rendeztek fesztivált a Hajógyári-szigeten. A hat napra többen zarándokoltak ki, mint tavaly. Áz idei Sziget látogatóinak száma elérte a 2005-ös és 2006-os fesztiválok 385 ezres részvételi rekordját. Legtöbben a R.E.M. együttes fellépésének napján voltak, összesen 70 ezren. A magyar közélet képviselői mellett itt volt Jack Lang, egykori francia kultuszminiszter és a svéd nagykövet asz- szony is. Az előadók közül Carl Coxnak családi problémákra hivatkozva le kellett mondania koncertjét és a Pendulum sem tudott fellépni. Arról nem is beszélve, hogy a szervezés hevében Rhoda Scott, a jazz-nagyasszony Hammond- orgonájához nem jutott szék. Ám a szervezők egy kerítéslábhoz sörpadot erősítettek és Rhoda néni fergeteges koncertet adott, háromszor tapsolta vissza a közönség. De nálunk járt Adam Green, aki miután letudta koncertjét, bevetette magát a szigetes éjszakába és szemtanúk szerint hajnal háromkor még javában bulizott. Míg a R.E.M. a pesti éjszakákra volt kíváncsi, addig a Nagyszínpadon fellépő Mademoiselle K már a fellépése előtt összeállított egy listát, hogy mely programokat szeretné megnézni. A Jamiroquai egy nappal meghosszabbította itt-tartózkodá- sát, hogy megtekinthesse Budapest látványosságait. Kevesebb volt idén az elveszett tárgy, mint tavaly. Adtak le pénztárcát, amiben közel 200 euró volt útlevéllel együtt, és találtak egy fehér kiscieát, egy MALÉV-es szatyorban ücsörögve. A házasságkötő sátorban naponta 300 frigy köttetett. Volt, aki saját magát vette el és volt, aki nutellájával kötött házasságot. Az egészségügyi bázis beszámolója szerint komolyabb problémák nélkül telt a Sziget. Szokásosnak számítottak a lábsérülések, a bokaficamok, zúzódások, horzsolások. A korábbi évekhez képest kevesebb fiatalt kellett ellátni azért, mert többet ivott a kelleténél. Az eseményről 314 külföldi médium tudósított, melynek képviselői 44 országból érkeztek. A Sziget zárónapján, a The Killers-koncert után megkezdték a Nagyszínpad bontását. A bontás és takarítás 2 hetet vett igénybe, és információink szerint már a kertészeti munkálatok is elkezdődtek. T.ZS.
