XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-02-01 / 3. szám
4 TIZENHARMADIK ft KERÜLETI HÍRNÖK 2008. február 1. Emléktábla Bence György filozófusnak Klasszikus polgár volt... Bence György filozófusnak állított emléktáblát a XIII. kerületi önkormányzat annak a háznak a falán, ahol élete utolsó esztendeiben élt és dolgozott. A Magyar Kultúra Napján, január 22-én tiszteló'i, pályatársai és rokonai emlékeztek rá a Katona József utca 27. számú ház előtt. Az eseményen a többi között ott volt dr. Tóth József polgármester, országgyűlési képviselő, Pető' Iván, a 7. számú választókerület országgyűlési képviselője és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester. Dr. Tóth József először az önkormányzat emléktábla-állítási programjáról beszélt. A kerületben ez a 132-ik, Űjlipótvárosban pedig a 46-ik emléktábla, ami azt is mutatja, hogy a múlt század harmincas éveitől kerületünket szívesen választották lakóhelyül ismert és népszerű művészek, sportolók és írók. Bence Györgyről szólva, a polgármester kifejtette: a 2006-ban 65 éves korában elhunyt filozófus történész klasszikus polgár volt, aki otthonának tekintette Üjlipótvárost. Már a hetvenes évek végén is lakott a Pozsonyi úton, aztán külföldön élt, majd Budára költözött, de mindig vágyott a kerületbe. Végül 2001-ben talált vissza ide, a Katona József utcába, ahol nemcsak ő szeretett lakni, de őt is szerették a környéken, vagy ahogy ő hívta: a falujában. Sokszor lehetett őt látni a Tátra utcai erkélyen szivarral a szájában, vagy éppen munkamegbeszélés közben a Firkászban. Betlen János, a Magyar Televízió munkatársa először arról beszélt, hogy Bence György - akinek édesanyja megjárta Mauthausent, édesapja pedig nem jött vissza a munkaszolgálatból - csodával határos módon maradt életben háromévesen. 0 maga sosem beszélt erről, de bizonyos, hogy életét meghatározták ezek az események. Mindent tudott az életről, és mindig fontosnak tartotta, hogy ne korlátozzák az ember szabadságát. Szeretett jól öltözni, jókat enni és szivarozni. A tévé is hozzájárult ahhoz, hogy élete utolsó éveiben széles körben ismert és népszerű lett. Ezután dr. Tóth József és Betlen János közösen leplezte le az emléktáblát. Elsőként az önkormányzat nevében polgármesterünk, majd az OKSB képviseletében Sági Judit elnök és Magos Péter koszorúzott (képünkön). Végül a filozófus felesége, dr. Kovács Mária és gyermeke, Bence Ádám helyezte el a megemlékezés virágait. (csop) Végre van munkánk, és emberszámba vesznek minket Még a tavalyi évben, október 26-án nyílt meg kerületünkben - az Angyalföldi Szociális Egyesület égisze alatt - a-fogyatékossággal élők foglalkoztatója. A közel 350 négyzetméteres, akadálymentesített intézmény létrejöttéhez óriási segítséget nyújtott a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ XIII. Kerületi Kirendeltsége. Marosvölgyi János kirendeltségvezetővel arról beszélgettem, hogy a munkaügyi központ jelentős összeggel támogatja a Szekszárdi út 34. szám alatt található foglalkoztatót.- Öröm látni, hogy a kerület megváltozott munka- képességű lakosai milyen nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. Az Angyalföldi Szociális Egyesülettel jó kapcsolatban állunk. Nemcsak a megváltozott munkaképességű polgárokat támogatjuk, hanem a kerületben élő munkanélküliek közül is közvetítünk ki néhányat, ez évente 8-10, szociális boltokban dolgozó Öröm látni, hogy a kerület megváltozott munkaképességű lakosai milyen nagy lelkesedéssel végzik munkájukat személyt jelent. Jelenleg mintegy 1500 embernek nincs munkája a kerületben, és ez a folyamat az előző évekhez képest mintegy 10-15 százalékos emelkedést mutat. Éppen ezért a közelmúltban az Angyalföldi Szociális Egyesület elnökével, Tátrai Kálmánnal aláírtunk egy megállapodást, amelynek értelmében a központi keretből három esztendőn át évi mintegy 30 millió forinttal támogatjuk a foglalkoztatót.- Mennyien dolgoznak az intézményben?- 51 lakosnak tudunk munkát adni. Ez könnyű fizikai elfoglaltságot jelent, mint például varrás, bőralkatrészek készítése vagy éppen az ünnepek előtt dísz- csomagolás. A mozgáskorlátozott lakosoknak ilyen módon tudjuk segíteni a társadalomba való integrálódásukat. Sok foglalkoztató lehetőséget sem ad a fogyatékossággal élő embereknek a munkára. Az október 26-i megnyitón az egyik alkalmazott könnyes szemmel a következőket mondta: „nemcsak azért örülünk, hogy van munkánk, mert pénzt is tudunk ezzel keresni, hanem ez által érezzük életünkben először, hogy emberszámba vesznek minket...” Ezekről az emberekről az egészséges társaik is példát vehetnek. Gyakran tapasztaljuk, sokan azon fanyalognak, hogy „ilyen kevés pénzért nem vagyok hajlandó elmenni dolgozni, inkább otthon maradok.” Erre mindig azt szoktuk mondani: ha valakinek éppen nincs munkája, még akkor is el kell fogadni a kevesebb fizetést kínáló állásokat, ha az éppen nincs az ínyünkre. Egy meglévő státuszból sokkal könnyebb továbblépni, hiszen az kiszámíthatatlan, hogy egy-egy munkahelyen milyen ismeretségekre tud szert tenni az ember, mely a későbbiekben az általa elképzelt munkához és jövedelemhez segítheti. V.T. Elbúcsúztunk... Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és a gyászoló család köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a polgármesteri hivatalban megrendezett végtisztesség alkalmával személyesen vagy más módon kifejezték együttérzésüket dr. Sinka József Márton címzetes főjegyző elhunyta alkalmából. Raoul Wallenbergre emlékezünk A magyarországi zsidóság megmentője A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány megemlékezést tartott a svéd diplomata eltűnésének 63. évfordulóján, 2008. január 17-én Űjlipótvárosban, a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkán lévő emléktáblánál. A megemlékezésen Czinder Antal szobrászművész, az egyesület elnökségi tagja mondott beszédet, amelyben Wallenberg példaértékű emberi tulajdonságait és kima- gaslócrtékrendjét emelte ki. lengett az életet jelentő svéd zászló, így a Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló épületekben közel 15 000 lakó talált védelmet a gyakran önkényesen is öldöklő nyilas katonák elől. 1945 januárjában, amikor Wallenberg megtudta, hogy Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást tervez a gettókban, a vele együttműködő Szalai Pál közvetítésével elérte, hogy a német parancsnok megakadályozza ezt az akciót. Két nappal kéA gazdag svéd bankár- és diplomatadinasztiából származó Wallenberg soha nem akart hős lenni, de a politikai világ állásfoglalásra késztette, humánus emberi gondolkozása az üldözöttek megsegítésére sarkallta. így lett a magyar- országi zsidóság legnagyobb megmentője. Az általa létesített svéd védett házak, a vészhelyzetekben sokszorosított svéd menlevelek, a Schutzpassok több mint 5000 üldözött zsidó ember életét mentették meg a lágerektől, a gázkamráktól. A svéd diplomata a Szálasi-féle hatalomátvétel után megsokszorozta a védett házak számát. Pesten több mint harminc épületen sőbb az oroszok elérték a két budapesti gettót is. Wallenberg a kutatások szerint több ezer embert mentett meg. 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, oda azonban soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. Budapesten utoljára a róla elnevezett Wallenberg utcában látták. E helyen áll emléktáblája is, ahová minden évben, ezen a januári napon elzarándokolnak azok, akik emlékét szívükben, lelkűkben máig megőrizték. Vajda Ildikó
