XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-05-13 / 10. szám
TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2008. május 13. Gyárkémények, lakótelepek, hidak fiatal festők vásznain Urban Experience kiállítás a Holdudvar Galériában A Magyar Képzőművészeti Egyetem ígéretes növendékeinek Urban Experience címmel nyílt válogatott gyűjteményes kiállítása a Holdudvar Galériában május 7-én. A fiatal alkotók festményein a napjaink városaira egyre inkább jellemző ipari, azaz épített környezet jelenik meg. A kiállításon olyan útkereső fiatal művészek mutatkoznak be, akik már rendelkeznek önálló látásmóddal, műveik pedig sokrétű művészeti élményt nyújtanak a befogadók számára. A művészekben közös, hogy műveikben mindannyian az épített környezetre reflektálnak egy új típusú plain-air festészet jegyében. A kiállításon szereplő alkotók egy újfajta tájképfestészeti stílus képviselői: a külváros épített elemeinek (gyárak, ipari épületek, hidak) látványát és hangulatát örökítik meg műveiken. A munkák a mesterséges környezet által generált élményvilágon alapulnak, a festményeken ezek a - sokszor mindennapi - tapasztalatok jelennek meg. A kiállító művészek: Boda Melinda, Brückner János, Kim Corbisier, h-power és Varga Zsolt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem növendékei, munkáikkal már számos önálló, illetve csoportos kiállításon találkozhatott az érdeklődő közönség. A kiállítás megtekinthető: május 20-ig a Holdudvar Galériában, a Margitszigeten (a régi Casino épületében). A tárlat időtartama alatt a kiállított művek megvásárolhatóak. A gyufát2000 öl baj or fenyőfából készítették Zarzetzky József gyufagyára Kovakő és egyéb tűzszerszámok mellett az emberek már évszázadok óta használták a gyújtóanyagba mártott vékony fapálcikát. Dörzsölésre gyulladó fajtáját a magyar Römer István találta fel, Bécsben szabadalmaztatta és ott alapított gyufagyárat. Ő vette meg honfitársa, Irinyi János foszforos gyufaötletét is 60 forintért. Magyarországon Zucker László alapította az első gyufagyárat 1834- ben, de 6 év múlva Irinyi saját üzemet létesített Pesten. Ekkor már a varsói születésű Zarzetzky József gyufagyára is működött, 1837-től a terézvárosi Három bárány (ma Podmaniczky) utcában, saját házában, itt volt a főraktár is. 1848-ban már 150 munkást foglalkoztatott. Kinőtte eredeti műhelyét és 1857-ben Angyalföldön, a mai Árpád hídi felüljáró területén nagyobb üzemet hozott létre. 4500 négyszögölt foglalt el és fénykorában 1000 alkalmazottja volt. Napi 13 millió gyufaszálat gyártottak és ezen kívül fénymázat, spanyolviaszt, mécseseket, de még tűzszerszámot is. Évi 30 000 deszkát használtak fel nyersanyagként, de a gyufát 2000 öl bajor fenyőfából készítették. Sok nemzetközi elismerést aratott az itt gyártott dörzsgyufa, amely még Irinyi találmányán alapult. Fokozatosan csökkent a gyufa mérete, az egykori - ma már elképzelhetetlen - 16 cm-ről lassan, évtizedről évtizedre közeledett a maihoz. Váci út 117. szám alatti gyára mellett a Szövetség utcai üzemben fia 22 munkással dolgozott. 1863-ban bezárt az eredeti Bárány utcai telep, ahol bizony nagyon rosszak voltak a munkakörülmények, amelyek az angyalföldi gyárban is csak a munkások követelései hatására javultak, ekkor őket is bevonták az 1863-ban létrehozott házi be- tegsegélyző pénztár kezelésébe. 1868-1872 között részvénytársasági formában működtek. Fia a ferencvárosi Gyár utcában is létrehozott egy modernebb üzemet sok géppel és 73 munkással, de ez 1877-ben megszűnt. Róbert Péter Mókuskerék - megállók Mókuskerék - megállók címmel kiállítás nyílt Peredi Ágnes fotóiból az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. A művész újságíróként dolgozott a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Hírlap, a Filmvilág, a Napi Gazdaság újságoknál. Közgazdasági elemzésekkel foglalkozott. Munkájának szabad perceiben készítette fényképeit, amikor egy pillanatra kiszabadulhatott a média körforgásából. Vajon mit lát meg egy gazdasági orientáltságú ember a megállított pillanatban? A válasz egyszerű: a szépséget, a nyugalmat, a harmóniát és néha a felszínes nyugalomban rejtőző feszültséget. Peredi Ágnes képei sok országban és sok helyszínen készültek, mégis párhuzam vonható a távoli Szibéria és a hazai Hortobágy nyugodt pillanatai között. Fotóit témakörönként állította ki, mint a Munkások, Falusiak, Pénz és arany, Katonák, Papok, Istenek, Vizek, Tűz sorozatok. A világ szinte minden tájára elkalauzol minket és megmutatja, bárhol és bármilyen körülmények között élünk, mindig megtalálhatjuk a nyugalmat, a szépséget és talán a belső harmóniát is. Alkotásairól Bacsó Péter filmrendező mondta: „Jó, hatásos képek. Önmagukért beszélnek...” A kiállítást újságíró barátja, Münz András publicista nyitotta meg. Peredi Ágnes fotói az AJAMK-ban (József Attila tér 4.) május 20-ig tekinthetők meg naponta 10-18 óráig Vajda ŰPTIKA INGYENES SZEMVIZSGÁLAT a O vagy-5000 Ft A kedvezményt csak a megrendeléskor lehet érvényesíteni. Részletek a boltban. LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960
