XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-05-02 / 9. szám

TIZENHARMADIKÉKERÜLETI HÍRNÖK Mini botanikus kert Tanösvény a Kék Tagiskolában 2008. május 2. Környezetbarát nemzedék Hazánk kincsei Március 22-én, a Víz Világnapján kezdődött tavaszi, ökoiskolai ren­dezvénysorozatunk a Kék Tagis­kolában, melynek első eseménye a Kék Tanösvény felavatása volt. Az iskola épülete legnagyobb jóindulattal sem nevezhető építé­szeti remekműnek, és még a „do­bozházakhoz” szokott nemzedé­kek sem „festői homlokzata” mi­att szeretik a Kék sulit. Az ide tar­tozók összeszokott közössége az a háttér, ami mindig újabb és újabb ötletek megvalósítására sarkallja a Kék sulisokat. Hagyomány nálunk az iskola­szépítő szombat, amikor szülők, gyerekek, tanárok együtt csinosít­ják az épület külső és belső tereit. Egy nyertes Comenius- pályázatnak köszönhetően két éve sikerült közös munkával kialakí­tanunk a fűszernövénykert első három ágyását, most pedig Némethné Apáti Anna irányításá­val elkészült a mini botanikus kertbe vezető jelzett turistaút is. Pillanatnyilag nyolc állomás érintésével tájékozódhat az ér­deklődő. A szelektív hulladék­gyűjtő konténerektől indulva, az ösvény elvezet bennünket a kerti komposztálónkhoz, érinti az ud­varon gondozott virágágyásokat, a Kék suli „rétjét”, a füves játszó­területünket, az udvarunkon ta­lálható legjellemzőbb fákat, végül a fűszerkertbe irányít. Közben el­olvashatjuk az erdők és a vizek fo­hászát, megismerkedhetünk a nagyvárosokban is előforduló madarakkal és az aszfalt repedé­seiből előbújó leggyakoribb lágy- szárúakkal, amelyeket egyébként elintéznénk egy gazoknak kijáró egyszerű legyintéssel. Lehet néze­getni biológia- és technikaórá­kon, szakkörön, a napköziben vagy egyszerűen csak amikor ép­pen van egy kis időnk. Haakarjuk, tanulunk, ha akarjuk, szórako­zunk, lehet unaloműző, lehet is­meretforrás természetbúvár pa­lántáknak, vagy alibi egy régen vágyott meghitt beszélgetés el­kezdéséhez. Talán nem olyan látványos, mint a Rám-szakadék, de a türel­mes szemlélő itt is apró csodákra bukkanhat. Mindenkinek kívá­nom, hogy találja meg a magáét! Dobóné Tarai Éva TANÁR Környezetkultúránk szemléleté­nek megváltoztatása az iskolák és a családok segítsége nélkül nem le­hetséges. A XIII. kerületi iskolák természetismereti vetélkedője a tudatos környezetbarát nemzedék formálását tűzte ki céljául. Az im­már ötödik éve zajló versenyeken játékos módszerekkel is igyekez­nek a tanárok az 5. és 6. osztályos diákok szemléletformálásában részt venni. Az idei versenyen a Hunyadi Mátyás Általános Iskolá­ban kerületünk nyolc iskolája vett rész. A Hazánk kincsei címet viselő játékos vetélkedőre azokat a csa­patokat választották ki, amelyek benyújtott szakdolgozataik alap­ján erre érdemesnek bizonyultak. Elsősorban a hazai növény- és ál­latvilág, valamint a természetvé­delmi területek megismerése volt a feladat. A csapatoknak ismerete­iket tesztlapok kitöltésével is meg kellett mutatni. A versenyzők to­pográfiai feladatokat oldottak meg, puzzle-kat raktak össze és a hazai őshonos állatokról gyurma­szobrokat készítettek. A verseny végén minden feladatot együtte­sen értékeltek a tanárok. Az idei győztes a Zebrák csapata volt, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolá­ból. Vajda A Föld Napja Fűzépítmények a Rákos-patak mentén Folytatás az 1. oldalról 2008. április 22-én a Futár utca 7-17. számú ház mögötti játszótér és a Rákos-patak közötti területen ez alkalomból ünnepséget szerve­zett a XIII. kerületi ön- kormányzat, a XIII. Ke­rületi Környezetgazdál­kodási Közhasznú Nonprofit Kft., a Függet­len Ökológiai Központ és az SL Group - Narancs- liget Lakópark. A ren­dezvényen dr. Tóth Jó­zsef'polgármester a hely­színre kihelyezett fűz- építményeket adott át. A fűzépítmények az Ökotárs Alapítvány Zöld Övezet programjá­ra a Független Ökológiai Központ Alapítvány és az Eötvös József Általá­nos Iskola 2. b osztálya közös pályázatának munkája. A rendezvény folytatása a 2007-ben el­indult Zöldülő Macska­kő programnak, amikor közösen egy spirálfűzfát ültettek el a területen. A fűzfa szépen fejlődik és a program szimbólu­mává vált. A rendezvényen a Csata Utcai Általános Iskola és az Eötvös Jó­zsef Általános Iskola diákjai átad­ták ötletlistájukat a polgármester­nek, melyek a Rákos-patak és az is­kolaudvarok öröm-bánat prog­ramjának tervei. A diákok kézmű­ves-foglalkozáson és ügyességi já­tékon ismerkedhettek meg a ter­mészet szépségeivel. Dr. Tóth József polgármester az ünnepségen felhívta a gyerekek fi­gyelmét a környezet ápolására és óvására. Kérte a diákokat, hogy ne szemeteljenek és használják a szelektív hulladékgyűjtőket. A XIII. kerületi ön- kormányzat a Környe­zetgazdálkodási Nkft. közreműködésével ké­szülő Zöldfelületi Stra­tégiájának célja: a la­kosság és a civü szerve­zetek, valamint a gaz­dasági egységek bevo­násával, azaz társadal­mi együttműködésben készüljön el a kerület zöldfelületi és zöldhá- lózat-fejlesztési prog­ramja. A stratégia vita­anyaga az önkormány­zat honlapjáról - www.budapestl3.hu - letölthető. Képünkön az Eötvös József Általános Iskola 2. b osztálya Május elseje 1889 óta a munka ünnepe A májusfa A májusfa a természet megújulá­sának, a szerelemnek a jelképe. Az első májusfa állításának időpontja számunkra ismeretlen. Összefüggésbe hozható a má­jusfa állítása Szent Jakab-napjá- val. Szent Jakab, valamint Szent Fülöp hittérítő útja alatt hozzájuk szegődött egy szűz hajadon. Egy alkalommal pogányok gúnyolód­tak a hajadonnal, mire ő a nála lé­vő vándorbotját a földbe szúrta, majd imádkozott mellette. A po­gányok szeme láttára, legnagyobb ámulatukra a bot kizöldült. A májusfát többnyire nőtlen le­gények hajadon leányok házai elé állítják a földbe beásva. A magasra nőtt fát jó előre kiszemelik, majd a kivágott fát május elsejének kora hajnalán a kitűzött helyre viszik, mély gödröt ásnak és beleállítják a májusfát. A településen élő eladó­sorban levő leányok mindegyike kapott májusfát, amely egyben a nagykorúság elérését is szimboli­zálja. Amely leány nem kapott má­jusfát, az nagy szégyenben maradt. A hagyomány a mai napig él. A fát a legénybandák őrizték, nehogy a riválisok ellopják. A rossz hírű leányok kiszáradt gallyakat kapnak, amelyre min­denféle kacatot aggatnak. Faluhelyen régen a középüle­tek, a kultúrház, a tanácsháza, egyes helyeken a falusi kocsma előtt is májusfa díszelgett. A májusfa sudár alakú, magas nö­vésű kellett hogy legyen. Általában a kérgétől megtisztították. A tetején körülbelül egy méter hosszan meg­hagyták a zöld gallyakat, amelyre üveget erősítettek többnyire borral megtöltve. Díszítettékmégszínes ru­hadarabokkal, virágcsokorral és hi­ntés tojás is kerülhetett a fára. A húsvétot követő ötvenedik na­pig díszelgett a májusfa és csak ezek után bontották le. Szokás volt a tré­fálkozás is. Borhelyért erős pirospap­rikával fűszerezett vízzel töltötték fel a fára aggatott üveget, az azt megkós­toló legnagyobb meglepetésére. Erdélyben a legény, hogy nyo- matékot adjon szándékának, bele­véste nevét a májusfába. Május elseje 1889 óta a munka ünnepe is. Franciaországból in­dult a kezdeményezés, ahol az ün­nep jelképe a gyöngyvirág. Népi babonás hiedelmek is kapcsolódnak ehhez a naphoz, mert ha május elsején hűvös, ned­ves az idő, kevés gabona terem. Ha meleg az idő, bő termés várható. Bánhídi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom