XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-14 / 6. szám

TIZENHARMADIK PÉffe KERÜLETI HÍRNÖK 2007. március 14. Bárcsak repülni tudnék Velemér a Klub Galériában Az Aulart Iskolagaléria rajzpályá­zatot írt ki „Bárcsak repülni tud­nék” címmel a XIII. kerületi óvo­dásoknak. A Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskola 1. m osztályával kö­zös kiállítást (művésztanárok: Benkő Csilla és Báli Péter) Páncél Andrea alkalmazott grafikusmű­vész nyitotta meg, majd díjazták az óvodások és az őket felkészítő óvó­nők teljesítményét. A részt vevő apróságokat játszóház várta, kézműves foglalkozás és aprók táncháza. A 2. m osztály mesejá­tékkal nyűgözte le a látogatókat. Az óvodásokat és az alsósokat a felső tagozatos művészeti osztá­lyosok kiállítása követte február 15-én. Benkő Csilla és Turkovics Judit művésztanárok együtt druk­koltak diákjaikkal a megnyitón, ahol a 8. m osztályosok modern- tánc-bemutatóval léptek fel. Mes­teri rajzokkal, festményekkel, applikációkkal, kollázsokkal mu­tatkoztak be a művészeti osztályo­sok, reprezentálva az iskola magas szintű vizuális oktatását. Vajda Ildikó A kis művészek bemutatója Rokonok kiállítása Nagyszámú érdeklődő és jeles szakmabeliek jelenlétében feb­ruár 28-án nyílt meg „Rokonok” címmel Kádár János Miklós fes­tőművész és fia, Kádár Gergő tervező-grafikusművész, vala­mint Káka Ferenc festőművész kiállítása a Kóka Ferenc Művé­szeti Alapítvány helyszínén, a Visegrádi utca 6., fszt. 1. szám alatt. A kiállítás mindennap 15-19 óra között ingyenesen lá­togatható. Újdonságként márci­us 11-én, vasárnap „Ötórai tea közben” a kiállító Kádár János Miklós tartott vetített képes elő­adást mesteréről, Bernáth Aurélról. A kiállításmegnyitó bensőséges hangulatú volt, a képek mellett ze­ne és vers is segítette az alkotások befogadását. INGYENES SZEMVIZSGÁIAT-50% minden szemüvegkeretre! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960 Velemér aranyló fényei ragyogják be Balogh István Péter festménye­it. Hogy miért éppen Velemér, a gótikus templomáról híres, dim- bes-dombos őrségi hangulat ha­tott ilyen mélyen a festőcsaládban (apja: Balogh Ervin festőművész) született művészre? Talán, mert ott dolgozik, ott a műterme, ahol megfesti a farostra készülő akril álomképeit. Lírai fátyolos festék­kezeléssel közelít témáihoz, még­is absztrakt, expresszionista és szimbolikus módon fejezi ki a lé­tezés és nem létezés ellentmondá­sait, egy közös, harmonikus vilá­got teremtve. Személyes témái­ban, mint a Nagyi című képen, ki­csi felületre sűríti mondanivaló­ját, amelyben a Nagyi egy zárt tér­ben, a maga bezárt világában, mégis a saját hangulatos otthoná­ban él. Talán egy kulcslyukon les be hozzá, talán a múlt bezárult je­lene mondatja vele, hogy a Nagyi­nak ez így és itt jó. Festményein az otthont jelentő vagy jelképező tárgyak a kályha, a szék meleg sár­gás-barnás tónusúak, érzékeltet­ve az otthon melegségét, amely fe­Kettős ünnep Tóth József,, Füles” fotóművész, akinek humoros rek­lámplakátjai máig emlékezetesek, mint a tehéntúró, a Nivea vagy akár a sajtsorozat, nyitotta meg a Duna Ga­lériában azt a kiállítást, amely két szempontból is fon­tos alkalom a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotó Tagozatának történetében. A Pre­mier-sorozat keretében a 2006-ban felvételt nyert há­rom új alkotó mutatkozhatott be képeivel. Ok: S. Fa­ragó Györgyi, Papp Elek és Dobóczky Zsolt. Fiatalsá­gukkal mindhárman más stílust képviselnek. S. Fara­gó Györgyi női portréi a szépséget és a talányt emelik ki a női nem jellemzői közül. Papp Elek szintén port­rékat készít, de ő a jellemet és a pillanatot mutatj a meg. Dobóczky Zsolt fotói sokkal líraibbak, a természet és az állandóság szépségét keresik. A megnyitó másik fontos eseménye a nyolcvanadik életévüket betöltött fotóművészek, a „nagy generáció tagjainak” köszön­tése volt. így láthatták a ma nézői Tarczai Béla, Tillai Ernő és Tóth Károly emlékezetes fotóit, mint a Disz­koszvető testét kukucskáló nénit (Tarczai Béla), a tük­röződések, árnyékok, lírai természet ábrázolásait (Tóth Károly) és a modern, kísérletező technikájú (Tillai Ernő), harmonikusan szép városábrázolásait és csendéleteit. Cikk és fotó: Vajda Ildikó ugrálós és csárdás, valamint felcsíki táncokat tanul­nak. Az utóbbi tánc jellegzetessége, hogy egy úgy­nevezett polgári tánc, amit bálos alkalmakkor tán­coltak a 20. század elején Erdélyben. A havi rendszerességgel szervezett táncházak mel­lett működő Napvirág Néptánccsoport foglalkozá­saira a programszervezők várnak minden 4 és 14 év közötti gyermeket, aki szeretne magyar néptáncokat táncolni és a népi ünnepekről még többet tudni. Az iskolás korosztály órái hétfőn és pénteken 17.30-kor, az óvodás táncórák csütörtökön 16.30-kor kezdőd­nek. Farsangi Táncház Az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház havonta megrendezésre kerülő magyar táncháza februárban a farsang jegyében telt. Álarcban érkezni nem volt kötelező, mert a gyer­mekek művésztanár segítségével maguk készíthet­ték el maszkjukat a táncos mulatság előtt. A tal- palávalót a Búhajtó hagyománykövető zenekar húzta. Szálkái Lajos programszervező és Farkas Réka, a táncház vezetője lapunknak elmondták, hogy ebben a hónapban a részt vevő gyermekek somogyi dudálós, Nagyi ledteti a szegényesen berendezett szobát is. Képeinek lírai indítta­tását mutatják címeik is, a Nyár este volt, Csónakban, Hevület, Sé­ta mind-mind érzelmi, érzéki, hangulati világot jár körül, és a stílusával megfogalmaz egy fan­tázia szülte, mesés világot úgy, ahogy csak az álmokban láthat­juk. Cikk és fotó: V. I. Kollányi Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom