XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-12-01 / 23. szám
2007. december 1. TIZENHARMADIK j|p| KERÜLETI HÍRNÖK 7 Hetvenhét éves a Nemzeti Sportuszoda Hetvenhét évvel ezelőtt, december 7-én nyitották meg a Margitszigeten a Nemzeti Sportuszodát. A 33 méteresfedett uszodát, építészmérnök lévén, Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszónk tervezte. Hajós Alfréd 1896- ban, a görög fővárosban olimpiai bajnoki címet szerzett a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban. Az aranyérmeket kettős győzelemmel, egy napon, a Zea-öböl 11-12 fokos tengervízében rendezett versenyeken nyerte. MEGNYALT a NEMZETI SPORTUSZODA r ■ “' % A sportuszoda nem mindenkinek nyújtott mindennapi sportolási lehetőséget, hiszen az árai meglehetősen borsosak voltak. A jegy hétköznap (szigeti belépővel együtt) kabinnal 1,50, nagy szekrénnyel 1,20, kis szekrénnyel 1 pengőbe került. Vasár- és ünnepnap (szigeti belépővel együtt) a kabinért 1,90, a nagy szekrényért 1,50, a kis szekrényért pedig 1,30 pengőt kellett fizetni. Mára már lehet, hogy kissé nevetséges a gondolat, de a jegyüzérek itt is megpróbálkoztak a szerencséjükkel. Ám a fővárosi mozik előtt kígyózó hosszú sorok által nyújtott könnyű meggazdagodással szemben itt nem sokbabér termett számukra, hiszen jóformán csak a megnyitón „kaszáltak”: ekkor a belépőjegyeket 4 pengős haszonnal is értékesíteni tudták. Európa legnagyobb fedett uszodája A sportuszoda akkoriban Európa legnagyobb fedett uszodája volt, amely nyolc hónap alatt készült el. Az alapkövet 1930. március 17-én Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tette le, ám a tényleges munkálatok csak április elején kezdődtek meg. A Nemzeti Sportuszoda felépítéséhez a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ingyen engedte át a margitszigeti telket, és díjtalanul adta a termálvizet, a költségekhez pedig a kultuszminisztérium és a székesfőváros egyaránt egy-egymillió pengővel járult hozzá. Háromezres nézősereg buzdíthatta a magyarokat A 33,3x18 méteres nagy medencében ötszáz méteres úszószámokig hitelesíteni lehetett az eredményeket és l,9-3,7méterigterje- dő vízmélységével kiszolgálta a vízipólósokat, valamint a műugrókat is. A harmincegy méter fesztávolságú csarnokban ezerkétszáz ülőhelyet és ezernyolcszáz állóhelyet alakítottak ki - összesen tehát közel háromezres nézősereg buzdíthatta a magyarokat. És hányszor, de hányszor volt telt ház, hány és hány nagyszerű rendezvényen! A megnyitó kétnapos versenye a magyar-osztrák úszómérkőzés volt, melyet a mieink 42:27 pontaránnyal nyertek meg. Az uszoda első rekordját Halasy Olivér úszta a 400 méteres gyorsúszásban (5:14,8). A többiek is kitettek magukért, hiszen Wanniell. András a 100, Halasy Olivér a 400 és az 1500 méteres gyorsúszásban, Nagy Károly pedig a hátúszásban lett első. Az Ausztria elleni vízipó- ló-mérkőzést is hazánk nyerte. Nyitott medence és fatribünök A hamarosan „kicsinek” bizonyult uszodát Csonka Pál tervei szerint 1937-ben kibővítették, az új nyitott versenymedencét az épület mögötti területen helyezték el. Az alig öt hét alatt elkészült 2400 köbméter térfogatú, 50x20 méteres vasbeton versenymedencét 1937. augusztus 4-én avatták fel. A nyitott medence mellé először - ideiglenes fatribünökön - mintegy hatezer nézőt lehetett elhelyezni. A végleges lelátókon azonban már közel nyolcezren foglalhattak helyet. Ehhez a medencéhez fűződik egy érdekesség: a magyar válogatott a 4x 100-as gyorsúszásban elért világcsúcsa a szabálytalan úszóöltözékek miatt nem volt hitelesíthető. Tíz méter magas ugrótorony 1938-ban készült el a 20x15 méteres és 5,5 méter vízmélységű műugrómedence a hozzá tartozó trambulinokkal, továbbá egy öt és egy tíz méter magas ugrótorony- nyal. Ezután éppen húsz évnyi idő telt el jelentős fejlesztés nélkül. A Nemzeti Sportuszodában 1958-ban rendezték a IX. úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnok- ságot, erre az alkalomra Hajnádi György tervei szerint egy 33,3x22 méteres, nyitott gyakorlómedencét építettek. Ezt Hajós Alfréd azonban már nem érhette meg - 1955. november 14-én meghalt. A Nemzeti Sportuszoda 1976-ban vette fel Hajós Alfréd nevét, amikor a budai Duna-parton a magyar úszósport új központja, a Komjádi Béla Sportuszoda megnyílt. Tavaly, azaz 2006-ban ismét hazánk nyerte el az Úszó Európa- bajnokság rendezési jogát. A szervezők úgy döntöttek, hogy a versenyeket a Margitszigeten tartják. Ám a korábban többszörösen is bővített, hajdani Sportuszoda korszerűtlennek bizonyult, ezért további medencékkel, egy 50 méteres nyitott verseny- és egy minden igényt kielégítő mű- és toronyug- ró-medencével, no, és persze ez utóbbihoz tartozó indítóállással bővítették. A legújabb követelményeknek is megfelelő épületet pedig Hajós Alfréd-Széchy Tamás névre keresztelték. Mai árak és szolgáltatások A Sportuszoda fedett medencéje a téli szezonban hétköznap 6-16, szombaton és vasárnap pedig 6-18 óráig tart nyitva. A nyitott 50 méteres medence - amely a vizes összekötő folyosónak hála, a belső térből úszva is megközelíthető -6-15 óráig fogadja a vendégeket, utána 15-16 óráig csak két pálya áll a nagyközönség rendelkezésére. A Széchy Tamás uszodarész új, nyitott 50 méteres medencéje zárva van. A teljes árú belépőjegy 1200 forintba kerül. Létezik futójegy is: aki úszni és futni is akar a szigeten, az 1320 forintért kétszeri uszodai belépéssel megteheti. A teljes árú havibérlet 10 600 forint. Aki csak kísérőként lép be az uszoda épületébe, annak 420 forintot kell fizetnie. A hajszárító 20 forintba kerül. A szauna díjtalanul használható. Érdekes, de nagyon hasznos szolgáltatás a köpeny- és sportfelszerelés-szárítás és -tárolás: aki nem akar mindennap nagy batyuval menni és jönni, az havi2500 forintért otthagyhatja a holmiját, amihez megszárítva reggel hat és este hat óra között bármikor hozzáférhet. Fehér György A Nemzeti Sportuszoda fedett uszodája a hatvanas években ŰPTIKA INGYENES SZEMVIZSGÁIAT Vegye kézbe engedményét! O/ —/o K ✓ °gy jo Kedvezmény a kockákkal dobott értéknek megfelelő százalék! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960
