XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-12-01 / 23. szám
4 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2007. december 1. ff — 2007. november 17-ére virradóra elhunyt Ember Judit Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező, a XIII. kerület díszpolgára. A rendező 1935-ben született Ábádszalókon. Az ELTE magyar-történelem szakán szerzett diplomát, majd ezt kö- vetó'en, 1964-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult Hreskó János osztályában. 1968-tól a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójának munkatársa, a Fekete Doboz című videófolyóirat egyik alapítója. 1989-ben elnyerte a 21. Magyar Filmszemle dokumentum- filmes díját, és egy évvel később a Magyar Film- és Tévékritikusok Díját is. MunkásElhunyt Ember Judit filmrendező ságát Nagy Imre-emlékplakettel, 1989-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. 2002-ben a 33. Magyar Játékfilmszemlén Életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. A rendezőt Pócspetri és 1999-ben a budapesti XIII. kerület is díszpolgárává választotta. A Határozat című filmjét az American Film Institute „Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje” közé sorolta. Ember Judit a magyar dokumentumfilm egyik legjelentősebb és legmeghatározóbb alakja volt, aki nőként és emberként nemcsak megállta a helyét, hanem ki is tűnt a filmrendezői szakmában. Munkássága során soha sem az egyszerű utat választotta, a könnyű sikerek nem vonzották. Történeteit a valóság ihlette és nem a fikció. Rendezéseinek megrendítő ereje a megtörtént események hű ábrázolásában rejlik. Választott filmtémáit oknyomozói pontossággal járta körbe, leásott egészen a problémák gyökeréig, így tudott hiteles korképet és kórképet feltárni az egyes korszakokról, történésekről. Filmjein keresztül vette górcső alá azokat a közéleti, társadalmi problémákat, azokat az emberi konfliktusokat, amik jellemezték hazánk meghatározott történeti szakaszát. Általában nem a társadalmipolitikai nagyszínpad, sokkal inkább a kulisszák mögötti világ érdekelte. A háttérben zajló folyamatokat ragadta meg, az ottani összefüggéseket kutatta. A történeti hűség elengedhetetlen követelmény volt számára. Hiteles, pontos ábrázolása közérthető, mindenki számára befogadható üzenetet közvetített. Képekben fogalmazta meg mondanivalóját, a filmkockák voltak az ő szavai. A rendező saját magára fe- csegő-csacsogó kislányként emlékezett vissza. Minden és mindenki érdekelte. Nyugtalanította, ha nem kapott választ, vagy éppen, csak nem kellő mértékben elégítették ki kíváncsiságát. Ekkor a felmerült kérdéseknek ő maga járt utána, és azóta is minden filmjében ezt tette. Utolsó rendezése, az Angyalföld-kertváros legszűkebb pátriárkájáról, végső otthonáról szól, amire ő maga is összegző műként tekintett. A filmkockákon ugyanis sorra vetődnek fel azok a kérdések, gondolatok, amik már korábbi rendezéseiben is hangsúlyt kaptak. Gazdag életművének méltó végállomása ez a film. Ember Judit életének 72. évében távozott az élők sorából. A kerület díszpolgárát saját halottjának tekinti. Várkonyi Rita Szabó Magdára emlékeznek A könyv utóélete és az Újlipótvárosi esték program keretében megrendezett irodalmi estre legközebb december 7-én, pénteken 18 órakor kerül sor. Az eseményen a november 19-én elhunyt népszerű, nagy magyar írónőre, Szabó Magdára emlékeznek a résztvevők. Szabó Magda művéből felolvas: Orosz Anna, illetve Mesterházi Mónika, Garaczi László, Grendel Lajos, Schein Gábor, Békés Pál. Közreműködik: Srancsik Gábor - gitár, Tóth Viola Klára - ének (Zeneakadémia), a Largo Egyesület szervezésében. Az estet Polgár Ernő szerkesztő-dramaturg vezeti. Mesélő képeslapok a Helytörténeti Gyűjte H a valaki a barátságtalan télben nem akar kisétálni a valamikori Nyulak szigetére, későbbi nevén Urak szigetére, a Margitszigetre, besétálhat a Lehel téri metrómegálló közelében lévő Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe. Itt megnézheti a Mesélő képeslapok - Margitsziget anno kiállítást, amely bemutatja sokunk kedvenc szigetének történetét. A kiállítást Maczó Balázs és Szabó Ivett rendezte. Századelői színes fotográfiák és képeslapok- Az ötlet tavaly nyáron egy margitszigeti sétakor vetődött fel - tájékoztatott Szabó Ivett történész, muzeológus. - Először áprilisban volt látható az Ybl által tervezett Kaszinó épületében, a Holdudvar Étterem-galériában. Habár csak két hétig, mégis sokan látogatták. A vendégkönyv bejegyzései is arra ösztönözték a rendezőket, hogy a Váci úton lévő Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben is bemutassák. így aztán újabb dokumentumokkal, századelői szép színes fotográfiákkal, képeslapokkal egészítették ki. Metszeteken látható, hogy a sziget, amelynek területe ma 96,5 hektár, hossza 2,5 km, legszélesebb része 500 méter, helyén valamikor háromkülönálló sziget volt. Középen a Nagysziget, északi részén volt a Fürdő-sziget, amelynek egy részét elkotorták az 1800-as évek közepén, mert akadályozta a dunai hajóforgalmat, a déli Festőszigetet, illetve Budai kisszigetet pedig a Margit híd építésekor kapcsolták a Nagyszigethez 1900-ban. Aztán pedig újabb feltöltési munkákat végeztek, s jócskán megnőtt a sziget területe. Királyi vadaspark Megismerhetjük a középkori Margitszigetet is, amelynek több elnevezése volt. Legkorábbi az Insula Leporum, azaz Nyulak szigete, aztán Urak szigete, utalva arra, hogy királyi vadaspark volt. A 12-13. században több egyházi intézmény is megtelepedett itt, például a premontreiek szerzetes- rendje, Szent Mihály prépostsága. IV. Béla építtette a domonkos rend apácakolostorát, ahová lánya, Margit is nagyon fiatalon, gyermekként került. Külön tabló mutatja be Szent Margit életét. A törökkorban Lányok szigetének keresztelték el, valószínűleg okkal, mert hárem működött itt. De főleg a romlás évei voltak ezek, az egyházi épületek romba dőltek. Fürdőtelep és kristályvíz A sziget felvirágzása 1796 után kezdődött, amikor József nádor birtokába került. Ő parkosított, nyaralót építtetett a ferences templom romjai mellé. Halála után József főherceg folytatta a munkát, ő fejlesztette a szigetet fürdőteleppé. Nevét sok intézmény és út viseli, például a Palatínus Strand. A Mar- git-fürdő Ybl tervei szerint épült, aztán hogy egyre népszerűbb lett a sziget, felépültek a szállodák, vendéglők is, ahová lóvasút szállította a vendégeket. 1908-ban az állam vásárolta meg a szigetet. A szigeten látható különböző épületek történetét bemutató tablók mellett található a ’45-ben felrobbantott Margit híd néhány, 2000-ben napvilágra kerülő díszített korláteleme. Gazdag sportélet folyt a szigeten, ezt bizonyítják az itt látható tablók a Magyar Atlétikai Clubról, a Hajós Alfréd Sportuszodáról, Víztoronyról, a Palatínus Strandról, a Bodor-kútról, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról. A Duna partján több egyesület klubháza állt. A sziget nemcsak a sport-, hanem a társasági élet színhelye is volt. Kedvelték a lovaspólót, golfot, galamblövést. Itt került sor az első magyarországi hőlégballon fel- emelkedésére is. Az Árpád híd felőli részen a vízesés ma is megvan. Eredetileg a Dunába folyt a víz. Hogy mennyire változott a külső, azt a kiállított néhány régi margitszigeti kristályvizes üveg és az üvegen lévő címkék is jól mutatják. A kiállítás helye: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény. Címe: 1132 Budapest, Váci út 50. Telefon: 349-1501, 465-0305. Nyitva: kedden, szerdán, csütörtökön délelőtt 11 és délután 5 óra között, pénteken délelőtt 9-től délután négyig. Előre bejelentett látogatókat más időpontban is fogad a Hely- történeti Gyűjtemény. A kiállítás megtekintése ingyenes. Udvarhelyi András
