XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-10-17 / 20. szám
2007. október 17. TIZENHARMADIK agy KERÜLETI HÍRNÖK Laborcz-örökség A Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány ősztől folytatja Rokonok című kiállítássorozatát, amelynek alcíme Örökségünk. Az elnevezés tükrözi a Laborcz-család alkotásaiból válogatott koncepciót. A három jeles művész, az apa és két lánya: Laborcz Ferenc (1908-1971) szobrászművész, Laborcz Mónika keramikus-, szobrászművész és testvére, Laborcz Flóra ötvös-, szobrászművész. Laborcz Ferenc Újpesten született. Pályáját fiatalon faszobrászként kezdte, ő készítette a Rezső tér templomának díszítését, ekkor még csak tizennyolc éves volt. Ezután az Iparrajziskola esti tagozatán tanult, majd az Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász szakán, neszánsz remekművek megismerése és a párizsi tanulmányútjai voltak, amelyek modern törekvéseit erősítették meg. Kisplasztikái kísérleteit követően köztéri alkotásainál is e felfogás érvényesült. Fazolája az évtized egyik legjobb, karakterisztikus köztéri szobra. A ‘60-as években gyökeresen megváltoztak figurái. A kisméretű, légies, karcsú szobrai új és kezdetben nehezen befogadható stílusban készültek. Közülük az Ülő munkás a téma korabeli ábrázolása szempontjából meghatározó jellegű. Utolsó korszakában alkotott absztrakt, nonfiguratív művei (Vonulat és a Gyógyforrás című faalkotásai) jól illeszkedtek a modern építészeti környezethez. Laborcz Mónika műve később a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szőnyi István tanársegédje volt. Amikor meghívták a székesfehérvári Könnyűfémműbe egy szimpóziumra, nagy hatást tett rá a fém és a köztéri szobrászat közötti kapcsolat lehetőségének feladata. Ez inspirálta arra, hogy az alumínium és a fa egyik legér- tőbb hazai mestere lett. Stílusa kezdetben a realizmushoz kötődött, majd természetes formákból kiindulva tömör, egyszerű ábrázolással a tiszta plasztikai megfogalmazást kereste. Művészi stílusának két meghatározó állomása a római ösztöndíjas év, az antik, reE rendkívüli tehetséget és az ezzel járó elvárásokat hagyta gyermekeire örökségül. Laborcz Mónika a Képző- és Iparművészeti Gimnázium után a Dési Huber István Körben tanult, ahol mesterei Gráber Margit és Laborcz Ferenc voltak. A Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán végzett, később sokat dolgozott a Siklósi Kerámia Szimpo- zionon, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, és rendszeres résztvevője a Gyulai Művésztelepnek. 1972-ben Faenzában jutalmazták művészetét (Nemzetközi Kerámia Kiállítás). Alkotásaiban a figurális kompozíciók érdeklik, ezekben az érzelem kifejezésére törekszik. Eleinte samott kerti plasztikákat készített, majd a rakutech- nika foglalkoztatta. A kilencvenes évektől elsősorban porcelánnal dolgozik, egyre inkább a szobrászat műfaja felé közelítő porcelán- és bronzkompozíciókat készít. Laborcz Flóra szintén az Ipar- művészeti Főiskolán végzett ötvösként, mesterei Engelsz József és Laborcz Ferenc voltak. Először a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat tervezője volt, majd szabadfoglalkozású művész lett. Az új technikák, kihívások vonzzák, az anyag szépsége és funkciója munkáinál egyaránt dominál. A nyolcvanas évek óta felhőket és esőt mintáz bronzból. Szobrai negatív formákból, kontúrokból állnak. Viaszveszejtéses eljárással bronz kisplasztikákat is készít. Témája elsősorban tájportrék készítése, ahol az emberi arc és a táj egymásba rajzolódik. Vajda Ildikó Tánc a festészetben Tánc a festészetben címmel nyílt meg Radó Károly kiállítása a Hunyady Mátyás Általános Iskola A ULAR T Galériában. A művészeti oktatásában elért eredményeiről is híres iskola Radó Károly képzőművészi munkásságából festményeit állította ki. Az 1925-ben született művész szobrászként kezdte pályáját, a Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc növendéke volt. Mintegy ötven alkotása között találhatunk nagyméretű köztéri szoboralakokat, kőből faragott nagyméretű mellszobrokat, mészkő domborműveket, életnagyságú portrékat és kisplasztikákat. Szobrászati munkásságára az ősi Egyiptom és Asszíria emlékeinek tömörsége hatott, és a XX. századi előzményekből Maillol és a konstruktivisták művészete. Újabban elsősorban festészettel foglalkozik. Az AULART Galériában ezekből az alkotásokból állította ki a tánc és a festészet tematikáját és érzelemvilágát kifejező képeit. A tánc a szabadság jelképe festményein, amelyet vidám, mégis pasztellszínekkel közvetít. Kompozíciói kitöltik a teret, ahol a dimenziók- szobrászi múltjában gyökerezve- a síkban több rétegű teret ábrázolnak. Alakjai kubista és dadaista formát öltenek és így együtt építőelemeikből olyan képek születnek, amelyek a szépség, az öröm és a szabadság örök nyugtalanságában m * w. «r V Radó Károly, Táncosnők című alkotása rejlő ősi harmóniáját alkotják meg. Az AULART Galéria az iskola bejárata, minden diák ezeket a vidám, életteli festményeket látja meg először, amikor belép kora reggel az épületbe. Kimagasló ötlete a művészeti nevelésnek e közvetlen kapcsolat az alkotásokkal a diákok számára. Dr. Szathmáry József igazgató, festőművész máig egyik legkitűnőbb művészetpedagógiai ötlete a XIII. kerületben. Vajda A Lehel téri templomban november 4-én, vasárnap 17 órakor az Instrumenta Nova Kamarazenekar hangversenye Művészeti vezető: Földesi Lajos. Műsor: Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a kereszten (részletek).- Introduzione (Bevezetés) 1. Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek (Lk 23,34) 2. Még ma velem leszel a Paradicsomban (Lk23,43) 3. Asszony, íme a te fiad (Jn 19,26) 4. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Mk 15,34, Mt 27,46)-Terremoto (Földrengés) A hangverseny támogatója a XIII. kerületi önkormányzat szamba, salsa, jazz, hip-hop, hastánc, társastánc J7I TÁNC- ÉS MOZGÁSSTÚDIÓ XIII., Vág u. 19., telefon: 06-30-600-2928 e-mail: majatanc@yahoo.com Ocapoeira, jóga, kismama jóga, v gerinctorna, gyermektorna, fi gyermektánc, gyógytorna
