XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-10-03 / 19. szám
TIZENHARMADIK |||| KERÜLETI HÍRNÖK Nem gyógyítható, de jól kezelhető Parkinson-kórral is élhető hasznos élet 10 N emrég zárult az a pályázat, amelyet a Delta Parkinson Egyesület hirdetett meg a hazánkban gyógykezelt parkin- sonos betegek számára „Fogom a kezed” elnevezéssel. Vajon mennyire gyakori ez a betegség, meg lehet-e előzni, és hogyan tudjuk felismerni - a többi között ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Fazekas András címzetes egyetemi docenst, a Fővárosi Szent István Kórház Ideg- gyógyászati Osztályának főorvosát, a Delta Parkinson Egyesület orvos-tanácsadóját.- Tulajdonképpen miféle betegség a Parkinson-kór?- A betegség tüneteit elsőként James Parkinson angol háziorvos írta le 1817-ben. M inden év április 11-én tiszteletére tartják a Parkinson Betegek Világnapját. A Parkinson-kór mozgászavarral járó, neuro-degeneratív betegség, amely az idegrendszer bizonyos struktúráiban előrehaladó ideg- sejtpusztulással jár. Az idegrendszerben a dopamint termelő, úgynevezett fekete mag sejtjei károsodnak. A dopamin hiánya vezet a kórra jellemző tűrtetek kialakulásához. Négy fontos alaptünete van a Parkinson-kórnak: a mozgás meg- lassulása, az izommerevség, a nyugalmi állapotban jelentkező végtagremegés (tremor), valamint a tartási instabilitás, amely miatt gyakori az elesés. Előfordulhat azonban, hogy egyes betegeknél csak egy-két tünet jelentkezik. Azt is tudni kell, hogy például a végtagremegés nem feltétlenül jelent Parkinson-kórt. Ha ilyet észlelünk, mielőbb forduljunk háziorvosunkhoz, illetve ideggyógyász szakorvoshoz, aki körültekintő vizsgálat alapján állítja fel a diagnózist. Ez azért is nagyon fontos, mert a betegség hosszú ideig lappang, és amikor a tünetek előjönnek, már jelentős az idegrendszeri elváltozás és a dopaminhiány. A Parkinson-kórt a tudomány mai állása szerint nem tudjuk meggyógyítani, de minél korábban kezdődik a szakszerű kezelés, annál jobban kezelhető a betegség. Magyarországon rendelkezésre áll minden olyan terápia, amely elérhető a legfejlettebb országokban is.- Milyen életkorban jelentkezik leggyakrabban a betegség, és hozzávetőleg hányán szenvednek benne ma?- Tipikusan az idősebb emberek betegsége, többnyire ötven éves kor fölött kezdődik. Világszerte 100 ezer ember közül 200- 300 a Parkinson-beteg. Az életkor jelentőségére utal, hogy míg 50 éves korban 100 ezer emberből mindössze átlagosan tíz a parkin- sonos, addig a 80 évesek között már kétszáz! A világon jelenleg 6,3 millió a betegek száma. Hazánkban összesen 15-20 ezer betegről tudunk, és évente 1500-2000 új esetet fedeznek fel. A férfiak és a nők hasonló gyakorisággal betegszenek meg. Ritkábban fiataloknál is jelentkezhet a betegség. A világ egyik legismertebb Parkinson-betege, Muhammad Ali sem volt idős, amikor első tünetei jelentkeztek, igaz, az ő esetében a bokszolás során a fejét ért ütéseknek is lehetett szerepük. Mindez nem mondható el Michael J. Foxról, aki alig múlt 30 éves, amikor egy átmulatott éjszaka után észrevette, hogy bal keze kisujjának remegését nem tudja megállítani.- Felmerül a kérdés: lehet-e tudni, mi okozhatja a betegséget, illetve mi hajlamosíthat rá?- Sajnos, ez ma még pontosan nem ismert. Bizonyos esetekben előfordulhat öröklődés, illetve felfedezhető genetikai háttér. Elképzelhető, hogy az egyéni fogékonyság egyes környezeti ártalmakkal találkozva megnöveli a kockázatot. A hosszú ideig alattomos betegség legkorábbi szakaszában előfordulhatnak úgynevezett nem-motoros tünetek, például hangulatzavarok és depresszió. Az utóbbi a már kialakult betegséggel küszködőknél is gyakori.- Hogyan történik a kezelés, és ez mennyire eredményes?- Mindenekelőtt a dopamin pótlására törekszünk. A dopamin egy ingerületátvivő anyag, amely az idegsejtek közötti kapcsolatokban játszik szerepet. A dopaminhiány megszüntetésére kiválóan alkalmasak a levodopa tartalmú gyógyszerek. Egy aminosavat adunk gyógyszer formájában, ami az agyban dopaminná alakul át. 2007. október 3. Erre a kezelésre igen jól reagálnak a betegek. Négy-öt év múlva, vagy gyakran hamarabb azonban úgynevezett gyógyszerhatás-rövi- dülés következhet be. Fontos, hogy ezt a beteg időben észrevegye, és közölje kezelőorvosával, mert a gyógyszerek módosításával jól lehet ezt az állapotot kezelni. A parkinsonosokat gondozni kell: általában három-négyhavon- ta szükséges felkeresniük a neurológust. A betegek kis részénél a gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre, az ő esetükben műtétre lehet szükség az állapotjavulásához. Korai diagnózis, szakszerű kezelés és gondozás mellett a Parkinson-betegek többsége akár vezető állásban is hosszú ideig dolgozhat, kocsit vezethet, és a hétköznapjaikat nem befolyásolja jelentősen a betegség. Minderre azonban csak a beteg, a család és a kezelőorvos közös munkája ad esélyt. Ezenkívül a betegszervezetek is sokat segíthetnek. A legtöbb ember nagyon megretten, amikor közlik veie a diagnózist. Aztán látja, hogyan élnek a hasonló betegségben szenvedők, és rájön, hogy nincs egyedül a gondjaival és kérdéseivel. A közös programok is sokat segítenek. Magyarországon több, Parkinson- betegeket tömörítő szervezet is van. Csop Veronika www.sakura.hu kisNAGY hatás ÖÄliÄÄWWl ■H Yaris modellek - légkondicionálóval 2 635 OOO Ft-tól A Yaris őszi-téli kollekciója megérkezett, melynek kiemelt darabja az új Yaris 998. Fedezze fel a legújabb divatszínekben pompázó Yaris újdonságokat a Toyota márkakereskedésünkben, ahol október 13-14-én stílusos meglepetésekkel és nyereményjátékkal várjuk! Ha szerencsés, 100.000 Ft értékben felfrissítjük ruhatárát. További részletek a www.toyota.hu honlapon. 4 Nyílt hétvége: október 13-14. TODAY TOMORROW TOYOTA TOYOTA SAKURA KFT. 1033 Budapest Szőlőkért utca 1. Telefon: 0) 250-8900 Fax: (1) 436-7545 A képen látható autó illusztráció. Kombinált üzemanyag-fogyasztás (1/1 OOkm): 4,5 - 6,0. CO,-kibocsátás (g/km): 119-141.
