XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-09-19 / 18. szám
10 TIZENHARMADIK |||| KERÜLETI HÍRNÖK 2007. szeptember 19. Rehabilitáció összehangolt munkával • Fül-orr-gége, hallásvizsgálat (analóg, digitális, fülben és fül mögött viselt hallókészülékek és tartozékok nagy választéka és szervizelése) • Fülzúgás-terápia • Pszichológia • Belgyógyászat, pszichoszomatika • Gasztroenterológia (diétás szaktanácsadás, IBS, reflux) • Ultrahang-diagnosztika, Doppler-mérés • EKG-vizsgálat • Érrendszeri betegségek vizsgálata (érszűkület, visszér, migrén) • Gyógyászati segédeszközök és egészségmegőrző termékek Információ, bejelentkezés: 236-0755 1132 Budapest, Visegrádi u. 15. BELVÁROSI EGÉSZSÉGCENTRUM Alig másfél évtizede kerületünkben még egymást érték a gyárak. Ezek közül az egyik a nagyközönség által is jól ismert Gyógyászati Segédeszközök Gyára volt. A Dózsa György út és a Kassák Lajos utca sarkán álló, jellegzetesen hatvanas évekbeli épületbe kellett jönni a nagymama botjáért, a gyerek lúdtalpbetétjéért, és ide vánszorgott el mankóért a szomszéd fiú, aki afut- ballpályán csúnya lábtörést szenvedett. Az idó'k változtak: a gyárak helyét ma csillogó irodaházak és modern lakóépületek foglalják el. Legfeljebb mutatóba maradt meg egy-kettő. Például az a bizonyos hatvanas években átadott gyárépület, amely most több, rehabilitációval foglalkozó cégnek ad otthont. Közülük az egyik az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő GYSGY REHA Kft., amelynek ügyvezető igazgatója, Rezső A ttila a többi közt arról mesélt, hogyan lett egy kis vállalati gmk.-ból milliárdos forgalmat lebonyolító jelentős, orvostechnikai eszközöket előállító és forgalmazó vállalat. A valamikori Művégtaggyár a múlt század tízes éveiben, az első világháború idején kezdte meg tevékenységét. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára csaknem ötven év után, 1963-ban költözött kerületünkbe a Dózsa György úti, akkor igencsak modernnek számító új épületbe. 1982-ben hét, fizikai munkát végző orvostechnikai szakember összefogott. Gondoltak egyet, és úgy döntöttek: élnek a lehetőséggel, és vállalati gmk.-t (gazdasági munkaközösséget) alapítanak.- Ma már hihetetlennek tűnik, de igaz - folytatja a történetet az ügyvezető, aki maga is tagja volt a „heteknek” - bedobtunk egy kalapba fejenként háromszáz forintot, akkor ugyanis ennyi alaptőke volt előírva. Ma magánvállalkozásként protetikával és ortetikával foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy olyan eszközöket gyártunk, amelyek az emberek betegség vagy baleset miatt elvesztett képességeit próbálják pótolni. A rehabilitációt komplex, ösz- szehangolt munkát igénylő tevékenységként fogjuk fel. Ehhez többféle szakember együttmun- kálkodása kell. Az orvos, a pszichológus, a gyógytornász, a szociális munkás, az ortopéd technikus és kötszerész is hozzáteszi a magáét. Aki kezét vagy lábát veszti, esetleg megbénul, annak meg kell tanulnia ezzel élni, és az eddigiekhez képest másképp felépíteni a mindennapokat. Ez nemcsak fizikai, hanem pszichés és szociális probléma is. Az elveszett képességek pótlása nem mindig adja vissza a funkciókat is. A műlábbal sok szorgalommal és kitartással meg lehet tanulni járni, a műszem vagy a műfül azonban csupán esztétikai pótlás: látni és hallani nem lehet velük. A kft. által előállított eszközök többségét olyan mozgássérültek használják, akiknek állapota végleges. Bizonyos eszközökre azonban csak átmenetileg van szükség, például egy térdműtétet követően a szélsőséges mozdulatokat megakadályozó speciális térdrögzítőt elegendő néhány hónapig használni.- Hogyan lehet a gyakorlatban igénybe venni az önök segítségét?- Kapcsolatban állunk a kórházakkal. Az onnan kikerülő betegek beutalóval keresnek meg minket. Itt mintát veszünk róluk, és elkészítjük az eszközt. Szerződésben állunk a társadalombiztosítással, az eszközök egy részét száz százalékban, más részüket ennél kisebb mértékben támogatják. A kipróbálás orvos, esetleg gyógytornász jelenlétében történik. Az új művégtag használatát - például a lépcsőn való közlekedést - itt kell megtanulnia a betegnek. A rehabilitációs eszközök javításával egy másik cég, a Rehab Generál foglalkozik, de mivel ők is ebben a házban vannak, a betegeknek nem kell messzire menniük. Az anyacégünk, a Rehab Rt. által gyártott kerekesszékek, járókeretek, botok és mankók javítása is itt történik. Idővel azonban a beteg és a művégtag is változik, ezért egy műkéz vagy -láb nem örök életű: két-háromévente cserélni kell.- Feltételezhetően a technika fejlődésével ezek az eszközök esztétikailag egyre szebbek lesznek, és talán a használatuk is kevesebb kényelmetlenséggel jár.- Fejlesztési együttműködési szerződésünk van a Műszaki Egyetemmel a szilikon anyagok kutatására. Más területeken is folytatunk fejlesztést, például az úgynevezett Cad-Cam technológiában. Ez egy lézeres technológia, ami érintés nélkül képes letapogatni az ember testrészeit, és ezáltal sokkal pontosabb mintavételt tesz lehetővé. Kilencven dolgozónk van, és mindegyikük szakismerete benne van jó eredményeinkben. Éves forgalmunk ma már eléri az egy- milliárd forintot. De a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy az itt dolgozók biztonságban vannak. Ez egy olyan közösség, ahol jól érzik magukat az emberek, sokan nyugdíjas korban is folytatják a munkát, nem egy közülük hetvenen túl is.- Van-e utánpótlás, ha a régiek abbahagyják?- Sajnos nem kapós ez a szép szakma. De azért vannak fiatalok. Ok itt a házban levő Rehab Unió Kft. érettségihez kötött kétéves képzésein ortopédiai műszerész, cipész és kötszerész szakmákat szerezhetnek. Most ötvennégyen tanulják ezeket a kézműves szakmákat, nyolcvanan pedig az öthónapos gyógyászati segédeszközforgalmazói tanfolyamon vesznek részt. így remélhetőleg a jövőben is lesz elegendő szakember, aki a munkájával könnyíteni tudja az idős, beteg vagy balesetet szenvedett emberek életét. CsopV. „Vizsgálja meg a nyirokcsomóit!" A Limfóma Világnapját tartották szeptember 15-én. A betegség három évvel ezelőtt az Egyesült Államokban került az érdeklődés homlokterébe. Ott szervezték az első tájékoztató kampányt orvosok, nővérek, betegszervezetek segítségével. 2006-ban már húsz ország csatlakozott az akcióhoz. Nálunk a Magyar Rákellenes Liga rendezte az első ilyen eseményt, és most a világnap alkalmából - amikor számos országban hívják fel a figyelmet erre a sokáig rejtőzködő betegségre - ismét betegtájékoztató programot tartottak. Hazánkban évente több mint ezer ember betegszik meg lim- fómában. Ezért is fontos tudni, milyen tünetek jelezhetik ezt a betegséget. Az idejében felfedezett betegség ugyanis - mint a legtöbb daganatos elváltozás - jó eséllyel gyógyítható. A szeptember 8-án megtartott összejövetelen tudósok és szakemberek tájékoztatták a szép számú érdeklődőt. A jelszó, amit kitűztek: „Vizsgálja mega nyirokcsomóit!” A nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása ugyanis az esetek 70 százalékában figyelmeztet a bajra. A limfómás betegek ma már a legkorszerűbb kezeléseket kaphatják meg az. ország hematológiai központjaiban. Az első lépést azonban a betegeknek kell megtenniük: fel kell keresniük az orvost. A test bármely részén makacsul fennálló nyirokcsomó-duzzanat, visszatérő láz, erős éjszakai izzadás esetén ne késlekedjünk a háziorvosunkhoz fordulni, aki a legkisebb gyanú esetén is belgyógyászhoz, illetve onkológushoz irányít majd.
