XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-11-15 / 22. szám
4 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2006. november 15. 1873. november 17. Budapest ünnepe Otthonunk az ünnepelt: 1873. november 17-én született Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből fővárosunk, Budapest. Múltja a történelem előtti idők homályában kezdődött, a földjéből előkerült tárgyi emlékek tanúsága szerint. Az első, név szerint ismert „lakosok” a kelta eravis- cusok voltak. A rómaiak az I. évszázad elején értek el idáig, a mai Óbuda területén, Aquincumban alakították ki a dunántúli Pannónia tartomány északkeleti részeinek fővárosát. E harmincezer lakosú, civilizált fejlett városi életű településen kívül a mai Budapest több más pontján is feltárták római erődítmények, katonai és polgári telepek maradványait. A rómaiak után a hunok, később a keleti gótok, longobárdok és avarok kezén volt hosszabb-rövidebb ideig a terület. A Kárpát-medence központjában fekvő, kitűnő lehetőségeket kínáló vidék a honfoglalás után a fejedelmi törzs egyik szálláshelye lett. Tudjuk, hogy a következő évezred viharai nem kímélték az ország szívét sem. De amint Berzsenyi Dániel írja: „Nyolc századoknak vérzivatarja közt / Rongált Budának tornyai állanak...” A három város egyesítésének ötletét gróf Széchenyi István vetette fel először 1829- ben, ám gondolatának megvalósítására csak a kiegyezés után nyűt lehetőség, hogy ezt követően fejlődjön igazi világvárossá Budapest. Számtalan szebbnél szebb épület őrzi az egyesítés utáni évtized virágzásának emlékét. 1877-ig lényegében befejeződött a főváros legegységesebb útja, a Sugárút építése az Operaház impozáns épületével. Ekkoriban kezdődött a Nagykörút kialakítása, és olyan palotákkal gazdagodott Budapest, mint az új Városháza, az Egyetemi Könyvtár, a Főpalota, a Fővámpalota, a Bazilika. 1876-ban történt a Margit híd avatása, melyet Arany János is megénekelt. A Nyugati pályaudvart a párizsi Eiffel-cég készítette, a Keletit magyar mérnökök és munkások alkották. A lóvasutat 1887-ben váltotta fel a Nagykörúton az első villamos... A XX. század elején továbbgyarapodott a magyar főváros, vibráló szellemi légkör, pezsgő társasági élet és a külvárosok nyomorúsága egyaránt jellemezte. Háborúk és forradalmak zúgtak át fölötte, a legnagyobb pusztítást a második világháborús bombázások és az ostrom jelentette. Hat évtized telt el azóta. Amikor végigmegyünk Budapest utcáin, szemmel látható, miként bántunk az örökséggel. Sok értéket megmentettünk, műemlékek sora újjáéledt, másokat pusztulásra ítélt a közöny, a hozzá nem értés; az, hogy manapság már nem születnek gróf Széchenyi Istvánok. De ma is a miénk ez a hihetetlenül jó adottságokkal megáldott város, nekünk pedig az lenne a dolgunk, hogy felkészítsük Budapestet a XXI. század kihívásaira. Szerethető otthonunkká varázsoljuk, ahol nyugodtan végigsétálhatunk a Duna partján, és felhasználhatjuk a folyam széles hátát a teherszállításra is, megkímélendő az utakat. Vajon megérjük-e, hogy nem a gépkocsik uralják a magyar fővárost, hanem elsőbbségük lesz azoknak, akik ragaszkodnak álmukhoz: itt maradva értelmes, békés életet élni! Imre Erzsébet OPTIKA INGYENES SZEMVIZSGÁIAT Vegye kézbe engedményét! , I # -% V • / Kedvezmény a kockákkal dobott értéknek megfelelő aaáaalékl LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960 Bakó Márta színművész Csoda és zűrzavar A József Attila Színház ötvenedik születésnapján dr. Tóth József polgármester kitüntette a színház egykori alapítóit: Bakó Mártát, Benedek Árpádot és Turgonyi Pált. Bakó Márta színművész- nővel beszélgettünk a színházalapítás első lépéseiről.- Jól tudom, hogy szó szerint beleszületett a színészvilágba?- Nem kétséges. Lenz Hedda színésznő és a sokat támadott, Nemzeti Színház-beli színész, Bakó László szerelméből születtem 1920. április 9-én Budapesten. A dadám tolt édesanyámhoz a próbák szünetében etetésre, miközben olykor olyan színészek ringatták a kocsimat, mint Jávor Pál. Nem volt kétséges, hogy belőlem is színész váljék, így 1942-ben elvégeztem az Országos Színiakadémiát. Tragikaként indultam, Elektrát játszottam a vizsgaelőadáson, később mégis karakterszínésznőként ismert meg a közönség. Kétszer házasodtam, egy fiam született, aki ugyan nem folytatta elődei hivatását, orvos lett, ám boldogsággal tölt el, hogy szép sikereket mondhat magáénak és szereti a szakmáját.- Hogyan került a József Attila Színházhoz, s élt több mint harminc évet a kerületben?- A kecskeméti Katona József Színházban játszottam, amikor a fiunk betegeskedni kezdett. Pestre akartam kerülni, bár tudtam, egyik színháznál sincs státus. Ösz- szefutottam egy alkalommal Kál- lay Gyula politikussal, aki azt mondta, hogy megpróbál segíteni, így is tett, kicsit később kaptam egy táviratot, amiben az állt, hogy keressem fel Fodor Imrét, a József Attila Színház akkori igazgatóját, hogy aláírhassam vele a szerződést.- Emlékszik az első szerepére?- A Nagymama című darabban Langó Szerafin szerepébe ugrottam be. Ez az a darab, amit Csiky Gergely írt Blaha Lujzának, és ami igen jelentős és megtisztelő darab egy idősödő színésznek. Paulusz Elemér volt a karmester, Seregi László a rendező. A főszerepeket Berky Lili és Gázon Gyula játszotta. Ezt követte ősszel a Szabin nők elrablása, ami a színház első nagy sikere volt, és amit már saját társulattal játszott. Utána egy francia krimi következett, majd Gáli József Szabadság-hegy című darabja, amelyet hét előadás után letiltottak. Ám idén októbertől ismét műsorra tűzte a színház.- Éppen hogy megalakultak, következett 1956. október 23. Mi történtükkor?- A nehéz napokban a Fészek Klub lett a színházak központja, megalakult a forradalmi bizottság. Egyhangúlag Fodor Imrét választottuk igazgatóvá. A színházat szétlövöldözték, de a színpadmesterünk azt javasolta, hogy szakítsuk át a falat. A Váci utcai bejárat lépcsője ugyanis akkor még a kerületi pártbizottságba vezetett. A tagok közül sokan elhagyták az országot, sőt az első évad után meg akarták szüntetni az intézményt.- Két önéletrajzi ihletésű könyvet írt, amiből megtudhatjuk, hogy a nyilas időkben Kis Feri barátnőjének hitték, vallatták az Andrássy út 60.-ban, kitelepítették. Az édesapja miattfolyamatosanfelelősségre vonták, az első férje öngyilkos lett, a fia betegeskedett. Hihetetlen a lelki ereje, hogyan csinálja?- Elég fiatalon kezdtem idős asszonyokat játszani. így most, amikor matróna korba kerületem és talán utolsó színpadi szerepemet, a Cseresznyéskertet játszom, most már nem érdekel, hogy hogyan nézek ki. Volt idő, amikor lefekvés előtt krémeztem az arcomat, de ma már azt mondom, hogy ez egy nagy marhaság. Egész életemben sminkeltem magam, embertársaim miatti kíméletből, sőt Jávor Pál mindig meg akarta operáltatni az orromat. Ám első férjem, Rajczi Lajos így jellemzett: nyaktól lefelé anatómiai csoda, nyaktól fölfelé anatómiai zűrzavar. Nem voltam soha szép, de volt annyi gavallérom, hogy szépnek érezzem magam. Ma is fontos, hogy olyanok vegyenek körül, akikkel ki tudom nevetni a világot. Szeretek enni vagy azért, mert örülök, vagy azért, mert bánkódom. A memóriám sokáig kiváló volt, diafilmszerűen őriztem az emlékeimet. írtam két könyvet majdnem az egész életemről, a Rosszkor születtünket! és az így történt... -et. Ha egy adat megfakul a fejemben, beleolvasok az írásaimba, hogy felfrissítsem a történteket. Annyi abszurditás történt velem 86 év alatt, hogy az Bakó Márta - Amíg bírok, játszom majdnem hihetetlen. Eredetileg magamnak jegyzeteltem le a történteket, aztán egy kedves ismerősöm fantáziát látott benne és kiadta.- Az ünnepi gálaműsoron Örökös Tagja lett a József Attilának... Említette, hogy talán már nem vállal el több szerepet, annak ellenére, hogy a közelmúltban neves filmekben is szerepet kapott.- Valóban játszottam Szabó István Csodálatos Júlia című filmében, Koltay Lajos által rendezett Sorstalanságban. A rendezők, akik fölkérnek, tudják rólam, hogy jól bírom az éjszakai forgatásokat, sőt azt is, hogy tízkor képtelen vagyok fölkelni. Honfi Hannának nyolcvanadik születésnapján mondtam, hogy: Hanna, te olyan ragyogó formában vagy, hogy ha írnának az íróid valamilyen neked való szerepet, a közönség tombolna. Erre ő azt mondta, hogy én már a színpad egyik oldaláról nem tudnék átmenni a másikra. így aztán én elhatároztam, hogy addig játszom, amíg a színpad egyik oldaláról a másikra át tudok menni. Most hogy ötvenedik évfordulóját ünnepli a színházunk, szeretném megköszönni a közönségtől és a kollégáimtól kapott szeretetet, az eddigi díjaimat, így a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiske- resztjét, az Aase-díjat, a József At- tila-emlékgyűrűt, a MASZK-díjat és azt, hogy örökös tagja lettem a József Attila színháznak, és ígéretem szerint, amíg bírok, játszom... Tábori Zsuzsa
