XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-02-15 / 4. szám
4 TIZENHARMADIK ||| KERÜLETI HÍRNÖK 2006. február 15. Kötelezők és ajánlottak Védőoltások A ragályos, fertőző betegségek többsége már eltűnt. Ez a védőoltások rendszeres, szigorú, maradéktalan végrehajtásának az eredménye. Ezen a téren hazánk évtizedeken át „mintaország” volt. Az oltási rendet a tudomány és az oltóanyagok előállításának fejlődése szerint időnként meg kell változtatni. A 2005. november 1 -je után születettek kevesebb (mert többszörösen kombinált) oltást kapnak. Kombinált vakcinák Az oltásokról sok téves gondolat terjed. Nem igaz, hogy védőoltástól fertőző betegséget lehet kapni. A védettség teljes kialakulásáig néhány napra, hétre van szükség, de nem igaz, hogy az oltás beadása után egy ideig fogékonyabbá válik a betegségre a beoltott ember. Semmiféle hátránnyal nem jár, ha egyszerre többféle fertőzés ellen adunk védőoltást. Valódi oltási szövődmény rendkívül ritkán fordul elő! Egy kis helyi pirosodás, hőemelkedés még nem szövődmény. Ha egy kétségbe esett nagymama azt panaszolja, hogy az unokája például megnémult az oltástól, akkor ez nagy szamárság... Egy-egy oltás haszna messze meghaladja az oltás csekély kockázatát! A 2005. november 1-je után született csecsemők új rendszerben kapják a nagyrészt újfajta védőoltásokat. A lényeges újdonság, hogy többszörösen kombinált anyagokat használunk. Eddig például egy 3-4-5 hónapos csecsemőnek alkalmanként kétféle injekciót és Sabin-cseppeket kellett beadni, ma már azonban négyféle fertőzés megelőzésére szolgáló, kombinált vakcinákat alkalmazunk. A himlő (feketehimlő, variola) elleni oltást kétszáz éven át alkalmazták, de ma már abbahagyták, mert a világ himlőmentessé vált. A difiéria (torokgyík) megelőzésére szolgáló oltás eredménye: a fuldoklást okozó, egy életre kiható (szív)szövődményekkel járó, sokszor halálos betegség eltűnt. Egyes országokban, ahol nem ilyen szigorú az oltási rend, még előfordulnak kisebb járványok. Már csak ezért sem szabad abbahagyni az oltásokat. Szamárköhögés (pertussis). Hetekig tartó kínzó köhögési rohamokkal, szamárordításra emlékeztető, húzó belégzéssel, hányással, néha szövődményekkel járó, kellemetlen betegség. Manapság már csak igen elvétve jelentkezik, nem típusos formában és csak tizenévesek körében. A tuberkulózis (tbc) megelőzésére szolgál a BCG-oltás. Már az újszülöttek megkapják. Nem tüntette el teljesen a tbc-t, de megszűntek a halálos kórformák és igen jelentősen megritkult ez a korábbi népbetegség. Kanyaró (morbilli). Eléggé nagy halálozással járó, rendkívül kellemetlen betegség volt, késői szövődményekkel. Az oltások bevezetése óta eltűnt. Rubeola. Enyhe betegség, ritkán járt szövődménnyel. Veszélye: ha egy terhes nő rubeolában megbetegedett, a magzat károsodott, különösen, ha a terhesség első harmadában betegedett meg az asz- szony. Gyermekbénulás (poliomyelitis). Ezt a súlyos betegséget is már csak hírből ismerik. Rendszerint nyár végén kezdődtek aj árványok. Egyetlen megbetegedés esetén kiürültek az üdülőhelyek, mindenki sietve hazatért, így remélve, hogy elkerülik a veszedelmet. A betegség átmeneti vagy végleges bénulással, sokszor halállal járt. Különösen súlyos következménye volt a légzésbénulás, amit néha egy életen át vastüdőben vagy légzőkészülékkel kellett kezelni, ápolni. Az utolsó nagy járvány 1959-ben zajlott le. A járvány közepén jutottunk először Salk-vakcinához, és a gyorsan végrehajtott oltások hatására a járvány megszűnt. A járvány kezdetén megbetegedettek közül még ma is élnek néhányan bénultam légzőkészülékhez kötötten. (Hollandiában nem volt kötelező a polio oltás. Egy kistelepülésen, ahol egy vallási szekta nem oltatta be a gyerekeket, sok gyerek megbénult, meghalt. Történt ez akkor, amikor nálunk már eltűnt ez a szörnyű betegség!) Mumpsz (fültőmirigy-gyulla- dás). Igen kellemetlen, fájdalmas betegség, de a védőoltás eltüntette. (Nem tévesztendő össze a középfülgyulladással!) Haemophylus. Igen súlyos bajokat okozó baktérium. Csecsemőkorban agyhártyagyulladást és más, életveszélyes betegségeket okoz. Gyakorlatilag eltűnt. (E baktérium teljes neve Haemophylus influenzae. Megtévesztő, ugyanis semmi köze az influenzához! Száz éve még azt hitték, hogy ez a baktérium okozza az influenzát, de később felfedezték az influenza vírusát.) Hepatitis-B. A sárgasággal járó májgyulladást a hepatitis-A vírus okozza (ennek megelőzésére is van nem kötelező oltás). A B vírussal való fertőződés igen késői, de súlyos májkárosodáshoz vezet. Főként szexuális kapcsolatokban terjedhet, ezért a serdülőkorúakat be kell oltani. Tetanusz (merevgörcs). Nem ragályos, de fertőzés okozta, sokszor halálos betegség. A csecsemők, gyermekek rendszeresen megkapják a védőoltást, tehát védve vannak, de ha valaki felnőtt korában, különösen idős korában megsérül, „emlékeztető” oltást kell adni. Még számtalan fertőzés megelőzésére vannak vakcinák, amelyek beadása nem kötelező. Ezeket csak akkor alkalmazzuk, ha valakit fertőzés fenyeget. (Ilyen például a kullancsok által terjesztett agyvelő-, agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló oltás, ami azoknak ajánlható, akikkirándulnijárnak.) A bárány himlő (varicella) ellen is létezik védőoltás, de csak különleges esetekben alkalmazzák. Minden ősszel ajánlatos beadatni az influenza elleni oltást. (Vigyázat: a nátha, a megfázás nem azonos az influenzával!) A világon évente mintegy 1 millió gyermek hal meg pneumococcus fertőzésben, illetve betegségben. Ennek megelőzésére eddig csak felnőttekben alkalmazható védőoltás létezett, de legújabban forgalomba kerül olyan vakcina, ami már csecsemők megvédésére is alkalmas. Járványveszélyes vidékre utazókat be lehet (sőt, egyes országokban kötelező) beoltani például sárgaláz, tífusz, kolera ellen. A védőoltás nem szérum Gyakran halljuk, szérumot adnak a fertőzések megelőzésére. Ez tévedés! A védőoltás nem szérum, hanem vakcina. Mi a különbség? Vakcina: elölt vagy ártalmatlanná tett kórokozót, esetleg valamely „alkatrészét” adjuk be, majd az ember szervezete termeli meg az ellenanyagot, védőanyagot. (Ez az aktív védőoltás.) Olyan hatású ez, mintha valaki átesett volna a betegségen, és ezáltal vált védetté a később esetleg bekövetkező fertőzés ellen. Szérum: az elölt vagy ártalmatlanított kórokozóval vagy annak mérgével állatot oltanak, ezáltal az állat termeli az ellenanyagot. A vérsavója a szérum, ami az ellenanyagot tartalmazza, tisztítás után inkább gyógyításra való (passzív védőoltás). A szérum állati fehérjét tartalmaz, ezért úgynevezett szérumbetegséget okozhat. Nyilvánvaló, hogy vakcina nem okozhat szérumbetegséget, hiszen nincsen benne fajidegen fehérje! Dr. Bogárdi Mihály Dr. Bogárdi Mihály - egy kis pirosodás mégnem szövődmény A kötelező oltások rendje újszülött kortól 14 éves korig Életkor Eddigi oltási rend Új oltási rend Újszülött BCG BCG 2 hónapos HIB Infanrix 3 hónapos Tetracoq, Sabin cseppek Infanrix 4 hónapos DiPerTe I/b, HIB, Sabin Infanrix 5 hónapos DiPerTe I/c, HIB, Sabin 15 hónapos MMR, HIB, Sabines. MMR 18 hónapos Infanrix 3 éves DiPerTe,HIB, Sabin cs. Infanrix 6 éves DiPerTe III., Sabin Infanrix 11 éves DiTe DiTe 11 éves MMR MMR 14 éves Hepatitis-B Hepatitis-B A táblázat a bonyolult oltási rendet csak hozzávetőlegesen ismerteti! Rövidítések: BCG: tbc (tuberkulózis) megelőzésére; Infanrix IPV+Hib: diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, haemophilus megelőzésére (új oltóanyag!); Tetracoq: diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás ellen; IPV: gyermekbénulás elleni Salk-vakcina; OPV: gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek; DPT (di-per-te, di-te-pert): diftéria, tetanusz, szamárköhögés; HIB: Haemophilus elleni oltás; DT (dT, di-te): diftéria, tetanusz; MMR: kanyaró, mumpsz, rubeola. Védőoltás 1876 óta kötelező Magyarországon
