XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-11-15 / 22. szám
10 TIZENHARMADIK ÜK ERÜLETI HÍRNÖK 2006. november 15. A kedvenc útitárs Útlevél a hatósági állatorvostól A nyaralás, a telelés, hosszabb pihenés idejére sokan nem akarják magukra hagyni kedvencüket. Sem úgy, hogy panzióba adják, sem úgy, hogy családtag vagy netán a szomszéd gondozza. Kedvenc háziállatunkkal itthon viszonylag egyszerű elutazni, azonban, ha külföld az úti cél, akkor útlevél vagy kiviteli engedély szükséges a kutyáknak, macskáknak. Az Európai Unió országaiban már elfogadják a kutyaútlevelet, kivéve Svédországot és Angliát. Az unión kívül azonban, például a turisták körében közkedvelt horvátországi nyaraláshoz kiviteli engedélyt kell kiállíttatni. Az engedély azt igazolja, hogy az állat egészséges és a lakhelye fertőzésmentes. Nyáron ebből a dokumentumból naponta nyolcat-tizet is kiállítottak a hatósági állatorvosok - tájékoztatta lapunkat a májusban kinevezett XIII. kerületi hatósági állatorvos, dr. Varga Pál. Jogosult állatorvos Az Állategészségügyi Szolgálat felépítésben bekövetkezett változásokról az állatorvos elmondta: a kerületek összevonása miatt csökkent a szolgálat állatorvosainaklét- száma. Jelenleg hat főállású szakember látja el a munkát Budapesten. Ez azért alakult így, mert új fogalmat, a jogosult állatorvos fogalmát vezetik be hamarosan a hazai állategészségügyben. A jogosult orvos pedig magánállatorvosként - külön díjazás ellenében - hatósági feladatokat is ellát majd. Többek között az ő dolguk lesz például vásárokon, bemutatókon, versenyeken, kiállításokon az állategészségügyi feladatok ellátása, vagy az embert megmart kutya hatósági megfigyelése. Ezeket a feladatköröket a hatósági állatorvosoktól veszik át. Hatósági állatorvos Varga Pál hatósági állatorvostól megtudtuk: körzetében - a II., a III., a IV. és a XIII. kerületekben - körülbelül 40 ezer kutyát tartanak. A törvény szerint az ebeket a kerületi jegyzőknek kell bejelenteni és ez alapján a jegyzők vetetik nyilvántartásba a kutyákat. De abban az esetben is a jegyzőkhöz kell fordulni, ha kiderül például, hogy valamelyik kutyatulajdonos elmulasztotta beadatni kedvencének a veszettség elleni oltást. Az is kiderült, hogy a macskákról és az egyre népszerűbb görényekről nem vezetnek nyilvántartást, így nem lehet tudni hányán vannak. Egy biztos, útlevelet csak erre a három állatfajtára tudnak kiállítani. Ugyanis például a gekkóra teljesen más szabályok vonatkoznak az unióban, ezért számukra más dokumentumokat kell kiállítani. A gazdasági haszonállatoknak, mint például az egyre inkább házi kedvencnek tartott lónak vagy a szarvasmarhának pedig külön útlevelet készítenek. Az állatok eladásának adminisztrációját is az Állategészségügyi Szolgálat állomásán, a hatósági állatorvosok „székhelyén” bonyolítják, de ennek csak az unión belüli kereskedelmi része tartozik a szolgálathoz. A fővárosi állatkert és más külföldi állatparkok közötti állatcseréhez szükséges papírok kiállítása a hatósági állatorvosok feladata. Az élő állatra vonatkozó járványügyi feladatokat szintén a szakemberek látják el. Ez a fővárosban azért fontos, mert a peremkerületekben jelentős számban tartanak élőállatot és ezeket folyamatosan ellenőrizni kell. Veszélyes ebbé nyilvánítás Az állattartással kapcsolatos panaszokkal, bejelentésekkel, amennyiben azok szabálysértésre vonatkoznak, az önkormányzatokhoz kell fordulni. A hatósági állatorvosok akkor indítanak eljárást, ha például a helyszínbejáráson fedeznek fel szabálytalanságot. A rendőrség, vagy az önkormányzat a hatósági állatorvosokat a legtöbb esetben kutyák miatt hívja ki a helyszínekre azért, hogy ott elvégezzék az úgynevezett veszélyes ebbé nyilvánítás vizsgálatát, és erről szakvéleményt adjanak a hivataloknak.- Ilyen ügyek minden hónapban előfordulnak. A veszélyes ebbé nyilvánítás után a tulajdonosokat komoly korlátozó intézkedések bevezetésére kötelezik. Az ebet biztonságos területen kell tartani, ivartalanítása kötelező és csipet kell beültettetnie az állatba. A XIII. kerület ebből a szempontból nagyon jó helyzetben van. Amióta kineveztek egyetlen kutyát sem kellett veszélyes ebbé nyilvánítani. A veszélyes kutyákat egyébként az önkormányzatoknak kell nyilvántartaniuk - hangsúlyozza Varga Pál. Metz Dr. Varga Pál, a XIII. kerületi hatósági állatorvos a Lehel út 43-47. szám alatt rendel hétfőtől péntekig délelőtt 11-től délután 2 óráig. Telefonon a 329-7017-es számon érhető el a rendelés idején. COMPUTER Ctm; 1137 <Bp., •Újpesti rakpart S. TeC: 450-2111 E-maiC mjo4hPon.hu I HARDVER - SZOFTVER NOTEBOOK - PROJEKTOR IRODATECHNIKA - PDA Folyamatos notebook és nyomtató akció! Olyan gyártóktól mint pl.: ACER - ASUS FUJITSU - HP SAMSUNG - LG - XEROX IBM MINTOLTA - CANON - OKI Vadonatúj \ Iskolai Számítógépe£ akciósán, mára^ár nettó SO ezer ‘Ft-tóí! intet) avilág Core 2 J (eggyorsaßß I processzorú! fény és hö terápia üt ■ ■■ * jáde köves masszázs akupresszúra * méregtelenítés fogyasztás immunerösítés A * hátgerinc masszázs nyak és láb masszázs ******** bejelentkezés: 06 30 427 8242 * * * * * * „^nyitva: 8 - 20-ig mindennap * * * * * * • * Budapest, II. ki Szépvölgyi út 92f?E A piros arany A paprika története A paprika, ahogy ma mondani szokás: igazán hungarikum. Ez igaz, de nagy utat tett meg, míg Szegedre és Kalocsára érkezett. 1580 körül Kolombusz hajóján érkezett Dél- Amerikából Európába a burgonyával és a dohánnyal együtt. (Ez a három növény és a paradicsom is a sokmagvú csővirágok rendjébe tartozik.) Eredeti élőhelyén chilinek nevezték, a spanyolok pedig indiai borsnak keresztelték. Európában hercegi kertekben és a kolostorok tágas udvaraiban terjedt el mint egzotikus dísznövény. Akkortájt nagy divatja volt a botanikus kerteknek, és művelőik cserélgették egymással a magokat. Fűszerként Ázsiából érkezett Európába, ugyanis a velencei kereskedők Törökországba is elvitték, ahol valahogy rájöttek, hogy szárítva és szétmorzsolva ízesíti és csípőssé teszi az ételt. A török seregek a Balkán és Magyarország meghódításakor hozták magukkal a fűszerpaprikát, amit törökborsnak neveztek. Egy ősi legenda szerint a törökök szigorúan őrizték a fűszer titkát, a magok pedig fej vesztés terhe mellett nem juthattak hitetlenek kezébe. Egy szép magyar lánynak, Ilonkának azonban sikerült megszöknie a budai pasa fogságából, és a kertből a titokzatos növény magjait is magával vitte. Ebből lett a magyar paprika. Az viszont tény, hogy Nyugat- Európában csak kétszáz év múlva hallottak először a csípős fűszerről. Egy német utazó, gróf Hoffman a XVIIk század végén írt először arról, hogy Magyarországon olyan fűszeres ételt evett, ami „először harapott, azután kellemes meleget árasztott a testében”. Igényes növény, dajkálni kell Ma már több százféle paprika létezik, más fajták kellenek közvetlen fogyasztásra, mások fűszernek. Magyar kutatóintézetekben az utóbbi tíz évben 24 új fajtát kísérleteztek ki. A kutatások azt célozzák, hogy a betegségeknek ellenálló, a lehető legkevesebb kémiai anyagot igénylő, és ezzel környezetbarát, olcsóbban termelhető növény szülessen. A paprika ugyanis nagyon érzékeny és munkaigényes növény, ültetése után óvni kell a fagytól, palántázni kell, locsolni, legalább ötször irtani kell körülötte a gyomokat, és reménykedni a jó időben, mert az igazi zamatos paprikához legkevesebb kétszáz óra napsütés szükséges. Az üvegházi termesztés pedig nagyon drága. A szüretelés is munkaigényes, a fűszerpaprika feldolgozása sem egyszerű. A megmosott és kiszárított növényt malomban őrlik. A fűszer ötféle erősségű lehet, attól függően, hogy mennyi magot és eret vágnak ki belőle. Amiből teljesen kivágják az eret is, abból lesz az „édes-nemes”. Nemcsak táplálék ;tÉÍM Az élelmiszer- és a vendéglátó- iparon kívül a gyógyszergyártásban és a kozmetikai iparban is felhasználják a paprikát. Különösen sok a paprikában az A-vitamin, amely erősíti az immunrendszert és hozzájárul a szem és a nyálkahártya egészségéhez. A paprikában lévő csípősséget okozó kapszaicin egyik alkatrésze a vérkeringési zavarok, az övsömör, a pikkelysömör, a bronchitis, az asztma, a reuma és a fejfájás elleni gyógyszereknek. Segít a kapszaicin a vérnyomás és az emésztés szabályozásában is. Különös módon még boldogságérzetet is kelt, mert az agy a csípősséget fájdalomként érzékeli, és ezért védekezésként morfiumhoz hasonló endorfint vezényel ellene. 1933-ban Szegeden Szentgyörgyi Albert fedezte fel, hogy a paprika háromszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék. Nobel-díj- jal jutalmazták. A különösen sok C- vitamint tartalmazó pritaminpap- rikát tubusokban sűrítve világszerte ismerik. Újabban az urológiában is alkalmazzák a kapszaicint tartalmazó gyógyszereket, sőt a szkleró- zis multiplex ellen is. M.D.
