XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-11-15 / 22. szám
2006. november 15. TIZENHARMADIK fils KERÜLETI HÍRNÖK A daganatmegelőzés iskolája (XL) Kórisme radiológiai vizsgálatokkal Dr. Kizman Antal - Gyanús jel esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz Sorozatunkban sokszor leírtuk: a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a testünk által adott figyelmeztető jelekre való gyors reagálás életfontosságú lehet a daganatok korai felismerésében. Aki idejében kerül orvoshoz, majd szükség esetén a műtőasztalra, annak a tudomány előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a gyógyulásra. A daganatok többségét „célirányos” vizsgálat mutatja ki, de az sem ritka, hogy az átvilágítást vagy az ultrahangvizsgálatot végző orvos mintegy véletlenül bukkan olyan, további vizsgálatot igénylő elváltozásra, amely akár rosszindulatú daganat is lehet. Például a tbc felfedezésére hivatott tüdőröntgen analizálása során találhatnak daganatra utaló jeleket, ahogy a hasi ultrahang is felhívhatja a figyelmet akár előre nem „várt” daganatra is. A rendellenesség a felvételen MBHSaiBMaMMMMMMNBMBNMBIMMMHIMMNNMMMl A röntgenfelvétel, az átvilágítás, a mammográfia, az ultrahang és a magasabb szintű vizsgálatok, mint a CT, az MR és a PET a képalkotó diagnosztika körébe tartozik. Milyen szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak a daganatok felfedezésében és gyógyításában? A többi között erről kérdeztük dr. Kizman Antalt, a Szegedi úti rendelőintézet radiológiai osztályának vezető főorvosát.- Bár a röntgenről sokunknak a filmfelvételek jutnak eszünkbe, úgy tudom, már ezen a területen is a számítógépeké a fő szerep.- Valóban, ma már digitalizált rendszerben, számítógépekkel dolgozunk. A kép a számítógép monitorján jelenik meg. Az asz- szisztens által készített felvételt minden esetben orvos analizálja. A lelet nem csak azt tartalmazza, amit a küldő orvos kért, hanem minden olyan rendellenességet is, amit a vizsgálat során a röntgenorvos talált.- Mennyire alkalmas a röntgen a daganatok kimutatására?- Nem minden esetben. A röntgenfelvételeken inkább a csontos részek látszanak. Sem a mellkas-, sem a csontröntgent nem daganatszűrés céljából végezzük. Ettől függetlenül mindkét esetben előfordul, hogy daganatot találunk. Gyomorröntgent már ritkán végzünk, mert ez a kisebb elváltozásokat nem mutatja ki. Ugyanígy visz- szaszorulóban van a vastagbél kontrasztanyagos vizsgálata, mivel a tükrözések sokkal többet láttatnak, és alkalmasak szövettani vizsgálatok elvégzésére is. Az utóbbi vizsgálatot, csakúgy, mint az ultrahangot vagy a mam- mográfiát, csak itt, a Szegedi úton végezzük, ide kell jönniük a Visegrádi utcába járó betegeknek is. Ha az orvos látni akarja magát a felvételt, akkor a számítógépén lehívhatja. És mivel az eredményt elmentjük, szükség esetén hónapok vagy akár évek múlva is visszakereshető. Ha a betegnek nem elég a lelet, esetleg szeretné elvinni a felvételt például a privát orvosához, akkor lemezen vagy kinyomtatva megkaphatja. Röntgen, átvilágítás, ultrahang- Miben különbözik egymástól a röntgenfelvétel, az átvilágítás és az ultrahang?- Röntgenezést nem lehet korlátlan számban végezni, mert a röntgensugár végeredményben káros. A mammográfia voltaképpen hasonló elven, de más sugártartományban működik. Ezzel kevesebb sugárzás éri a szervezetet. És míg - ahogy már említettem - a röntgen elsősorban a csontos részeket vizsgálj a, addig a mammográfia a lágy részt veszi górcső alá. Sokszor fiatal nők ragaszkodnak a mammográfiához, pedig ez a módszer a mell szerkezete miatt 40 éves kor alatt nem alkalmas a daganat felfedezésére. Az ő esetükben az ultrahangos vizsgálat a jó megoldás. Az átvilágítás is röntgenvizsgálat, csak más szemszögből nézi az adott szervet. A lényeges különbség az, hogy míg a felvétel egy adott pillanatot, egy statikus (álló) képet rögzít, addig az átvilágítás egy folyamatot mutat. Ha egy szerv működését érdemes folyamatában látni, akkor átvilágítást ajánlatos végezni. Ez a helyzet például a gyomor és a vastagbél esetén. Az átvilágítást minden esetben orvos végzi el. Ami a tüdőt illeti, ott a szakorvosnak kell eldöntenie, hogy felvételt kér, vagy inkább az átvilágítást választja. A daganatnak általában el kell érnie bizonyos nagyságot ahhoz, hogy a röntgen képes legyen kimutatni. Az ultrahang pedig csak azt mutatja meg, ami szerkezetében eltér a környezetétől. Erre a célra alkalmasabb a kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat. A vese vizsgálatánál is a környezettől való eltérés hívj a fel a figyelmet az esetleges daganatra. Ezt a képen nem lehet a vesekővel összekeverni, mivel a daganat egészen más szerkezetet mutat, mint az elmeszesedett vesekő. Ugyanakkor az ultrahangos vizsgálatot végző orvos „jó szemén” is múlhat, hogy felismer-e egy daganatra utaló jelet mondjuk a májban. A hasi szervek vizsgálatánál ma már elsősorban az ultrahangot alkalmazzák. Kifelé növő, befelé növő daganat A gyomor és a bél esetében az ultrahang csak a kifelé növő daganatokat tudja kimutatni. Telt hólyag mellett a hólyag belseje is vizsgálható. Szerencsére azonban van mód a befelé növő daganatok diagnosztizálására is, erre kiválóan alkalmas az endoszkópia, vagyis a tükrözés. Ezért érdemes a kétfajta vizsgálatot kombináltan alkalmazni a minél biztosabb eredmény érdekében. A röntgentől és az ultrahangtól nem félnek a betegek, a tükrözéstől azonban sokan idegenkednek. Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi nem kifejezetten kellemes vizsgálat, de akár életmentő is lehet.- Az eddigiekből az derül ki, hogy minél kisebb a daganat, annál kisebb az esély, hogy a szokásos vizsgálatokkal kimutatható legyen. De vajon, ha mára röntgen vagy az ultrahang mutatja az elváltozást, miből tudhatja az orvos, hogy amit talált, az elsődleges daganat vagy esetleg már áttét?- Sok esetben ezt csak a további vizsgálatok derítik ki. De bizonyos jelekből azért tudunk következtetni. Ha a daganatos göbök száma nagy, akkor valószínűleg áttétről van szó. Nem mindegy az sem, hol találjuk az elváltozást. Például a vesében nagyobb a valószínűsége a primer (elsődleges) daganatnak. A nagyon kicsi rákos daganatok korai felismerése tényleg nem könnyű. De ez is egy újabb érv amellett, hogy ne mulasszuk el a rendszeres szűrővizsgálatot, és bármilyen gyanús jel esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Csop Veronika A kutyatövis bokor Régmúlt idők orvosai már időszámításunk előtt gyógyszerként ismertek a Rosa caninát, a kutyatövis bokrot, amit sokan csipkebornak ismernek. Tüskés ágaival hajdan a kóbor ebeket riogatták. A hálátlan emberek kezdetben a rózsafélék „Hamupipőkéjét” irtották, fejszével kivágták. Amikor már majdnem kipusztult, az elhagyott temetői sírokon talált menedéket. A vadrózsát előszeretettel keresik fel a virágporra éhes méhek, pedig nektárja nincs, csupán illata, színe és bőséges pollentömege van. A megtermékenyített virágokból képződött termést már a XVI. században javasolták vesebajok ellen. Dédanyáink a bokor termését vörösborba főzték, és csodaitalnak tartották. A varázsitalként számon tartott italról később a modernkor orvosai csodálkozva állapították meg, hogy a szervezetünk számára oly fontos vitaminok valóságos tárháza. Most ősszel a határban szinte mindenütt ott hajbókol a zömök bogyókkal terhes vadrózsabokor élénkpiros színével. Betakarításának legkedvezőbb időpontja akkor jön el, amikor a külső héjabar- na színűre vált. C-vitamin-tartal- ma folyamatosan növekszik, barna színváltozáskor éri el a csúcspontot. A szokásos elkészítési módok mellett a legtöbb C-vitamint úgy tudjuk megőrizni, ha leszedése után húsdarálón ledaráljuk, majd hirtelen megszárítjuk. Ebből az őrleményből naponta elfogyasztott 10 deka mennyiség a C- vitamin-szükségletünket bőségesen fedezi. Bánhídi János Belvárosi üzlet: Budapest, 1132 Visegrádi u. 15 e-mail: mediszintech.kft@chello.hu Hallókészülék és Gyógyászati Segédeszköz Centrum- audioiógiai szakrendelés- térítésmentes hallásmérés és gondozás- fülmögötti és fülbe helyezhető digitális és analóg hallókészülékek- tartozékok,elemek, ápolószérek- tinnitus kezelés- vények beváltása- otthonápolás kellékei- vérnyomás- és vércukorszintmérők- egészségmegőrző termékek- fitnesz eszközök 1 • sztómaellátás eszközei ÖS# A vcc'ó* ■
