XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2006-10-04 / 19. szám
2006. október 4. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Varga Tüske Péter alkotásai a Városház Galériában A művész egyik alkotása Vannak konformista és nonkonformista művészek. Varga Tüske Péter az utóbbiak közé tartozik. Festményeket, grafikákat, szobrokat és domborműveket készít, de soha sem a kor divatos irányzatait követve, hanem mindig belső késztetésből, a lélek kivetülésével. Nem egzisztenciális motivációval alkot, hanem az önkifejezés céljával. Konok attitűdje így válik kreativitásának jellemző alapelemévé. Gyakran alkot már nem használható, kidobott tárgyakból szoborkollázsokat, mint jellegzetes fadombormű- ve, amelyet Bartók zenéje inspirált. Az örökké lázadó, gyakran művészetileg provokáló alkotásaival ismerhetjük meg megalkuvást nem ismerő, konok egyéniségét. A XIII. kerület az igazi otthona, alkotói fellegvára és kiállításainak leggyakoribb színhelye. A nyolcvankét éves művész modern alkotásaiból a polgár- mesteri hivatal Városház Galériájában (XIII. kerület, Béke tér 1.) nyílt kiállítást hétfőn 13.30-18 óra között kedden, szerdán, csütörtökön 8-16.30 óra között lehet megtekinteni. Vajda Ildikó § Két évszázad színésze 75 éve halt meg Hegedűs Gyulay a Vígszínház színművésze H egedűs Gyula (1870-1931) fényes betűkkel írta be nevét a XIX. és a XX. század magyar színháztörténetébe. Pályafutásának legjelentősebb szakaszai a Vígszínházhoz kötődtek. A két évszázad színésze a Tolna megyei Kétyen született 1870. február 3-án. A faluban szobor, emléktábla, utcanév és a róla elnevezett iskolában kiállítás őrzi emlékét. Szülei hivatalnoknak szánták, de ő 19 évesen vándorszínész lett. Később beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Bejárta az országot, nagy városokban lépett fel, 1894-1896 között 186 szerepet alakított a Ditrói Mór (utcája van a Vígszínház mögött) vezette kolozsvári Nemzeti Színházban. A drámáktól az operettekig mindenben sikere volt, ezért amikor direktora 1896 tavaszán megkapta az újonnan megnyíló Vígszínház művészeti igazgatói posztját, Hegedűs Gyulát is felhozta a fővárosba. Kiemelkedő művészegyénisége volt a Vígszínház társulatának. A századfordulón az akkor forradalminak számító realisztikus játékmodor egyik legkiválóbb képviselője. Romantikus szavalóstílus helyett a modern köznapi beszédet hozta a színpadra. Francia bohózatok után magyar színdarabokban alakított főszerepeket. Barátja, Molnár Ferenc legtöbb darabját ő vitte sikerre, de játszott Lengyel Menyhért, Bródy Sándor, Heltai Jenő és más magyar szerzők műveiben is. Pályája során, főleg anyagi okokból, többször megvált a Vígtól. Játszott a Nemzetiben, a Magyar Színházban és az Operett Színházban, filmezett is, de mindig visszatért az anyaszínházba. Művészetének, játékának része volt abban, hogy a Vígszínház az ország színházi életének élvonalába emelkedett. Szakmai tudását értékelve, katedrára is meghívták: 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián tanított beszédtechnikát. Tapasztalatait írásban is megosztotta pályatársaival, könyvet írt a beszédművészetről, megjelentek életrajzi írásai, sőt, színdarabokat is írt! Hegedűs Gyula tehetségét már életében is elismerték. Pályakezdésének 25. évfordulóján, 1914. április 28-án a Vígszínházban ünnepséget rendeztek tiszteletére, amelyen a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki, 1926. július 3-án kormányfőtanácsosi címet és még abban az évben Signum Laudist kapott. A színész 1931. szeptember 21 - én halt meg Budapesten. 1933-ban állították fel bronz mellszobrát, Vass Viktor alkotását a Vígszínház előtt. Amikor a színház a Néphadsereg Színháza volt, túl polgárinak találtatott a szobor, és elkerült a bejárat elől. Hegedűs Gyula szobra ma az épület előcsarnokában áll. A színház szomszédságából induló, kerületünk egyik leghosszabb utcája viseli nevét 1953-tól. A fiatal tehetségeket szerető, pártoló színészre emlékezve 1971- ben a Vígszínház vándorgyűrűt alapított a Hegedűs Gyula életművét folytató fiatal színészek számara. Róbert Péter Brianza-díj Kaiser Lászlónak Brianza-díjat kapott Kaiser László kerületünkben élő és alkotó költő Lángok, tüzek között - Fra flamme e fouchi című verseskötetére. A kétnyelvű könyvben a verseket Baranyi Ferenc fordította olaszra. A díjat 1989 óta adják át a Milánó melletti Seregnóban. Számos külföldi alkotó mellett eddig három magyar szerző kapott Brianza-díjat: V. Kulcsár Ildikó, Baranyi Ferenc és Kertész Imre. Kaiser Lászlónak a díjat és Harry Rosenthal szobrász alkotását az ismert olasz költő, Franco Cajani adta át. ós testsúlycsökkentő-rendszer ' 10 nap alatt 4-10 kg fogyást garantál! fi MlflOMEI rendszer« e masszázstechnikának egy különleges, egyedi fajtáját alkalmazza, amely rendkívül hatékonyan ás minden eddigi nyugati mádszernál gyorsabban segít megszabadulni a felesleges kilóktól. fl kezelte során naponta elvégzett 1 órás Intenzív masszázs , de frissítő hatású Is. Lakossági számlavezetés Lakossági hitelezés Vállalati számlavezetés Vállalati hitelezés Pénzügyekben jó irány Ez a hirdetés nem minősül a 08 Bank részéről ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a célja. ciB^jo640 mm www.cib.hu 06, a Gruppo Banca Intesa bankja 1849. októbe Nem múló gyász A harkálytávíró lekopogta: itt van az ősz. A dalos madarak elhallgattak az ágakon, a varjak kedvetlenül tollászkodnak a földön, a fák pedig sóhajtva mondanak búcsút leveleiknek. A nap lustán kél, és egyre korábban kioltja bágyadt sugarainak fényét. A mind hosszabb esték emlékezésre késztetnek. Nemcsak saját életünk eseményei jutnak eszünkbe, hanem a nemzet múltja is, melynek egyik leggyászosabb napja 1849. október 6-a. Ezen a napon, amely egybeesett az 1848-as nagy bécsi forradalom egyéves évfordulójával, agyonlőtték Pesten az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost, és lábbal tiporva a nemzetközi hadijogot, Aradon kivégezték a magyar szabadságharc tizenhárom parancsnokát, a teljes vezérkart: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lázár Vilmost, Lahner Györgyöt, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagy-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és grófVécsey Károlyt. A hősök tudatosan vállalták a halált, hiszen tisztában voltak helyzetükkel, mégsem szöktek meg, bár az orosz főhadiszállás tisztikara és legénységi állománya mindent elkövetett, hogy az őrizetükre bízott honvédtiszteket, tábornokokat életük megmentésére ösztönözze. Az osztrák császári hatalmat képviselő hadbíró viszont még halálukban is meg akarta alázni a mártírokat, ezért holttestüket közszemlére hagyatta. Aminek eredményeként az aradi nép és a környező falvaklakossága ezerszámra zarándokolt a vértanúkhoz, és még sötétedéskor is hangosan imádkozott a gyászoló tömeg, Arad valamennyi harangjának zúgása közepette. Az aradi vértanúkat követte a halálba Csányi László közlekedésügyi miniszter, Kazinczy Lajos honvéd- tábornok, a nyelvújító költő fia. Pesten végezték ki Peter Giron és Woroniecki Mieczyslaw honvédezredest, valamint Abancourt Károly honvédszázadost, de ki tudná név szerint felsorolni az áldozatokat, akikre kegyelettel emlékezünk. A fegyverletétel utáni kegyetlen és jogtipró megtorlás még a Habs- burg-ház szövetségeseit is felháborította. „Megdőlt a szabadság végső reménysége. Halálra vérzik immár Magyarország!” - kiáltotta világgá 1849 októberében Heine, a nagy német költő Európa legjobbjainak mélyen átérzett fájdalmát. A haza túlélte a tragédiát, de a történelem vihara ledöntötte a trónt, melyen élet és halál ura ült. A nemzet szívében pedig ma is elevenen él a nem múló gyász a hősökért, akik a szabadságért áldozták életüket. Imre Erzsébet
