XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-02-01 / 3. szám

4 TIZENHARMADIK 3 KERÜLETI HÍRNÖK 2006. február 1. A daganatmegelőzés iskolája (2.) A bora természet csodája D aganatmegelőző soroza­tunkban ezúttal a bőrrák megelőzéséről, felismerésé­ről, illetve kezeléséről lesz szó. Dr. Esztó Klára, a Szegedi úti szakren­delő bőrgyógyászatának főorvosa mindenekelőtt azt hangsúlyozta: az esetek legalább felében rajtunk is múlik a betegség kialakulása, il­letve gyógyításának eredményes­sége.- A többi között a szokásaink, a táplálkozásunk és az öltözködé­sünk is hatással van a betegség ki­alakulására. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás éppúgy szere­pet játszik, mint az, hogy mit eszünk, vagy hogy mit veszünk föl tűző napon. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) előrejelzése szerint két évtized múlva Európá­ban a rákos megbetegedés lesz a legfőbb halálok. Ez is felhívja a fi­gyelmünket az úgynevezett primer prevenció (elsődleges megelőzés) alapvető fontosságára. Hogy a napfény okozta károso­dás, illetve az ebből keletkező bőr­daganatok elkerülhetők, arra jó példa az ausztrálok esete. Ebben az országban hosszú évekig az erős napsugárzás, illetve a véde­kezés hiánya miatt az átlagosnál jóval több ember halálát okozta rosszindulatú bőrdaganat. A fel- világosító munka hatására azon­ban az utóbbi esztendőkben me­redeken csökkent az ilyen megbe­tegedések száma - mondta dr. Esztó Klára. A fényvédő krém kevés-Ami éghajlatunk alatt a meleg nyári napokon mire ajánlatos fi­gyelnünk?- Mindenekelőtt a megfelelő ruházatra, a kalap vagy a sapka, illetve a napszemüveg viselésére, és csak ezt követően a fényvédő krémek használatára. Ezt a sor­rendet támasztja alá egy érdekes eredménnyel zárult vizsgálat is, amely szerint a fényvédő kréme­ket használók körében az átlagos­nál többen betegedtek meg bőr­rákban. Sietek hozzátenni: ter­mészetesen nem arról van szó, hogy a fényvédő krémek okoztak volna rákot. Egyszerűen sokan úgy gondolták, hogy a krém hasz­nálatával megfelelően védekez­tek, majd hosszú órákat tartóz­kodtak a tűző napon, és alaposan leégtek. Vagy túl vékonyan ken­ték fel a krémet, vagy közben le­zuhanyoztak, illetve bementek a vízbe. Akik nem használtak kré­met, azok jobban vigyáztak: fel­vettek egy pólót vagy az árnyékba húzódtak. A leégés a legrosszabb dolog, ami történhet a bőrünkkel. Külö­nösen igaz ez a gyerekek esetében. Őket többször is vastagon kenjük be fényvédővel, és a gyerekeket ne engedjük sapka vagy kendő nél­kül a napra. A napsugárzásra a szervezetnek szüksége van, ezért jó, ha kora délelőtt, illetve késő délután tartózkodunk a napon, de soha ne napozzunk a déli, illetve kora délutáni órákban. A felnőt­tek közül a gyorsan vörösre égő világos bőrűek vannak nagyobb veszélyben. A kalap vagy sapka viselése a kopasz férfiak számára életmentő lehet. A bőr tudósít- A bőrnek milyen rosszindula­tú betegségei lehetnek, és melyek azok az intő jelek, amelyek esetén a legjobb, ha orvoshoz fordulunk?- A bőr csodálatos szerv. Egy­részt azért, mert ránézésre is lát­hatjuk rajta a gyanús elváltozáso­kat, másrészt mert az értő szem számára a szervezet általános álla­potáról is „tudósít” bőrtakarónk. A bőrdaganatokat két nagy cso­portra oszthatjuk. Az elsőbe tarto­zik a hámból kiinduló basalioma és spinalioma, a másodikba pedig a pigmentsejtes eredetű mela­noma. Ezek közül mindegyiknek köze van a napozáshoz, illetve a rákkeltő sugárzáshoz. A basalioma abőr szintjén helyez­kedik el. Eleinte csak egy kis seb, ami hol meggyógyul, hol pedig ismét be­gyullad. A spinalioma külsőre na­gyon hasonlít hozzá, de a lefolyása rosszabb indulatú. A melanoma tu­lajdonképpen egy rosszindulatú fes- tékes anyajegy. Anyajegyen - nem feltétlenül a születésünktől fogva meglévő - legtöbbször barna cso­mót, szemölcsöt, növedéket értünk, amely hosszú ideig nyugalomban le­het, de előfordulhat, hogy nőni vagy viszketni kezd, és a színe megválto­zik. Ilyenkormindenképpenmegkell mutatni orvosnak. Akinek sok anya­jegye van, annak ajánlatos évente egyszer - ha bármi szokatlant észlel, akkor természetesen soron kívül is - szakemberrel megnézetnie magát. A bőrnek vannak olyan beteg­ségei, amelyekből sohase lesz rosszindulatú daganat. De a rend­szeres ellenőrzés alkalom arra is, hogy orvos figyelmeztesse a bete­get, mely elváltozásokra érdemes fokozottan ügyelnie. Felmerülhet a kérdés, mennyit érdemes várnunk, illetve mikor forduljunk orvoshoz, ha valami­lyen nem gyógyuló elváltozás ke­letkezik a bőrünkön? A bőrgyógy­ászatban ez az idő maximum hat hét. Az anyajegy sebészi eltávolítá­sára nemcsak akkor kell gondolni, amikor már „ég a ház”: nemegy­szer éppen ennek megelőzésére ja­vasoljuk a műtétet. A megelőző be­avatkozást rendelőintézetünk se­bészetén végzik el.- Mivel a bőr,, nyitott”,felmerül­het a kérdés: nem fertőzhet-e a bőr­daganat?- A válasz egyértelmű: egyetlen bőrrák sem fertőző. De azt érdemes tudnunk, hogy sok krónikus beteg­ségből, például a lábszárfekélyből is kialakulhat bőrrák. A bőr a termé­szet csodája, olyan immunszerv, amely „kiabál”, ha a szervezetünk­ben valami baj van. Nem ritka, hogy olyan bőrtünetekkel jelentkezik va­laki, amelyek a jó szakembert pél­dául leukémiára, vese- vagy gége­rákra engedik következtetni. Ilyen esetekben is életmentő lehet, ha a beteg nem halogatja hónapokig, né­ha évekig az orvosi kivizsgálást. Csop Veronika Ahol a hajléktalanok melegedhetnek Nappali melegedő: XIII. kerület, Szabolcs utca 7. szám. A nappali melegedő a hajléktalanok részére nyújt ellátást. Naponta 170-180 személy veszi igénybe a szolgálta­tásokat, 72%-uk rendszeres ellá­tottja az intézménynek. )f )(-X­Az Oltalom Karitatív Egyesület a VIII. kerület, Dankó utca 9. és 15. szám alatt működteti nappali me­legedőjét, éjszakai menhelyét és a kórházat. A nappali melegedő­ben naponta 220, az éjszakai menhelyen 130 és az Oltalom Egyesület kórházában 51 hajlék­talan ellátását biztosítják. Naponta 150 ember számára nyújtanak meleg ebédet, estén­ként teát és zsíros kenyeret adnak a melegedőbe húzódóknak. A Dankó utca 15.-ben van a fű­tött utca, ahol éjszaka 140-en, nappal pedig 270-en tartózkod­hatnak. Van külön női és férfirész­leg is. A fűtött utcában egész nap biztosítanak meleg teát és kenye­ret. Van az Oltalom Karitatív Egye­sületnek családos szállója, ahol anyákat fogadnak gyermekeikkel, továbbá az V. kerületben női átme­neti szállót is működtetnek. Az egyesület szociális munká­sai folyamatosan járják az utcákat, esténként teát, ennivalót és taka­rót osztanak az arra rászorulók­nak. Az egyesület munkatársa el­mondta: a téli hidegben minden­kit beengednek a szállóba, függet­lenül attól, hogy van-e még szabad ágy. A Dankó utcában naponta mintegy 500 ember fordul meg. A kórházban is nagy a forgalom, sok a fagyásos sérülés. Az egyesület munkatársa, Rá­kos András megjegyezte: dacolva a hideggel, az Oltalom Karitatív Egyesület focicsapata készül a nyárra. Az első magyar hajléktalan focicsapat hetente kétszer, kedden és vasárnap edz, vasárnaponként egy XIII. kerületi iskola tornater­mében. Tervük, hogy részt vegye­nek a Dél-Afrikában megrende­zésre kerülő Hajléktalanok Világ Kupáján (www.streetsoccer.org). Az Oltalom Karitatív Egyesület melegedőjében Dr. Esztó Klára - a leégés a legrosszabb dolog, ami történhet a bőrünkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom