XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-02-16 / 4. szám
6 2005. FEBRUÁR 16. HírnökFebruár 11., q Betegek Világnapja Betegség és egészség a régi Angyalföldön Angyalföldnek hajdan nagyon egészséges fekvése és jó, Duna melletti levegője volt. Északnyugat felől a szellő behozta Viseg- rád-Dunabogdány friss dunai levegőjét. Indokoltnak tűnt a pesti elöljáróság 1771-es intézkedése, amikor a vámsorompót a járványok behurcolása ellen a mai Újpest határán és nem beljebb állíttatta fel. Erdőteleknek is nevezték a területet, amíg a gyárak el nem rontották az „ájert”. Ma már nincsenek gyárak, helyettük az autók gondoskodnak a levegő szennyezéséről. Azért ne panaszkodjunk, a Rákos-pataknál húzódik Pest egyik légtengelye, a légmozgás jótékonyan tisztítja a levegőt. A gyárak füstje szénszemcsékkel szórta tele a környéket, a kiteregetett ruha kormosán került le a kötélről, kénes gázok terjengtek a bérkaszámyák felett. Noha minden gyárkémény építési engedélyében szerepelt a szikrafogó alkalmazása, nem nagyon tartották be, még az Elektromos Művek fél tucat gyárkéményére sem szerelték fel. Egyéb egészségügyi előírások is papíron maradtak. A budapesti Műszaki Útmutató így rendelkezik: „Nyári hőség ellen a munkások a munkaidő alatt frissítőül vízben feloldott valódi boreszenciát kapnak.” Egyetlen öreg angyalföldi munkásember sem emlékszik ilyesmire! Problémák voltak Angyalföldön a vízzel is. A kutak gyenge minőségű vizet adtak, bár amikor 1886-ban az Országház építése miatt a vízművek 3 km-rel meghosszabbította a vezetéket, már a Váci útra is jutott vezetékes víz, de igazán csak 1893 után, a káposztásmegyeri vízmű oldotta meg Angyalföld vízellátását. Utóbbi létrehozását az 1892-es kolerajárvány is siettette. A járvány, a zsúfoltság és a rossz higiéniai viszonyok a külvárosban pusztítottak. A kolerás betegek hasmenéstől gyötörve, félmeztelenül próbálták elérni az árnyék- széket, nem mindig sikerrel, ezáltal fertőzve környezetüket. A kihívott tisztiorvos, aki általában néhány nap késéssel jutott el a nyomortanyákra, beírta a beteg nevét és mellé a többnyire végzetes diagnózist: kolera asiatica, ázsiai kolera. Az ilyen beteg hulláját mésszel öntötték le az egészségesek megóvása céljából. Voltak Angyalföldön olyan orvosok is, akik beírták nevüket az itteniek jó emlékezetébe. Első volt közöttük dr. Rényi Béla, Womer gépgyáros veje, őt követte dr Rotschild Arnold, aki bécsi egyetemi pályafutását hagyta ott a liptói szlovákok kedvéért, akik magukkal csalták Angyalföldre. Dr Ehrenthal hivatásának lett áldozata, a betegeitől elhozott vérhas vitte el. Szinte vidékies nehézségei voltak az angyalföldi praxisnak, éjszaka nemcsak a kutyák, hanem a rablók is veszélyeztették az orvos testi épségét. És a kórházak? Legrégebbi volt közülük az 1884- ben alapított Angyalföldi Ideg- és Elmekórház, a mai Nyíró Gyula Kórház helyén. A terület homok- sivatag volt, a Lehel utca helyén csak egy dűlőút vezetett, 1841-1843 között Pólya József vezetésével működött az első pesti magán elmegyógyintézet. Szerették a környéket a vadászok is, mert nádasaiban vízimadarak tanyáztak, sokan jártak ide, lovaglási terepnek sem volt rossz. Amikor megépült az „őrj intézet”, először vízgyógykúrával kísérleteztek. Neve is megszépült, gyógyíthatatlan és közveszélyes elmebetegek tébolydája helyett Oláh Gusztáv igazgató 1924-től Állami Elmeápoldára változtatta. A 154 beteg dolgozott, 6 tehén adta a tejet a reggelihez. Nemcsak kezelés folyt, elméleti-tudományos munka is, itt kezdeményezték az elmeorvosok egyesületének és nagygyűléseinek összehívását. Nemzetközi elismerést mutat az 1933-as díszülés berlini vendégeinek jelenléte. A n. világháború éveiben testi betegségeket kezdtek gyógyítani, az ostrom alatt sokan leltek menedékre a kórházban. Az 1897— 1899-es években épült 16. Számú Helyőrségi Kórház a háború után lett a Néphadsereg Központi Kórháza. Nagyobb és jobban felszerelt volt a Szabolcs utcai Zsidókórház, amely 1889-ben a Gyár (mai Jókai) utcából költözött hatodik helyére, és ahol országos hírű volt az orvosi gárda. Nevével ellentétben, a betegek jelentős része, az ingyen kezeltek többsége nem volt zsidó. Hozzá kapcsolódva több alapítványi intézet működött, például Bródy Adél Gyermekklinika és a Kaszab Aladár és Józsa Poliklinika. 1950-ben államosították, 1956-ban itt alakult meg az Orvostovábbképző Intézet, ma Hajnal Imre Orvostovábbképző Egyetem. Szólnunk kell a Madarász Utcai Gyermekkórházról is. Angyalföld nyomortanyáinak kis lakói bizony nem örvendtek jó egészségnek, de ez az intézmény elsősorban nem az ő számukra jött létre. 1917-ben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés egy csecsemő- és gyermekkórház létesítésének tervét. 1926- ban kinevezték az igazgatót, dr Flesch Armin kiváló gyermekgyógyászt, de a kórház csak 1929. november 1-jén nyílt meg a Rókus Kórház fiókintézményeként. 200 ágyon gyógyították a kis betegeket, és tekintettel a környezetre, szociális ellátást is nyújtottak: megajándékozták a betegeket, és ingyen kezelték a rászorulókat. Sok kiváló orvos működött itt, köztük a hazai gyermekgyógyászat neves személyiségei. Flesch Ármin igazgatót viszont származása miatt 1943-ban kényszernyugdíjazták, 1972-től emléktábla őrzi a nevét. Sajnos a higiéniai viszonyok eléggé mostohák voltak a külvárosban. A fürdőszoba még a polgári lakásokban is ritka volt, üzemi fürdők sem működtek, mindenki lavórban tisztálkodott. Később a volt Palotai úton egy tisztasági fürdő nyílt, és nyáron a fiatalok az akkor még tiszta Dunára jártak. 87 éve hatalmas járvány rázta meg az I. világháborúban kivérzett Európát. Idős emberek ma is felsóhajtanak említésére: „Hja, a spanyol!” Természetesen hazánkat is elérte. Miközben ropogtak a fegyverek, és a Nemzeti Tanács az Astoria Szálló előtt megkötötte a fegyverszünetet, majd kikiáltották a Tanácsköztársaságot, naponta 50-70 embert temettek a spanyoljárvány következtében. Tisza Istvánt a forradalmi népharag vitte el - fiát egy héttel később a spanyolnátha. Nem kímélte a betegség a királyi családot sem, Vilmos császár ugyanúgy átesett rajta, mint Habsburg Miksa főherceg, Károly király fivére. Persze, a legtöbb áldozatot a szegények közül szedte a ragály. Angyalföldön, a Tripolisz nyomornegyedben volt a legtöbb halott, ha hinni lehet a Pesti Futár 1918. október 4-i értesülésének. Nem csoda: egyetlen hőmérő sem volt a telepen ! A belvárosban kevesebb volt a beteg, aki tehette, felköltözött a Sváb-hegyre (a mai Szabadság- hegyre). Talán lélektani okokból, tilos volt halottak napján meglátogatni a temetőket. Á lapok kormánybiztost követeltek, de a kinevezéstől nem enyhült a járvány. November végén újult erővel támadt és elvitte - kisfiával együtt - Kaffka Margitot, a modern magyar irodalom egyik ígéretes tehetségét. Fiával együtt közös sírba került, amely fölött Babits Mihály és Móricz Zsigmond mondott beszédet. Egész télen dühöngött a járvány, több halottat hagyva maga után, mint a négyéves háború! Szerencsére nem ismételte meg rohamát a ragály, bár tartottak visszatérésétől. Csak a szokásos influenza szedte áldozatait a legyengült lakosság között - többet, mint máskor. Róbert Péter Fertűtlenítőlaboratórium a múlt században flstanga jóga s Ut a kiegyensúlyozott A jóga ősi szanszkrit szó, melynek jelentése: kötni, összpontosítani, alkalmazni, de jelent még szövetséget és közösséget, sőt egyesülést az egyéni és az egyetemes tudat között, valamint az egyén és Isten akarata között. A legrégibb, jógáról szóló tankönyv a Jóga Szútra, amelyben az indiai hagyománynak megfelelően rendszerezett formában foglalták össze az öntudatosság pszi- chofizikájának szabályozását. A szútra keletkezésének pontos ideje, helye és szerzője a tudományos lejegyzések tekintetében ismeretlen, ám mind Indián belül, mind világszerte a Jóga Szútra születését Patandzsali nevéhez kötik. Innen származik az Astanga Jóga nyolc részből álló módszertana. Az Astanga jóga lelki, szellemi és fizikai gyakorlat, melynek segítségével egyensúlyba hozhatjuk energiáinkat és életünket, kiteljesíthetjük képességeinket és megtanulhatunk szabadabb és kiegyensúlyozottabb életet élni. Az Astanga Jóga Alapítvány 2001-ben alakult a kerületben mint közhasznú társadalmi szervezet. Alapítója Odnorobova Eugénia, elnöke Somi Panni, akik célul tűzték ki a keleti kultúrák Magyarországon való megismertetését és az ehhez kapcsolódó oktatást, képességfejlesztést.- 1989-ben Moszkvában találkoztam az első jógatanárommal - meséli Eugénia. - Több évig tanultam tőle, gyakoroltam, majd 1993-ban találkoztam B. /. S. Iyengar tanításaival, akit mesteremnek tartok. Magyarországon 1996-ban kezdtem jógát tanítani. Somi Pannival hét évvel ezelőtt ismerkedtem meg, indiai klasszikus táncot tanultam tőle. Megismertük egymás céljait, tevékenységét, és úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy alapítványt és összekapcsoljuk az indiai táncot és jógát.- Első két - az indiai kultúrát bemutató - rendezvényünknek a Dagály utcában lévő Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház adott otthont - folytatta Somi Panni. - Továbbra is szervezünk családos programokat, ismeretterjesztő előadásokat a város különböző részén. Tánc és jóga, mandala rajzolás és festés, valamint képesség- és ügyességfejlesztő gyakorlatok. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt kellemes időtöltés jelenthet. Folyamatosan tartunk tánctanfolyamokat, érdeklődni a 06 (20) 200-5828-as telefonszámon lehet, jógatanfolyamokkal kapcsolatosan a 06 (20) 364-1716-os számon. Jógatanáraink Francisco de Haan, Bányai Anett, és a kerületben, a Radnóti Miklós utca 2.-ben oktató Nagy Péter T.Zs. KÁVÉHÁZ-ÉTTEREM ^tfőn hétko+. Éttermünkben minden hétfőn hét órától fellép a Japántól Amerikáig nagy sikerrel vendégszerepeit Pecek Lakatos László és együttese. Benne: Ökrös Ottó, a bárzongorista verseny 2004. évi győztese, és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett Pecek Lakatos Géza, dobos. 1136 Budapest, Tátra u. 18. Asztalfoglalás: 450 -1118
