XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-04-06 / 7. szám
8 2005. ÁPRILIS 6. HírnökÉrettség szakemberszemmel Mikor kezdjen iskolába járni a gyerek? A hat-, hétéves gyerekek szüleinek sok fejtörést okoz, hogy mennyire iskolaérett a gyereke. Jobb, ha marad még egy évet az óvodában (meghosszabbítva egy évvel a felhőtlen kisgyerekkort), vagy beíratja az iskolába, ahol az ovinál lényegesen szigorúbb keretek között kell teljesítenie? Az iskolaérettségről és ennek szakmai szempontjairól Havas Ágnes, a XIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó pszichológusa beszélt lapunknak.- Régebben a szeptember 1-jéig betöltött hatéves életkor volt az egyik feltétele az iskolaérettségnek. Napjainkban a szeptember 1-jei iskolakezdéshez május 1-ig kell betölteni a hatéves életkort, így a legfiatalabb elsős is már néhány hónappal elmúlt hatéves, amikor beül az iskolapadba, de vannak jó néhányon, akik már elmúltak hétévesek, amikor elkezdik az általános iskolai tanulmányaikat.-Érdemes belegondolni abba, hogy milyen hátrányt jelentett az augusztusi születésű gyereknek - amennyiben nem mentették fel - az, hogy már szeptemberben iskolába ment. Ebben az életkorban ugyanis hónapok is sokat számítanak a gyerek fejlődése szempontjából, sokszor bizony ugrásszerű változások tapasztalhatók bizonyos funkciók esetében. Ma már azonban rugalmas a beiskolázás. A tanköteles korú gyerek maradhat még egy évet óvodában, de az is előfordul, hogy a május 31 -e után születettek iskolába mehetnek az óvoda vagy a nevelési tanácsadó javaslatára. A nevelési tanácsadó munkatársai igyekeznek maximálisan figyelembe venni, hogy a szülők mit szeretnének, és csak akkor nem javasolják az iskolakezdést, ha teljesen egyértelműen látszik, hogy a gyerek valamiben lemaradt, vagy az egy évvel későbbi kezdés kevesebb tanulási gonddal jár. A kollégák akkor szokták megmakacsolni magukat, ha a kicsin például a szétesettség, a kifáradás vagy a tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) jeleit látják. Az iskolába menetel időpontját nagymértékben befolyásolják a szülői elvárások. Sok szülő például belehergeli a gyereket az előbbi vagy a későbbi iskolakezdésbe. Ilyenkor azonban sokszor hiába gondol mást a szakember, inkább legyűri a szakmai meggyőződését, és enged az akaratnak.-Mi a tapasztalat? A szülők inkább iskolába adnák a gyerekeket, vagy otthon, illetve az óvodában tartanák még egy évig ?- Meglepő módon az utóbbi időben nagyon gyakori az a szülői hozzáállás, hogy az abszolút iskolaérett gyerek még egy évig maradjon óvodás. Ilyenkor a gyermek valószínűleg fél éve mást sem hall otthon, minthogy kicsi vagy még, maradj még egy évet az óvodában, és úgy néznek a gyerekre, mint aki egy évvel később csodákra lesz képes. Ezekben az esetekben a szakember nyel egyet, ugyanis a kudarc elvárása akkora, hogy esetleg még bekövetkezhet. A tavalyi iskolaérettségi vizsgálatoknál a 170 vizsgált gyerekből legalább öten-hatan voltak olyanok, akiket iskolaérettnek találtunk (ismerték a betűket, fejben számoltak), de a szülő annyira ragaszkodott a későbbi kezdéshez, hogy végül a gyerek nem ment iskolába. Hozzá kell tennem, hogy idén erre még nem volt példa.- Hogyan dönthető el, hogy is- kolaérett-e a gyerek?- Hangsúlyozom: ez nagyon összetett kérdés, ugyanis a gyerek személyiségét, készségeit összességében kell figyelembe venni. Nemcsak a különféle feladatmegoldások döntik el az érettséget. Némelyikük például már 5 éves korában legszívesebben azzal játszik, hogy megold matematikai feladatokat, vagy kiszínez, kitölt feladatlapokat. Ettől még nem érett a gyerek, ugyanis ebben az érdeklődésben sokszor benne van az öntörvényűség, csak azzal foglalkozik, ami leköti, nem engedi irányítani az érdeklődését. Meghatározó többek között a feladattudat, ami azt jelenti, hogy kialakult a megfelelni akarás, erőfeszítéseket tesz azért, hogy megoldjon ismeretlen feladatokat is. A nyugtalanság kérdése is fontos tényező a beiskolázásnál. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem minden esetben oldódik meg még egy év óvodai éréssel. Vizsgáljuk, hogy a korához képest mennyire tud koncentrálni, és fontos szempont még a beszédhibák felmérése, mert bizonyos beszédzavarok nagyon megnehezíthetik az olvasás-írás tanulását. A készségek esetében nagyon elterjedt az a nézet, hogy egy gyereknek 6 éves korában már „mindent” tudnia kell. Persze minden szülőt megnyugtat, ha például a gyerek ír, olvas, fejben számol. Valójában azonban nem ez a fontos szempont. Nem feltétlenül jelent hátrányt vagy előnyt, ha a gyerek valamit nem tud, vagy valamiben kicsit előrébb tart, mint a többiek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ugyan fontos a szellemi érettség, okosság, de nem minden. A szülők - ha bármilyen kétség felmerül - jobb, ha szakemberre bízzák az érettség meghatározását, ugyanis ők tudják eldönteni, hogy a gyerek hol tart a fejlődésben, és az esetleges lemaradásait milyen módon lehet, kell (vagy kell-e) korrigálni. A lemaradás lehet egyszerűen az egyenetlen érés tünete, ami magától rendeződhet, vagy olyan funkciózavar, ami speciális fejlesztőpedagógiai segítségnyújtás nélkül aligha változik. El kell mondanom azt is, hogy az iskolaérettség objektív kritériumain túl, a magyar iskolarendszerjellegzetességeit is figyelembe vesszük a javaslattételkor, ugyanis számításba kell vennünk például a sok tananyagot, a frontális oktatást, a 45-50 perces tanórákat is, amikor döntünk a beiskolázás kérdésében.-A szülőket az óvoda küldi a tanácsadóba, vagy saját elhatározásuk, hogy kikérik a szakemberek véleményét?- Ha nem a beiskolázás a kérdés, a bejelentkezéseknek körülbelül 80 százaléka spontán megkeresés. Az iskolaérettségi vizsgálatot többnyire az óvoda kéri. Természetesen előzetesen tájékoztatják a szülőt az okokról és a vizsgálat szükségességéről. De bárki kérheti az iskola- érettségi vizsgálatot, ha például nem ért egyet az óvoda véleményével vagy csak tudni szeretné, hol tart a gyereke a fejlődésben. Metz Edina Az iskolaérettségi vizsgálatot többnyire az óvoda kéri A Húsvéti Kézművesház foglalkozása március 12-én volt az Angyalföldi úti Angyalkert Óvodában. Turánszky Hajnalka óvónő és Báli Imréné Éva néni évek óta nagy lelkesedéssel és szakértelemmel vezeti ezt a kézművesházat, ahova szeretettel várták a gyerekeket ezen a szombaton is. Az óvodások szüleikkel és testvéreikkel együtt készítettek nyuszis kosárkát és tojástartót, illetve kis- kakast és virágkoszorút papír, olló, ragasztó és színes ceruzák segítségével. Az elkészült remekműveket természetesen mindenki haza is vihette, hogy azokkal díszítsék fel a húsvéti asztalt. AzAngyalkert Óvodában 2005. április 25-én 10 órakor nyílik a gyermekek munkáiból a hagyományos kiállítás, egész héten várják a leendő óvodásokat és szüleiket. Szabó Lilla Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát! Talán kevesen tudják, hogy napjaink elterjedt „Fogadj örökbe...” akciói olyan tradíciók nyomdokain halad, amilyen már 1934-ben a gyermekbarátok tagdíjaiból, adományaiból létrehozott árpádföldi gyermeküdülő ágyainak „örökbefogadása” volt. így vásárolt jelképesen üdülőbeli ágyat a Ganz hajógyári munkások csoportja, a Népszava és az Országos Nőszervező Bizottság is az 1930-as években. Sajnos, a Gyermekbarát Egyesület nem sokáig nyaraltathatott szegény gyerekeket. Működését 1944-ben a nyilas belügyminiszter betiltotta, majd a háború utáni rövid újjászervezést követően a szélsőbal lehetetlenítette el munkáját, üdülőjét államosították. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elhatározta, hogy Erdélyben, Algyógyfürdőn egy busznyi gyerek számára üdülőt létesít PAX néven. A nyári 2 hónap alatt 7 napos turnusokban kizárólag szegény gyerekeket nyaraltat ingyen. Az év 10 hónapjában pedig erdei iskolákat, közös erdélyi kirándulásokat, képzéseket szerveznek magyarországi és romániai magyar gyerekek számára, hogy Európa felnövekvő ifjú polgárai barátságokat köthessenek, tanulják az együttműködést, s elutasítsanak mindenféle kirekesztést. A Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalma ötvenmillió forintos beruházás keretében már megvette a telket. Jelenleg az üdülő tervezése folyik. Az építkezés anyagi támogatására a közhasznú Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma meghirdeti a Fogadd örökbe egy szegény gyerek ágyát! akciót. Egy ágy örökbefogadása 1000 euróba (körülbelül 250 000 Ft-ba) kerül. Egy-egy ágyat lehet önállóan is és közösen is örökbe fogadni. A legkisebb összeget is köszönettel fogadjuk. Egyesületünk várja egyénektől, civil közösségektől, cégektől támogatásuk felajánlását. Szervezetünk az adományozók nevét egy-egy ágyon megörökíti, a támogatásról adóigazolást ad. Elérhetőségünk: e-mailen: info@gyermekbarat.hu, telefonon: 06-(20)-922-6664, levélben: 1701 Budapest, Pf. 244. Optika INGYENES SZEMVIZ SGÁLAT-50% 1 évesek lettünk! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9 00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960
