XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-02-16 / 4. szám
4 2005. FEBRUÁR 16. HírnökSzervezeti átalakítás a tűzoltóknál Két perccel a riasztás után indulnak Folytatás az 1■ oldalról- Hogyan dolgozik az Angyalföldi Tűzőrség, és rendelkezésére állnak-e az oltáshoz a megfelelő eszközök?- A mi laktanyánkban egyidejűleg 15-20 tűzoltó van szolgálat24-48 órás munkarendben, három csoportban dolgozunk ban. Három csoportban dolgozunk, 24-48 órás munkarendben. A riasztástól számított két perc alatt teljes felszereléssel útnak indulunk. Ami pedig a felszereltségünket illeti, nemrégiben kaptuk meg Budapest legnagyobb magasságból menteni képes kosaras gépét. Míg a régebbi létrával „csak” 42 méterig tudtunk jutni, az új géppel 53 méteres magasságból is tudunk menteni. Ennél magasabb lakóépület jelenleg nincs is a kerületben. Az európai viszonylatban is korszerű számítógéphez pályázat útján jutottunk hozzá. A kezeléséhez nagy szakértelem kell. A beüzemelés és az oktatás most folyik. A tűzoltóknak vizsgán kell bizonyítaniuk, hogy minden szükséges ismeretet elsajátítottak. Ezután - most már napokon belül - munkába állhat a gép.-A szakértelemre nyilván nemcsak ehhez a masinához van szükség. Annál is inkább, mert a tűzoltáson kívül számtalan más mentési munkát is el kell látniuk.- Egy-egy csoporton belül sokféle szakma képviselteti magát. Van ács, lakatos, kőműves, tévészerelő és így tovább. Ma már a felvételnél is követelmény, hogy az érettségi mellett legalább egy szakképesítéssel is rendelkezzen a jelölt. Kell is, mert mi egyebek mellett baleseteknél műszaki mentést is végzünk. Ahol a mentős vagy a rendőr elakad, oda minket hívnak. Ha egy beteg ember lakásába az ajtón nem tudnak bejutni, akkor a tűzoltót riasztják, aki az ablakon próbálkozik. Fizikailag nagyon megterhelő a tűzoltók munkája. Csak az egyéni védőeszközök súlya megvan 20-30 kiló, és akkor még nem is beszéltünk egyebek mellett a nehéz tömlők húzogatásáról. A hideg és a nagy hőség is próbára teszi a szervezetüket. Emellett pedig ott van a komoly lelki teher is. A munkánk során sok olyasmit látunk, illetve élünk át, amit még akkor sem könnyű feldolgozni, ha erre előre felkészítenek minket.- A tűzesetek nagy része bizonyára elkerülhető volna, ha körültekintőbbek lennénk. Mit tanácsolnak önök, mire figyeljünk?- Mindenekelőtt lakóépületünk, lakásunk elektromos rendszerére. Gondoljuk el: a vezetékek többsége sok évtizedes. Régen alig voltak elektromos berendezések, ma meg számtalan szórakoztató elektronikai termék, számítógép, klímaberendezés, mikrohullámú sütő és még sokféle gép terheli a vezetékeket, amelyek túlmelegedése rövidzárlatot okoz. A legtöbb tűz emiatt keletkezik. Csak az egyéni védőeszközök súlya megvan 20-30 kiló Ne hagyjuk bekapcsolva a mosógépet, ha elmegyünk otthonról. Higgye el, nem múlik el olyan hónap, hogy legalább egy mosógép- tűzhöz ne kellene kivonulnunk. Tűzveszélyes a tévé és a számítógép is. Sokan úgy gondolják, hogy a távirányítóval kikapcsolták a tévét vagy a hifit. Pedig a világító piros pont azt jelzi, hogy a készülék készenléti állapotban - vagyis áram alatt - van. Billenőkapcsolóval csak egy mozdulat, és máris áramtalanítottunk. És akkor még nem beszéltünk a kifejezetten hőt termelő berendezésekről: a hősugárzóról, vasalóról, vízforralóról és társaikról. Hétköznapokon a dohányzás, ünnepeken a gyertyagyújtás okoz gyakran tüzet. No, meg a tűzhelyen felejtett étel, a sütőben elszenesedett hús. Sohase vásároljunk piacon elektromos árammal működő gépet. Hosszan tudnánk beszélni arról, hogy mennyi baj forrásai ezek. Gyakran nem is maga a tűz okoz bajt, hanem azok a toxikus gázok, amelyek a műanyagok égése közben keletkeznek. A tűz akár magától is kialudhat, a helyiségben tartózkodó emberek viszont súlyos, nem ritkán végzetes füstmérgezést szenvednek. De azt is nehéz megemészteni, ha a tűz percek alatt elpusztítja mindazt, amiért egy életen át dolgoztunk. Csop Veronika Hagyománnyá vált q Civil Nap A klub már megvan, a kerekasztal várat magára Ez idő szerintnem kevesebb, mint 860 civil szervezet működik kerületünkben. Immár nyolc évre visszatekintő hagyomány, hogy az év első heteiben megrendezik a XIII. Kerületi Civil Szervezetek Napját. Az idén erre az eseményre január utolsó szombatján került sor az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Miközben a földszinti asztalokat lassanként elfoglalták a bemutatkozni kívánó civil szervezetek, az emeleten negyven civil szervezet képviselőinek részvételével kerekasztal-beszélgetés kezdődött. Elsőként Holopné Schramek Kornélia alpolgármester szólalt fel.- Nyolc évvel ezelőtt minden bizonnyal ez volt az első hasonló fórum az országban - mondta. Ez a találkozás mindenképpen erősíti a civil szervezetek egymás közti, valamint az önkormányzattal való információcseréjét. Az önkormányzat ösztönzi a civil összefogást, hasznos partnereknek tekinti a közalapítványokat, közhasznú társaságokat. A civilek jelentik az állami szervezetek alternatíváját. Ugyanakkor létük nagyon is függ az önkormányzatoktól. Fontos a rendszeres kommunikáció és a civilek bevonása a döntések előkészítésébe. Nem kevesen - felmérések szerint hozzávetőleg a lakosság 10 százaléka - kötődnek valamilyen civil szervezethez. A polgármesteri hivatalban civil referens dolgozik. Kulturált, kellemes civil helyet alakítottak ki az AJAMK-ban, ahol havonta civil fórumot is szerveznek. Az önkormányzat részt vesz a civilek kiemelkedő eseményein. Idén pedig új kiadványt jelentetnek meg, amelyben a kerület civil szervezetei mutatkoznak be. Ami az elmúlt évet illeti, 45 szervezetet tudtak támogatni a civil pályázatok éves keretéből, hatmillió forintból. Az idén is hasonló összeg áll rendelkezésre. Az egyszázalékos adófelajánlások lehetőséget adnak arra, hogy a civilek növelhessék szűkös bevételeiket. Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ igazgatója, Kapuvári Beatrix elmondta: a központban tavaly indult Civil Klub programját most már maguk a civil szervezetek határozzák meg. Jó lenne az országos szervezetekhez is kapcsolódni, és létrehozni a kerületi Civil Kerekasztalt. Nigák Péter, a Soros Alapítvány programigazgatója, nonprofit szakértő a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) tájékoztatta a hallgatóságot. Mint mondta, a törvényt 2003-ban fogadták el. Az alapprogram 2004-ben indult. Akkor 7 milliárd forint volt a támogatás teljes összege. Az idén is lehet pályázni: egy-egy civil szervezet minimum 500 ezer forinthoz juthat így. Kizárólag valóban civil szervezetek pályázhatnak. A támogatást egyebek mellett iroda- bérleti és fenntartási díjakra, posta- és telefonköltségekre lehet kérni. A szakember elmondta még, hogy tavaly a vártnál kevesebben pályáztak, amiben valószínűleg az információhiány is közrejátszott. Ráadásul - általában formai hibák miatt - a pályázatok alig több mint a fele volt sikeres. Valószínűleg hosszú távon más megoldások kerülnek majd előtérbe, de addig is minden civil szervezetet csak ösztönözni lehet arra, hogy induljon el a pályázaton. Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója azzal kezdte mondandóját, hogy harmadik alkalommal vesz részt az angyalföldi Civil Napon. Számára nyilvánvaló, hogy ebben a kerületben civilbarát az önkormányzat. De rögtön tovább is fűzte ezt a gondolatot, feltéve a kérdést: vajon mennyire tud kritikus lenni egy civil szervezet a támogatójával szemben? Hangsúlyozta: nem erről a kerületről beszél, inkább általánosságban érdemes átgondolni ezt a kérdést. Az önkormányzat jó partner, de el lehetne mozdulni az üzleti világ felé is. Az EU is számos új lehetőséggel kecsegtet. Február elsejétől dolgozik a brüsszeli civil iroda magyar munkatársa. Szamosi István, az Angyalföldért Egyesület elnöke a kerületi civil szervezetek gondjairól beszélt. Ót a Láng Művelődési Központ igazgatója, Decsiné Viszmeg Ágota követte, aki a központot mint civil alapon működő intézményt mutatta be. Előadást tartott még Kubikné Kovács Margit, a Magyar Vöröskereszt XIII. Kerületi Szervezetének vezetője és Radnai Sándor, a Herman Ottó Bonsai Egyesület elnöke. Az előadók által felvetett gondolatok komoly visszhangra találtak - ezt tükrözte a hozzászólások, kérdések nagy száma. Miközben az emeleten folyt a vita, a földszinten nagy sikerrel mutatkoztak be a kerület civil szervezetei, illetve közülük szám szerint tizenkilenc. Ott volt a többi között az Angyalföld Egyesület, a Herman Ottó Bonsai Egyesület, az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, valamint a Magyar Veteránautós és Motoros Szövetség. Sok volt a külső érdeklődő is, akik körében a legnagyobb sikert az Országos Munkakutya Sportegyesület munkáját bemutató vetítés, no meg az Emutenyésztők Egyesületének asztalánál megkóstolt ízletes emupörkölt aratta. A nap eseményeire a koronát a gálaműsor tette fel. Háromszáz fős közönség előtt adtak műsort a kerületi civilek. Fellépett a többi között a Vadrózsa és a Vadvirág Néptáncegyüttes, a Stella Koncertkórus, valamint az Acélhang Dalegylet. A Szent László Kultúrotthon irodalmi színpada Ör- kény-egyperceseket adott elő. A legnagyobb tapsot a Láng Művelődési Központ Keil Ernő Fúvószenekarának és a Dagály Gyermek- és Ifjúsági Ház Négy Muskétás Akrobatikus Rock and Roll Együttesének előadása kapta. Az esemény után kérdésünkre Nagy Adrienn, a József Attila Művelődési Központ civil ügyekért felelős munkatársa sikeresnek értékelte a rendezvényt. Elmondta még, hogy az éppen most egyesz- tendős Civil Klub folyamatosan működik, minden hónap harmadik szerdáján tartják összejövetelüket a művelődési központban. Az AJAMK nemcsak a bejegyzett civileket segíti, hanem minden civil kezdeményezést támogat. Szeretnék a civileket a XIII. Kerületi Civil Kerekasztal létrehozására ösztönözni. Az Angyalföldért Egyesület tavaly már tett erre egy kísérletet. Minden jel arra mutat, hogy ez a kezdeményezés az idén sikerrel jár majd. (csop) Szamosi István a kerületi civil szervezetek gondjairól beszélt
