XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-11-16 / 22. szám

2005. november 16. TIZENHARMADIK s KERÜLETI HÍRNÖK Iparosok, kézművesek Angyalföldön Hordalék Franki Aliona-Juhász Katalin: Fények - mesterségek K étnyelvű fotóalbum és riport­kötet jelent meg a Sprint Ki­adó és az Angyalföldi Helytör­téneti Gyűjtemény gondozásában. „E koszban és korban, amiben vagyok, amibe Önökkel együtt ke­rültem és vettettem, fontos, igen fontos ezért számomra Aliona ké­pén az angyalföldi cukrászok kö­penyének fehérje, és fontos mö­göttük a pultban a krémesek sűrű, fehér izzása is. Mintha az angya­lok, az én egykori angyalaim ide rejtettek volna a sötét időkre vala­mi fényes, édes akkumulátort, fotós képességének, művészi ere­jének fűtőelemei.” (Zeke Gyula előszavából) Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény kutatási programjai közül kiemelkedik a kerületi ipa­rosok, kézműves mesterek tevé­kenységének dokumentálása. Franki Aliona fekete-fehér fényképei hagyományos, „kézmű­ves” technikával, szemmagasság­ból készültek, dokumentatív jelle­gűek, ugyanakkor magasrendű esztétikai élményt is nyújtanak. A képek az emberi találkozások él­„Mint egy igazi etnográfus, gya­log és kerékpárral jártam be a mai Budapest XIII. kerületét az itt élő, dolgozó kisiparosok, kézműves mesterek után kutatva. A kis mű­helyekbe betérve, a mesterekkel szóba elegyedve csodálatos világ tárult fel előttem: a legkülönbö­zőbb mesterségek apró fogásai, soha nem látott szerszámok és műveletek, s nem utolsósorban le­bilincselő emberi sorsok.” (Juhász Katalin szerkesztő) A kötetben szereplő iparosok: Fuchs János faesztergályos, Zsunk melynek sugárzása ellen tehetet­len a Gonosz. (...) Porfehér tönkön sebtében egy­másra rakott colos lécdarabok, rajtuk gyalu. Minden fehér, csak az ablakkeret sötét, mely alatt a tönk áll. A mélyedésben ébresztőóra, fél tizenkettő lesz öt perc múlva. Ha most a krémesek, hát ott e porbár­sonyos lécek sugároztak, angyali elemek ugyanúgy. Jut a fényükből mindenhová, átvilágítják a tere­ket, beszivárognak a zárt szegle­tekbe, s elszédülnek mind ama fél­reeső, becses helyekre. íme Aliona ményét ígérik a mesterségükről, életükről valló kisiparosok vallo­másaival kiegészítve. Az 1930-ban alakult és 1949-ben kibővített XIII. kerület mesterséges képződmény. A két háború közt ki­épült polgári-értelmiségi Űjlipót- város és a hajdani munkások lakta külváros-gyárnegyed Angyalföld kényszerházasságából született. A két városrész közötti különbség még ma is, a bennük élő kisiparosok életvilágában is jól érzékelhető. A képek és az interjúk csoportosítása e kettőséget is tükrözi. Sándor autóvillamossági szerelő, Herrmann Zsigmond lakatosmes­ter, Donkó Gellért szabómester, Várhegyi Éva női kalapos, Sáska Géza preparátor, Zöllner Gyula ci­pőjavító és kulcsmásoló, Nagy Ist­ván szűcs, Anyalai Pál vándorkö­szörűs, Püspök Anita dekoratőr, Nagy Iván gépészmérnök, kovács, Albert Béla cipész, Hegyi László asztalos, Ferencz István színpadi- cipő-készítő, Osváth Péter cuk­rász, dr. Márton Mátyás és dr. Mártonná Varga Judit rétessütők, Csollyán László tévészerelő. Isa Schneider új kötete sa Schneider több mint har- I mine évig volt orvos Németor- I szágban, elismerték festészetét és most egyre többen olvassák és szeretik írásait is. Regényei embe­ri sorsokat, élettörténeteket me­sélnek. Hátborzongató, ahogyan az emberi lélek ismeretlenségének húrjait pengeti. Azt hihetnénk, hogy az írónő többet tud arról a vi­lágról, amiben mi emberi lények csak keresgélünk. Mondják ísa Schneiderre, hogy erdélyi sámán­asszony, hogy modern boszor­kány, különös polihisztor, női Moldova, aki ki­lóg a sorból, és akinek művei annyira valósá­gosak, hogy akár minden monda­tát el is-hihet­nénk. Egy azon­ban bizonyos, nem árulja el so­ha, hogy hol a va­lóság és a képze­let határa. Vezet bennünket egyre mélyebbre és egyre beljebb, amíg elsüppe­dünk. Aztán csettint egyet, és úgy érezzük, újra szilárd talajon áll lá­bunk, fejünk a víz fölött tekinget. Akár ki is mászhatnánk, de nem, mi hagyjuk magunkat sodródni... egészen a regény utolsó lapjáig.- Eddigi köteteinek főhősei asz- szonyok voltak. A most megjelent Hordalék című regény főszereplője egy férfi, Frizetzky Péter. Valódi élettörténeten alapul a regény?- A történet igaz, ám elárulom, hogy az életben Péter nem lett ön­gyilkos.- A történelmi háttér erősen hozzájárul a cselekmény megérté­séhez. Egy korszakot a Ceausescu- diktatúrát éli át az orvos főszerep­lő. Erdélyi élettörténet, amelyben a Duna adja a regény zárszavát.- Az orvost úgy sodorta az élet, mint eltitkolt fia holttestét a sokat látott folyó. A főhőstől nem keve­sebbet vett el a Ceausescu-dik- tatúra, mint egy emberhez méltó életet. Kényszermunkára kerül, a parajdi sóbányába, majd megnő­sül, akarata ellenére.-A férfi több nővel találkozik, mégis kényszerházasságot köt. A gyermek központi motívum. Mit jelképez a regényben?- A férfi érzi a gyermekvállalás szükségességét. A gyermek az, aki képzeletben tovább vihetné a csa­ládot egy másik korba. A hivatása miatt kellett el­vennie a nőt, akit ráerőszakoltak. A többi nő közül akármelyik lehe­tett volna a párja, az életre szóló szerelem, ám ab­ban a korban az embernek a vá­lasztás lehetősé­ge sem adatott meg. Péter ma­gyarvolt, kisebb­ség, ráadásul nem munkás­paraszt szárma­zású. Az ilyenek­kel akkoriban bármi megtörténhetett.- A regény vége szép, de szo­morú.- A vég elkerülhetetlen Péter számára. Saját előnyeit nézte: ön­ző volt. Nem lelhette meg a nagy szerelmet. Meghalt Lilliána, aki­nek porcelánkék babatekintetét újra látta a fia tekintetében. A fiáé­ban, aki élete célja lehetett volna, ám akit soha nem vallhatott a ma­gáénak. Lilliána kék szeme kíséri az úton, amikor eltávozik. A borí­tón szereplő kép eredeti címe: A férfi nagyon korán távozott. Az élet keserű a diktatúrában, és pont ilyen keserű Péter halála is. További információ olvasható interneten a www.isaschnei- der.hu-n. T.Zs. ISA SCHNEIDER- |T HORDALÉK Harcban a rák ellen Vallomás egy célba ért kampányról M ostanában nincs olyan nap, amikor valamilyen formában ne esne szó a mellrák kialakulását megelőző szűrővizsgálatok fontosságáról. A rádiót, a tévét ázonnal kikapcso­lom, amikor a rákbetegségekről, illetve a megelőzés különböző le­hetőségeiről van szó. Babonás félelemből még hallani sem szeretek róluk. Hetekig készü­lődöm az évente egyszer ajánlott onkológiai szűrővizsgálaton való megjelenésre. így volt ez idén is. Egészséges vagyok. Orvosok-- kai, vizsgálatokkal kapcsolatos rossz tapasztalataim nincsenek. A nőgyógyász az egyetlen, aki leta­pogató kukkjával mérhetetlen el­lenkezést vált ki belőlem. Nem a doktor úrral van baj! 0 tökéletes, nőismerőseimnek szívből tudom ajánlani. Végtelenül kedves, fi­gyelmes, szelíd lelkű és a hosszú évek praxisában nagy szakérte­lemre, tapasztalatra tett szert. Saj­nos, nyugdíj előtt áll. Egy idős, botos hölgyet szólítot­tak előttem. Megértőén várakoz­tam közel félórát. Sorra kerültem. A doktor úr a szokásos „Mi a pana­sza asszonyom?” rutinkérdésére rutinból válaszoltam: semmi, csak az éves szűrővizsgálatra érkeztem.- Januárban járt nálunk! Meg­vizsgálom, de sajnos a kenet labo­ratóriumi értékelését csak egy naptári év elteltével tudom ismé­telteim, amennyiben egészséges­nek érzi magát. Bár nem én vagyok a reklámok célközönsége, túlkoros vagyok, mégis úgy tűnik, eszemet vette a számtalanszor ismételt felvilágo­sító híranyag. Önkéntesen köte­leztem magam, hogy a szokásos halogatás helyett három egész hó­nappal korábban eljöjjek a szűrő- vizsgálatra. (Onkológiai Gondozó, Dévai utca 15/A)Ha ez nem sikere egy kampánynak, akkor mi? A Lánchídon rózsaszín kitűzővel idén is több ezren demonstráltak... L.Á. Dorogi Gabriella (8. számú körzet) a decemberi fogadónapját november 30-án 18.00-19.00-ig a szokott helyen, Vizafogó Általános Iskola (Vizafogó sétány 2. sz.) alatt tartja. Dezső Vilmosné kerületi lakost 100. születésnapja alkalmából köszöntjük. További jó egészséget kívánunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom