XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-02-02 / 3. szám

- Hírnök-----------------------------------------------------­Mértékkel munkaidőben is ihattak Családias hely volt a hajdani likőrgyár Angyalföld híres gyárai szinte egytől egyig eltűntek az ezredfor­dulóra. Viszonylag sokáig - egé­szen az 1990-es évek végéig - működött kerületünkben az a vál­lalat, amelynek illatai annak ide­jén betöltötték a Forgács és a Lomb utca környékét. Ma már ez is múlt idő: többi neves társához hasonlóan a Likőrgyár csaknem egy évszázados angyalföldi pá­lyafutása is véget ért. Szerencsére a gyár története nemcsak az emlékekben él to­vább, rengeteg hiteles dokumen­tum is őrzi. Mindez egy olyan em­bernek köszönhető, aki fiatal ko­rától itt dolgozott, és végigjárva a szamárlétra csaknem minden fo­kát, igazgatóként ment nyugdíj­ba. Gerencsér Emil hosszú évti­zedeken keresztül fáradhatatlanul gyűjtötte és rendszerezte a gyár történetével kapcsolatos doku­mentumokat. Ma ő a Zwack Uni­kum Rt. Ipartörténeti Gyűjtemé­nyének kezelője. Az ő anyagaiból látható most némi ízelítő az An­gyalföldi Helytörténeti Gyűjte­mény Volt egyszer egy Hazai Li­kőr-, Rum- és Szeszárugyár című kiállításán.- Segédmunkásként kezdtem a gyümölcsszesziparban - emlé­kezik. -A likőrgyárba kerülni elő­relépést jelentett. Nem is volt könnyű: egy házbeli néni prote- zsált be. Amikor 1961 májusában likőrgyártó csoportvezetőként beléptem, még Angyalföldi Li- kőrgyámak hívták. Aztán még ab­ban az esztendőben összevontak több gyárat, és az új nevünk Ma­gyar Likőripari Vállalat Angyal­földi Gyáregysége lett.- Milyen volt akkoriban az élet a gyárban?-A termelés inkább manufak­turális körülmények között folyt. A megtermelt több hektoliter sze­szes ital legfeljebb tíz-húsz száza­lékát palackozták. Inkább fahor­dókban és demizsonokban került a szesz a vidéki kereskedelembe. Zömmel kommersz minőségű és kategóriájú termékeket gyártot­tunk, például császárkörte-, meg­gy-, dió- és őszibaracklikőrt, brandyket, rumokat. Alumíniummal bélelt aszta­loknál töltögettük a palackokat. A parafa dugót forró vízbe áztattuk, a dugómorzsalékokat kiperget­tük, majd a dugót nedvesen a pa­lack szájába húztuk. Ezután a kupakológép alumínium- vagy ólomkupakot helyezett rá. A fél­automata berendezésekkel napi három-négyezer palackot gyár­tottunk. Összehasonlításképpen: a mai gépek 50-60 000 üveget töl­tenek meg. A palackozást főleg nők vé­gezték. Ez nem volt túl nehéz, csak rendkívül egyhangú. Ko­moly fizikai erőt igényelt viszont a cukoroldók munkája, amit férfi­ak végeztek, nehéz zsákokat emelgetve öntötték a cukrot a for­ró, rotyogó üstbe. A 600-700 lite­res hordók gurításához sokszor két férfi ereje is kevésnek bizo­nyult.- Likőrgyárról lévén szó, nem lehet nem megkérdezni: előfor­dult, hogy a dolgozók „betankol­tak"?- Mondhatom, hogy nem volt több alkoholista a gyárunkban, mint a pékek vagy a kohászok kö­zött. A dolgozók fele egyáltalán nem élt a lehetőséggel. Volt, aki megivott három felest egy nap, és azzal jól elvolt. Próbálkoztunk a tiltással, de nem vált be. Ha csak fű alatt tehették, sokkal nagyobb mennyiségeket gurítottak le egy­szerre. Úgy döntöttünk, hogy en­gedélyezzük, de felügyelet mel­lett. Kineveztünk egy sarkot „kocsmának”, ahol mindig ren­delkezésre állt három-négyféle ital. Gyuri bácsi, egy idősebb sza­ki ügyelt arra, hogy mindenki csak mértékkel fogyasszon. Azért még így is volt, aki a műszak le­jártával átballagott a szemközti kocsmába egy pofa sörre. De em­lékszem egy fiatal munkásra is, Az ipar „nagy öregje” id. Kupái Sándor (1907-1985) a gyárban 1931 óta dolgozott. A szakma elsa­játítása után 1948-tól fó'mérnök, majd 1961-től a Magyar Likőripari Vállalat termelési osztályának vezetője nyugdíjazásáig, 1967-ig aki tankautósofőrnek jelentke­zett, és kifogástalanul dolgozott. Aztán egyszer azzal állt elő, hogy más helyet keres. Elmondta, hogy mióta itt van, nem búja megállni, és munka után alaposan a pohár fenekére néz. A családi élete ro­mokban, a felesége válni akar. Sajnos olyan is volt, akit nekünk kellett elküldeni, mert a szesz túl nagy kísértést jelentett.- Egy kisebb csoport vezetésé­vel kezdte a munka sűrűjében, ak­kor még csak érettségivel. Aztán elvégezte a közép- és a felsőfokú élelmiszer-ipari technikumot, majd a főiskolát, végül pedig a Kertészeti Egyetem élelmiszer sza­kán szerzett diplomát. Fó'mérnök lett, később igazgató. Néni nehéz ilyen helyzetben megtalálni a meg­felelő hangot a beosztottakkal? A gyár reklámjai a ’30-as évek végéről, a ’40-es évek elejéről 2005. FEBRUÁR 2. is­Likőrgyári „fegyverek”, Hubertusszal töltött üvegpisztolyok- Nézze, én együtt trógerol- tam ezekkel az emberekkel. Ma­radtunk a tegeződésnél mind­azokkal, akikkel azelőtt is így be­széltünk. De ösztönösen intelli­gensen viselkedtek még azok is, akik a nevüket is nehezen tudták leírni. Jöttek hozzánk külföldiek, meg magas rangú vendégek. So­sem mondtam a munkásoknak, hogy ilyenkor magázzanak, még­is önkéntelenül így szólítottak meg idegenek előtt.- Köttettek-e barátságok, sze­relmek azok között, akik együtt dolgoztak?- Családias volt a hangulat a gyárban. Sok anyuka kérte, hogy fia vagy lánya idejöhessen nyári munkára. Volt olyan fiatal, aki később itt dolgozott. Barátságok is szövődtek. Egymás lakásán szilvesztereztünk. A megszokott közösségi eseményeket nagyon várták az emberek. Ahogy haza­értünk egy jól sikerült hajókirán­dulásról, már a következőt ter­vezgették. Legendás pacalva­csorákat rendeztünk a kultúrte­remben. A szakács az egyik kol­légánk volt. Mindenki hozta a családot is. Szülők és gyerekek együtt voltak sok eseményen. Éppen nemrégiben került a kezembe az a fotó, amelyen a kislányom ott to­✓ Dr. Gaál Agnes fes­tőművész kiállítása a Nyíró Galériában (Nyíró Gyula Kórház, Pszichiátriai Pavilon I. emelet) megtekinthető 2005. január 19-től március 25-ig, naponta 9-től 19 óráig. pörög a Mikulás előtt. Ami a há­zasságokat illeti, mind a három fe­leségemet a gyárban ismertem meg. A mostani nejem a gyár ke­reskedelmi vezetője volt, és most is a szesziparban van.-Amikor 1998-ban bezárt a gyár, hányán dolgoztak ott?- Akkorra már legfeljebb öt- ven-hatvan ember maradt. Egy ré­szük elment korkedvezményes nyugdíjba, a többit a privatizált cég budafoki, illetve ferencvárosi gyáraiba helyezték át.- És a régi épület megvan még?- Most - divatos szóval - mul­tifunkcionális lett: csempeüzlet, fitneszterem, gumiraktár üzemel benne. A fahordókat eladták, a vasbeton tartályokat szétverték. Angyalföldi vagyok: itt szület­tem, a Petneházy utcában, ahogy Vámosi János énekelte: a Váci út és Lehel utca között. Harminc évig éltem, és még hosszabb ideig dolgoztam itt. Most Óbudán la­kom, de vasárnaponként vissza­húz a szívem. Akkor bejárom azo­kat az utcákat, amelyekhez oly sok emlék köt. Elmegyek a hajdan volt likőrgyári épület mellett is, és benézek az ablakon, amely mö­gött évekig ültem. Csop Veronika Önismereti csoport fiataloknak Személyiségfejlesztő-önismereti csoport indul fiataloknak pszi­chológus vezetésével. A csoport­ban játékos módszerekkel, jó hangulatban kortársaid között teheted próbára kapcsolatteremtő képességed, önismereted. A cso­portok szerdán 17 órakor kezdőd­nek, amelyre előzetes jelent­kezést kérünk. A csoportban való részvétel ingyenes. Vízöntő Pinceklub, Váci út 50. 350-6125. IGNIS ZJtwrtm Ft Alto «Wimm 1 686 000 Ft 2005m® 1.3 GL, 93 LE, ABS, 2 légzsák, indításgátló Ft-tól Wagonr 0%-tól hitelakciók: Sr um-mmn SUZUKI 1 848 000 ft „MINDEN NAP AKCIÓBAN!” A PEUGEOT EGYETLEN EXKLUZÍV BELVÁROSI AUTÓSZALONJA I 999 000 Ft Peugeot 206 (1.4 HDi 2 540 000 forint) További akciók: | J07-re és Partner-re • Hitel 4% THM-től vagy * 300 000 Ft árkedvezmény PEUGEOT CITY PEUGEOT SUZUKI PEST• Bp. XIII., Dózsa Gy. út 63. TeL: 450-3250 • www.suzuki-pest.hu I CiTY: Bp. XIII., Dózsa György ut 61. 2 450-3300 • www.peugeotcity.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom