XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-05-18 / 10. szám

Szobrász, festő, grafikus, költő Ki az a Marosits? S ki az a Marosits ?! ha verse nincs csak nyersei, túsrészeg pók szőtte rajzait, szobrai: megdermedt üstökösürülék a téridő almán átragyognak (Marosits István) Egy kiállítás rendezése közben egy szállítómunkás a szobrokat cipelve kérdezte társától: Ki az a Marosits? Marosits a fenti szösz- szenettel válaszolt, talán önmagá­nak is. A Stúdió mARosiTs, a Marosits Műterem a Budapest XIII., Kresz Géza utca 32. szám alatti lakóépü­let földszintjén található. Az utcá­ról a két szükséglakásból kialakí­tott műterembe lépve József Attila szúrós tekintetével találkozunk. A még végső formát nem öltő szob­ron kívül sajátos rendezetlenség­ben sorakoznak a kisplasztikák, a grafikák, a festmények, a falra szögezett írások. Marosits Pátzay Pál, Barcsay Jenő, Pogány Frigyes tanítványa­ként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A friss diplomás vas­vári fiatal 1972-ben lakás, műte­rem és pénz nélkül indult el mű­vészi pályáján. Ma már a Mun- kácsy-díjas művész szobrai, kis­plasztikái, grafikái, festményei közgyűjteményekben, köztere­ken, középületekben, temetők­ben, hazai és külföldi gyűjtőknél találhatók.- Ki az a Marosits? Honnan jött? Hogy lett XIII. kerületi mű­vész ? - kérdeztem Marosits István szobrászművészt.- Szombathelyen születtem 1943-ban. De vasvári ifjúként 1961-ben jöttem Budapestre. Ta­lán a véletlen, talán a szerencse hozta úgy, hogy kitűnő érettségi­vel a Képző- és Iparművészeti Vállalatnál találtam munkát, ahol a szó szoros értelmében szobrok közelébe kerültem. Segédmun­kásként szobrokat szállítottam. Apám szerette volna, ha lesz egy rendes „polgári” foglakozásom, ezért jelentkeztem az Állatorvosi Egyetemre. Innen két év után si­keresen felvételiztem a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Főiskolásként is egyre többet foglalkoztattak a tér, az anyag és főleg az idő kérdései. Minden vá­lasznál izgalmasabbak voltak a térbe feszülő formák, amelyeket körbejárhattam, megtapinthat­tam: mintha a szobroktól egy új, egy sokkal jobb életre ébredtem volna, ahol tulajdonképpen nincs is idő, csak időtlenség van! Az életem a munkám. Benne szeretteim és minden, ami agya­mat, szívemet képes megérinteni. A teremtés minden gyötrelmével és gyönyörével, amelynek mé­lyén vagy égi magasában ott mun­kál őserejével a nyelv, ez a külö­nös, sokdimenziós csoda. Ezért is fontos, hogy legalább az anya­nyelvemen tudjam szabatosan, a megszólítás erejével és felelőssé­gével kifejezni magamat. Vi­szonylagos megnyugvást csak ak­kor érzek, ha a gondolataimat el­mondhatom szóval, az elmondha- tatlant pedig ecsettel, tussal, vé­sővel.- Megmintázta Mózest, Petőfit, Adyt, a színészkirály, Latinovits maszkját, a Cigány madonnát, Cháront, a Bukott angyalt, a Kol­dust, és emléket állított az utolsó igáslónak is. Kisebb fa- és bronz­szobrait „marokszobroknak’’ ne­vezi, miközben úgy vesz egyet a kezébe, mint egy eleven kis jószá­got.- Ma is kísérletezem az anya­gokkal, de kedvenc ötvözetemet és a kialakított technikákat nem cserélem, csak igyekszem tökéle­tesíteni. Az anyagnak, akár egy­szerű agyag, fa stb., szaga, illata, színe, különleges kisugárzása van. Különösen izgalmas külön­böző vegyületekkel kémiai reak­ciókat előidézni - nem csak a szobrok felületén, hanem a papí­ron is. Szobraimat fából, üvegből, kőből, betonból, acélból és a ma­gam által kikísérletezett fémötvö­zetből készítem. Sajnos a vegy­szerek hatására ma már nem érzek szagokat.- Hol lakik, hol dolgozik? Mi­ből él?- A feleségem logopédus, neki van állandó jövedelme. A stúdió közelében, itt a kerültben lakom, s 30 éve egy Buda közeli üdülő­telken, a Duna mentén alakítot­tam ki az alkotásra, pihenésre al­kalmas környezetet. Ott volt az én tuszkulánumom. Eddig. Egy éve a telket kisajátították. Most pró­bálom újra kialakítani a megszo­kott feltételeket. Kevés az elérhe­tő munka, a pályázatok gyakran eredménytelenek. Fájók persze a megálmodott, de fel nem állított szobrok. Érdek­ütközések miatt nem került helyé­re, a Március 15. térre Tarasz Sevcsenko, az ukrán Petőfi bronz­ba öntött portréja. Nem készült el az 1998-ban országos pályázaton kiemelt József Attila-síremlékem sem. Viszont méltó környezetben áll Liszt Ferenc egészalakos kom­pozíciója Esztergomban. 2005. MÁJUS 18. 7 József Attila/62. születésnapomra Nemzette József Áron írt, mindenáron Prokritész-, és proletágyon nemzete a magyar most lenne Száz a halhatatlan (Marosits) Kerületünkben, 1997-ben volt az utolsó bemutatkozásom. Több köztéri munkám közül nem mesz- sze innen két portré dombormű­vemmel találkozhatnak a járóke­lők. A Nemzeti Tankönyvkiadó Galériáján május 19-én zárt a har­mincadik kiállításom. A napokban meghívást kaptam egy emlékműpályázatra. Nagy öröm, ha érzi az ember a közösség igényét és érdeklődését. Hát még, ha szűkebb hazájából jönne! Schiffer Anna Szemérmek Európa Nap egy évvel a csatlakozás után 1950. május 9-én a párizsi Quai d’Orsay-n található francia kül­ügyminisztérium Óratermében történelmi pillanatnak voltak ta­núi a megjelent politikusok, új­ságírók. Robert Schuman francia külügyminiszter Jean MonnetAp Francia Tervintézet vezetőjének" ösztönzésére nyilatkozatban jáyaA soha az első és második világhá­borúban egymás ellen harcoló eu­rópai országoknak, hogy szán- és acéltermelésüket vonjók-draaas irányítás alá. A Hatok j(Néínet Szövetségi Köztársaság, Francia- ország, Olaszország, Belgium, Hollandia, valamint Luxemburg) a párizsi konferencián, 195J rilis 18-án létrehozták az Euf Szén- és Acélközösségetí/ a? ESZAK-ot (más néven Montán- uniót), amely az európai integrá­ció, a későbbi Európai Unió alap­kövét jelentette. A ratifikálási el­járások után az egyezmény 1952. július 23-án lépett életbe. Első el­nöke Jean Monnet lett. „Európát nem lehet egy csapás­ra felépíteni, sem általánosan in­tegrálni. Konkrét megvalósítá­sokra van szükség, de mindenek­előtt a tényleges szolidaritást kell megteremteni”- mondta a jeles napon Robert Schumann. Azóta 1950. május 9-ét az Eu­rópai Unió építésének első lépcső­fokaként említik. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy ez a nap Euró­pa Napként minden tagország ál­lampolgárához szól. Ez a nap nem csak az alapító országok állampol­vállalnunk és teljesítenünk kell az ezzel járó kötelezettségeket is. Mint minden nagyszabású em­beri mű, az európai integráció sem tud egyetlen nap, sőt pár évtized alatt kiteljesedni. Annak idején, a világháború kö- ^élsegében elindított folyamat pá- mjlaía világtörténelemben. Olyan Suropa építéséről szól, amely a kö­zösségi elvek alkalmazása mellett tisztelőben tartja minden hozzá csqüaközóflép szabadságát és nem- zetndímtítását, és minden tagállam arraMreliszik, hogy maga is hozzá­járuljon a köz fejlődéséhez. Május 9-e arra is lehetőséget acKriogv számot vessünk, mit ért 'tel azxírszág és mi magunk ezalatt fate®/ év alatt. Éltünk-e a lehető­ségekkel? Végül azon is érdemes elgondolkodni, hogy mi szemé­lyesen mit tettünk azért, hogy Ma­gyarország sikeres legyen a mi közös Európánkban. Sz.T. Könyvtári hírek A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hírei a Tömöri közi gyermekkönyvtár és a Mosoly utcai könyvtár olvasóinak Kedves Tömöri közi olvasóink! Kedves gyerekek! 2005. június 17-én, pénteken bezárja kapuit a Tömöri köz 7. szám alatti gyermekkönyvtár, és 2005 szeptemberétől a XIII. kerü­let, Mosoly utca 40/A szám alatti könyvtárban folytatja tovább mű­ködését. Itt gyerekek és felnőttek egy­aránt megtalálhatják majd a ked­vükre való olvasmányokat. A Tömöri közi olvasóink nyár­ra vihetnek könyveket úgy, hogy ősszel már a Mosoly utcába kell visszahozni a kikölcsönzött ol­vasmányokat. * Egyéb dokumentumokat (pl. videokazettát, hangkazettát és Májusi kedvezmények MASSZÁZSOKHOZ LÉZERES EPILÁLÁSHOZ www.shangri.hu diafilmet) 2005. június 17-ig visz- sza kell hozni. Kedves Mosoly utcai olvasók! 2005. május 23-tól felújítási és átalakítási munkák miatt a Mo­soly utca 40/A alatti könyvtár a nyári hónapokra bezár. Ezzel egyidejűleg felkészü­lünk a Tömöri közi gyermek- könyvtár és a Mosoly utcai könyvtár összevonására. Ezért kéijük, hogy 2005. május 20-ig hozzanak vissza minden könyvet, CD-t, DVD-t, videoka­zettát és hangkazettát. Kedves összeköltöző olvasótá­bor! 2005 szeptemberétől újra- vár­juk kedves olvasóinkat, minden korosztályt, gyerekeket és felnőt­teket a megújuló könyvtárban, új nyitvatartási renddel. Új számító- gépes kölcsönzési rendszerrel kölcsönözhetnek majd könyve­ket, CD-ket, hangkazettákat, vi­deokazettákat, DVD-ket, diafil­meket. A nyitásról mindenkit értesí­tünk a Mosoly utca 40/A szám alatti könyvtárnál kihelyezett pla­káton, a XIII. Kerületi Hírnökben, valamint levélben. Továbbra is szeretettel, „mo­solygósán várunk mindenkit 2005 őszén a Mosoly utcában! Karakasné Kőszegi Katalin könyvtáros gárait, de az összes tagország pol­gárait érinti, hisgfyi mindenki, aki der^kratikűSa^T^TOsztja a b^é-, rajmatoociális és a gazdaság lcfclesjvalamint a szolidaritáíüla^ gondolatai mellett. r Robert Schuman pacifista programjával történelmi tettet hajtott végre. Nem csak az örök ellenségnek, Németországnak nyújtott baráti jobbot és törölte el örökre a háború nyomasztó emlé­két, de útjára indított egy történel­mi vállalkozást. Ma már az Európai Unió tagál­lamai szuverenitásuk megőrzésé- r vei, közösen gyakorolhatják be­folyásukat, közösen valósíthatják meg céljaikat, amelyet addig csak egymás kárára tudtak elérni. . ÁXöEténelmi vállalkozásnak iku_, rrtároifegy éve n>l\magyarok/is r^ seéséiVagyuiTl^ig^sztendeje'h» magunk is élhejűnA a tagság adta előnyökkel, ugyanakkor nekünk is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom