XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-05-04 / 9. szám

2005. MÁJUS 4. Hírnök­a városrész egyik határoló útja - arra mutatnak, hogy egy fejlesztési stratégia célja a belvárosi jelleg megőrzése és megerősítése, illetve hogy a terület értéknövelése a hagyományos városias jelleg megerősítésével és a pezsgő kulturális élet támogatásával érhető el. Jelen pillanatban Újlipótváros (és főként annak a Kőrúthoz és a Szent István parkhoz közel eső részei) a XIII. kerület egyik legkevesebb problémával küzdő városrésze. A jelenlegi folyamatokat figyelve azt is gondolhatjuk, hogy a területet érintő kisebb-nagyobb problémák hosszú távon, minimális önkormányzati beavatkozással meg­oldhatóak. Való igaz, a tehetősebb rétegek beköltözése folyamán az önkormányzati szerepvállalás szükségessé­ge csökkent és megváltozott: a további átalakulás elősegítésére egyfajta .katalizátor” szerepét kell felvállalnia, elősegítendő a szükséges beruházások minél nagyobb részének megvalósulását. Mindemellett, a növekvő jó mi­nőségű ingatlanpiaci kínálat - a kerületen belül és kívül egyaránt - elengedhetetlenné teszi, hogy a terület jelen­legi jó pozíciójának megtartása és javítása érdekében a legnagyobb problémákat - mint a társasházak felújítási deficitje, a zöldterületek hiánya, a parkolási nehézségek, a szemét és a kutyapiszok kérdése - a kerület idejében és enyhítse. A terület fejlődésének biztosítása és ingatlanpiaci pozíciójának erősítése feltételezi a fentebb felsorolt környe­zeti problémák enyhítését, ezzel összefüggésben az agóra fiinkciók további kiépülését, lehetőség szerint minél több utcában a forgalomcsillapítás bevezetését - erre különösen a rakpart meghosszabbítása és az Aquincumi híd megépülése után adódik lehetőség - és az élénk kulturális élet támogatását. Utóbbiak hosszú távon is hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy az Újlipótvárosra oly jellemző kiskereskedelem életképes maradjon a plazák és hipermarke­tek versenyében, tovább erősítve a terület belvárosi hangulatát. Fejlesztési javaslatok A társasházak műszaki modernizálása és felújítása az elmúlt évek renoválása ellenére még mindig probléma az Újlipótvárosban. A Szent István parkhoz közel eső sávban számos épület megújult, a Váci út felé haladva, rossz műszaki állapotban lévő épületek száma nő. A terület értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a teljes épü­letállomány fokozatos megújulása, amely - a jelenlegi lakossági összetétel alapján - igényli az önkormányzati segítséget. Javasolt a jelenlegi társasház-felújítási alap megtartása, és, amennyiben mód van rá, további bővítése ajövőben. Újlipótváros zöldközpontja jelen pillanatban a fővárosi fenntartású Szent István park. A park a városrészen kí­vülről is vonz látogatókat, és nem elhanyagolható szerepe van abban, hogy a városrész Budapest egyik legfelka­pottabb területévé vált. Az építészeti értéket jelzi, hogy a parkot körülvevő épületegyüttes fővárosi műemléki vé­dettséget élvez. Ha nem is ilyen mértékben, de a Szent István parkhoz hasonló szerepet tölthetnek be a területileg jóval kisebb és kerületi fenntartású zöldterületek. Amennyiben itt az önkormányzat fejlesztéseket hajt végre, ezek a felületek is megfelelővé válnak nem csupán a zöldfelületi hiány enyhítésére, de közösségi funkciók ellátására. Bármilyen parkrekonstrukcióval párhuzamosan, továbbra is elengedhetetlen marad a zöldfelületek növelése Újlipótvárosban a fásítási program folytatásával és intenzitásának növelésével. Nehezen választható el a zöldfelületek hiányától Újlipótvárosban az agóra funkciók hiánya és a szennyezett utcák problémája. Megoldása kulcskérdés a városrész fejlődéséhez és jelenlegi magas státusának megőrzéséhez. A köztisztaság növelésén felül ezért fontos feladat utcabútorok kihelyezése és forgalomcsillapított, illetve gya­logoszónák kialakítása. Sétálóutca kialakítására alkalmas lehet többek között a Hollán Ernő utca kőrúthoz közel eső része, itt az Odeon Lloyd mozi és a számos kisebb, a területre jellemző üzlet és vendéglő is segíti az agóra funkció kialakítását, olyan közterületet biztosítva, ahova a lakosok szívesen elmennek és hosszabb időt ott tölte­nek. A kialakított forgalomcsillapított zónák és sétálóutcák a színvonalas utcai kulturális fesztiválok és esemé­nyek helyszínévé válhatnak, létrehozva egy pezsgő, élő városi területet. A Szent István parkban már elkezdett és nagy sikert arató nyáresti koncertek nyomán ilyen, újonnan kialakított attraktív városi tereken további programo­kat lehet rendezni. Külön kérdésként merül fel a Dunával való kapcsolat megteremtésének kérdése, a Duna-parti sáv rekreációs és kulturális hasznosítása. A vízparti rendezvények biztosítják a víz közelségének Budapesten oly ritkán érezhe­tő élményét. A parkolás problémát jelent Újlipótvárosban. A következő évek folyamán ezen a területen a személygépko­csik számának további növekedésével kell számolni. A nemrégiben elfogadott egységes fővárosi parkolási ren­delet ugyan tartalmaz racionalizási lépéseket, áttekinthetőbb a szabályozás és felhasználóbarát lesz a rendszer, de a parkolóhiány ettől még nem oldódik meg. A támogatandó terv egyik sarokköve kell hogy legyen a parkolás­ból befolyt összeg visszaforgatása hasonló célokra: mélygarázsok és parkolóházak építésének és használatának támogatására. Megoldandó feladat az új lakóegyüttesek eladásakor meg nem vásárolt parkológarázsok haszno­sítása. Ez egy átfogó parkolási politika, illetve az OTÉK módosítása keretében oldható meg. Javasolt, hogy a köz­területeken (pl. Pozsonyi út), a vendéglátóhelyeken teraszok építését engedélyezzék az illetékes önkormány­zatok (főváros, XIII. kerület). Kerületi központok, jellegzetes ktaszterek, funkcionális egységek Az elmúlt 60-70 év, de főképp az utóbbi 10 év fejlődésének eredményeként több, eltérő szereppel bíró alköz­pont kialakulásának vagyunk szemtanúi a XIII. kerületben. Ezen alközpontok közül a funkciók szétaprózottsága miatt egyik sem vált minden szempontból meghatározó vonatkoztatási ponttá. Az alközpontok és a klaszter jel­legű szerveződések, funkcionális alközpontok a következők: Adminisztratív központok:- Kerületi közigazgatási központ: Béke tér- Fővárosi és országos jelentőségű hivatali intézmények központja: Váci út-Róbert Károly körút csomó­pontjaj ORFK, BRFK, PMRFK, Országos Nyugdíjbiztosító Intézet, Fővárosi és Országos Levéltár, ÁNTSZ, ELMŰ, VÍZMŰ, Fővárosi Központi Okmányiroda Funkcionális központok:- Kereskedelmi központ: Lehel tér a régi-új piaccal, illetve a Nyugati - Westend Citycenter vonzáskörzete, ami ugyan már nem a XIII. kerület része, de funkciójában ehhez a kereskedelmi vonalhoz kapcsolódik- Kereskedelmi, pénzügyi zóna: Váci út-Gyöngyösi utca, Forgách utca, bankszékházak, KPMG, OTP, Bu­dapest Bank- „Bútor klaszter”: Róbert Károly körút-Lehel utcához közeli szakasza- „Autó klaszter”: Váci út-Röppentyű utca és a Reitter Ferenc utca térsége- Egészségügyi zóna: a Dózsa György út-Váci út-Szabolcs utca-Szegedi út által határolt tömbben - Nyíró Gyula Kórház, Országos Gyógyintézeti Központ, Honvéd Kórház, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továb­bá a Madarász Viktor Utcai Gyermekkórház Kerületi központok Béke tér, valamint a Váci út-Róbert Károly körút csomópontja Budapest hosszú távú fejlesztési elképzeléseiben hangsúlyos szerepet kap a nem belvárosi kerületek város­részközpontjainak kialakítása. A XHI. kerületre nem jellemző, hogy egyetlen, mesterségesen kijelölt multifunk­cionális központja alakult volna ki. A kerületi tervek és a városfejlődést és a térszerkezetet befolyásoló befektetői tőke a kedvezőbb infrastruktú­rával és multimodális kapcsolattal rendelkező területet, a Váci út-Róbert Károly körút által meghatározott cso­mópontot részesítette és részesíti előnyben. A funkciók megosztottsága révén a két terület nem válik egymással helyettesíthetővé, az eltérő karakterek ugyanakkor számos lehetőséget adnak arra, hogy egymás közelében kiválóan tudjon működni egy kerületi köz­pont (Béke tér) és egy fővárosi szinten jelentős, modem „belvároskapu” - a Váci út-Róbert Károly körút térsé­ge. A kérdés időről időre napirendre kerül, de végül mégis a szerves városfejlődés érleli ki a kerületi alközpontok helyét és szerepeinek körét. Fontos, hogy a helyi városvezetés ezt a folyamatot a közérdeknek megfelelően befo­lyásolja. Jelenleg, mint ahogyan azt a településfejlesztési koncepció is jelzi, az alközpontok funkcionális tartal­ma és az épített környezetük színvonala nem egységes. Béke tér A kerületközpont fizikai elhelyezkedése nemcsak a városrész térstruktúráját alapjaiban befolyásoló tényező, hanem az emberek mentális térképén is legalább olyan fontos szerepet játszik. A tér a kerületben a hivatali-egész­ségügyi központ szerepén túl egyelőre nem tudott még számottevő egyéb identitást kialakítani önmaga körül. A motorizáció és a tömegközlekedés fejlődése pedig forgalmi csomópontot alakított ki. Leszámítva a polgármes­teri hivatal épületét, nem igazán érezhető az a karakteres kép, amely egy jó hangulatú, kedvelt hellyé tenné ezt a városrészt. Amennyiben sikerül egy jól meghatározott fizikai és tudati szinten egyaránt értelmezhető arculattal felruházni a Xin. kerület központját, az kiemelt szerepet adhat ennek a térnek, nemcsak mint adminisztratív köz­pont, hanem mint szimbolikus hely a kerület térképén. Ezt az igényt felismerve a kerület el is készíttette a térség arculattervét. A környéken jelenleg is nagy volumenű ingatlanfejlesztések folynak (ld. Central Park a régi Volán-telep he­lyén), melyek növelik a laksűrűséget, az újonnan épülő lakóegyüttesek földszintjein létesülő kereskedelmi és szolgáltató egységek pedig hozzájárulnak a környék hivatali, egészségügyi és oktatási intézményei által domi­nált kerületközpont felpezsdítéséhez. A Béke tér előnye a Váci út-Árpád hídi alközponttal szemben, hogy ezt a kerületrészt nem az autókra tervez­ték, ráadásul a villamos jelenléte tovább javítja annak az esélyét, hogy lehetővé váljon egy mozgalmas agóra ki­alakítása. Ahhoz, hogy a Szegedi út fejlesztése és a XIV. kerületi átkötés megvalósítása révén ne legyen túlterhelt forgalmi csomópont a Béke tér, külön kell választani a közlekedési funkciókat és a gyalogosövezeteket. A Sze­gedi út forgalmának Béke téren való átvezetését körforgalommal, esztétikus közterületi rendezésekkel, jól átgon­dolt forgalomtechnikai megoldásokkal kell kialakítani. A központ-dilemma kérdése feloldható azzal a megközelítéssel, hogy a Béke tér marad a kerület lokális köz­pontja, míg a Váci út-Róbert Károly körút találkozása egy tágabb, fővárosi és országos, illetve funkcionális köz­pont szerepét tölti be. A kettő nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak. A lokális szerep emberléptékűbb, jobban illeszkedik a kerület méreteihez, míg a tágabb dimenziót képviselő másik központ a dinamizmusát jelen­ti a kerületnek, kiegészülve a többi alközponttal. A városvezetésnek ezen logika mentén kell szervezni a fejlesz­tési politikáját. Jellegénél fogva az egész kerületet érintő kérdés, mégis itt említjük meg az e-Önkormányzat további fejlesz­tésének fontosságát, mivel a Béke tér az e-Önkormányzat fizikai infrastruktúrájának központja is. A valós önkor­mányzati központ háttereként szükség van a virtuális önkormányzatiság és kommunikációs rendszerek moder­nizálására. Ez a feladat, ismerve az információs technológiák rohamos fejlődését, folyamatos fejlesztést igényel, melynek nem könnyű megfelelni, ugyanakkor olyan fejlődési potenciált teremt a kerület számára, melynek ré­vén hatványozottan térül meg a belé fektetett tőke és energia. A rendkívül forrásigényes beruházások megvalósí­tását segíti, hogy ezen a téren számottevő magántőke és uniós forrás vonható be. Érdemes az önkormányzatnak a fővárossal együttműködve részt venni az Európai Unió városi infokommunikációra vonatkozó, tapasztalatcse­rét segítő programjaiban és hálózataiban (EUROCITIES - Telecities). A kerület 2005-2007-re vonatkozó Informatikai Stratégiája elismerésre méltóan, precízen részletezi a fejlesz­tendő szolgáltatások körét és a megteendő lépéseket, lebontva forrásigényre, és a felelősök szintjére is. Megva­lósítása elsődleges fontosságú. Fejlesztési javaslatok A klasszikus agóra jelleg kialakítása a már létező arculatterv alapján. Köztéri park- és zöldfelület-fejlesztés, utcabútorok. A templom körüli terület rendezése, és egy kellemes hangulatú közpark kialakítása, a tér átadása a lakosság számára. A Béke tér közlekedési kapcsolatainak javítása. A Nagy Lajos király útja 2x2 sávosra bővítése kapcsán a Sze­gedi úti felüljáró megépítésével a kerületek közötti harántirányú közúti, illetve kötöttpályás (a 3-as villamos át­vezetése a felüljárón) összeköttetés létrehozása. Zuglói Bosnyák téri, és azon túl a kőbányai kerületközpontok­kal való összeköttetés. Béke tér forgalmi zónáinak rendezése. Az informatikai rendszer és a kerületi honlap továbbfejlesztése, az interaktivitás javítása, összhangban a nem­zeti informatikai és szélessávú stratégiával. Az e-Önkormányzatiság minden szegmensében további fejlesztések szükségesek. Fenn kell tartani az együttműködést a kerület gazdasági szereplőivel a hivatali-üzleti adminisztrá­ciós ügyintézés harmonizációjának érdekében. Mindezek megkönnyítését szolgálná az uniós tapasztalatcsere programokban való részvétel. Váci út-Róbert Károly körút csomópontja — üzleti központ A Váci út menti térség legnagyobb volumenű térszerkezeti változásai a Róbert Károly körúti kereszteződés környezetében történtek, amely bizonyítja a kemény infrastruktúra tőkevonzó képességét. A csomópont forgalmi és közlekedési szempontból is jelentős, hiszen a Volánbusz-pályaudvar, a 3-as metró vonala, a Róbert Károly körúti villamos és számos városi autóbusz is a területen halad át. Az említett zónában komoly problémát okoz a szabályozás által megengedett és a befektetők által szándéko­zott beépítési magasság konfliktusa. A terület értékéből adódik a logikus következtetés, hogy lehetővé kellene tenni a magas-, esetleg toronyházak építését. Az ezt szabályozó fővárosi rendelet azonban 2002 szeptemberében moratóriumot rendelt el a 45 méternél magasabb házak építésére. A 2001-2002-ben megvétózott próbálkozás után érdemes lenne újra megvizsgálni és a fővárosi építési ható­ság elé vinni a toronyházépítések lehetőségét. A szóban forgó terület képét már így is meghatározzák a magas há­zak (lásd Országos és Budapesti Rendőr-főkapitányság, Nyugdíjbiztosító Intézet). Ezzel Budapest egyik kon­centrált magasház-övezete jöhetne létre itt, illeszkedve a városrész intézményi profiljába. Természetesen az en­nek nyomán megnövekedett autóforgalom közlekedés-politikai vonzatait is vizsgálni kell mind forgalmi, mind a parkolási igények terén. A Váci út-Róbert Károly körút csomópontjának intermodális funkcióit - az építési ma­gasság szabályozásától függetlenül - a parkolási lehetőségek fejlesztésével (P+R) erősíteni kell. A terület kereskedelmi funkciói - a Béke térrel ellentétben - a nagyobb távolságok és az eltérő használat mi­att jelenleg csak egy-egy speciális igény kiszolgálására korlátozódnak. Fejlesztési Javaslatok A kerület és a főváros szempontjából is karakterisztikus, különleges épületek és építmények engedélyezése, erősítve a kerületrész sajátos arculatán Fontos az itt dolgozók és a körzetben lakók számára a közösségi terek igényes kialakítása, rendezése, továbbá az intermodális közlekedési kapcsolatok átszállási lehetőségeinek könnyítése, akadálymentesítése. Fővárosi szintű üzleti, adminisztrációs és irodai központ zóna kialakítása a jelenlegi alapokon, tehát az itt meg­indult szerves intézmény-fejlődés továbbvitelével. A József Attila Színháznak mint a térség kulturális háttérintézményének, fontos közösségformáló szerepe van. Ezt a szerepet mindenképpen hangsúlyozni kell, fizikailag is jobban kiemelve a színház környezetét. Komplex rehabilitáció a Szabolcs utca és a Kassák Lajos utca környezetében A XIII. kerületben több kisebb krízisterület van, amelyek közül kiemelkedik a Kassák Lajos és a Szabolcs ut­ca környéke. Előbbi terület a Kassák-Klapka-Angyalföldi út-Huba utcák által határolt rész, ahol az alacsony laksűrűség párosul a sok leromlott épülettel és a nagy számú substandard lakással. Utóbbi terület a Szabolcs ut­ca környezetében, a Bulcsú utca-vasúti terület-Dózsa György út és Lehel utca által határolt zárvány a kerületi ta­lán legproblémásabb része. Ezen a területen nagy százalékban találunk nem lakófunkciójú ingatlanokat, sok a te­lephely és kisebb üzem, de akárcsak a Kassák Lajos utca környékének az esetében, itt is sok a leromlott lakóépü­let és az alacsony minőségű lakás. A Szabolcs utca környékére az önkormányzat elkészíttette a rehabilitációs programját. A rehabilitációs prog­ram központi eleme a rossz állapotú önkormányzati épületek szanálása és egyesek helyén önkormányzati, szoci­ális bérlakások építése. A Szabolcs utca Lőportár és Dévai utcák közötti szakaszán már a tömb kb. egyharmadát kitevő területen lebontották az épületeket, helyükre részben két önkormányzati bérház kerül, illetve ugyanennek a tömbnek a Lehel utca felőli oldalán vállalkozói lakásépítés folyik. Ezenkívül elkészült a Szabolcs utcában a Semiramis-ház első üteme, és a Bulcsú utcában is építkezés folyik. Az utcában található még 3 önkormányzati ingatlan lakóházzal, ezek közül az egyik egy igen problémás beépítésű (az utcafront egy művészeti iskoláé). A Szabolcs utcai krízisterület magját a vasút felé eső lakóépületek jelentik, melyek közül a legtöbbet privati­zálták (bár az önkormányzati lakások aránya elég magas maradt bennük). Az épületek többsége igen magas la­kósűrűségű, több duplaudvaros, erősen leromlott, és nagyarányú a komfort nélküli lakások száma. Ezen épüle­tek felszámolása meghaladja az önkormányzat erejét, ezért hosszabb távon is várható, hogy a szociális problé­mák megmaradnak a területen. A szociális problémák koncentrációját legfeljebb egy-két kisebb épület lebontá­sával tudja tovább lazítani az önkormányzat. A területen lakóház felújítások elvétve akadnak, köztük néhány in­tézmény és ipari vállalkozáscélú épület. Várhatóan ajövőben is megmarad a vegyes területhasználat. Figyelembe véve a két fentebb említett terület elhelyezkedését, lakosságának összetételét és azokat a humán- politikai irányelveket, amelyek mentén a XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt évek folyamán dolgozott, akkor a jövőbeni fejlesztések középpontjában egy óvatos, lépésekben haladó épület- és városmegújítási politika kell álljon, kiegészítve egy szociálpolitikai intézkedéssorozattal, amelyik a helyi lakosság helyzetén kíván segíteni. A rehabilitáció mindkét terület esetében a lakosság megtartására kell hogy törekedjen, a mélyszegénység fella­zításával és a gettósodási tendenciák elhárításával. Kívánatos egy arányos lakosságcsere a szegregációs tenden­ciák megállítására, és egy vegyesebb lakosság-összetétel kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez a legmegfelelőbb út az új építkezések - önkormányzati és magánerős egyaránt - segítségével jobb módú réteg vonzása a területre. Fejlesztési javaslatok Fizikai rehabilitáció: közterület-fejlesztés és lakóépületek felújítása/építése. Mindkét szóban forgó területre jellemző az erősen leromlott fizikai állapot: a romos lakóházak és a rossz álla­potban lévő közterek. A Szabolcs utca esetében a helyzet annyival súlyosabb, hogy a vegyes használat miatt sok a nem lakó funkciójú ingatlan, a kis telephely, illetve a vasút közelsége tovább rontja a közterületi megújulás esé­lyeit. A fizikai rehabilitáció két kulcseleme a közterület megújítása és a lakásállomány rehabilitációja. A lakásállomány megújítása eddig is kulcselemét képezte a kerület rehabilitációs stratégiájának. Ez jelentette a rossz állapotú lakóházak lebontását vagy felújítását, a komfort nélküli lakások megszüntetését és új társashá­zak vagy önkormányzati bérházak építését. Javasolt a bérházak mellett - éppen a vegyes lakosság összetétel el­érése érdekében -, amennyiben mód van rá, egy további fecskeház létesítése a Szabolcs vagy a Kassák Lajos ut­ca környékén. A lakóépületek megújítása kiegészítendő a közterületi rehabilitációval. Ennek kulcseleme mind­két terület esetében a zöldfelületek növelése és olyan funkcionális terek kialakítása, amelyek segítségével a lakó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom