XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-05-04 / 9. szám
10 2005. MÁJUS 4. évente beszámoltak a képviselők a lakosságnak elvégzett munkájukról, terveikről. A kerületi polgárok otthonuknak érzik a kerületet. Az ország és a főváros más részeiről is szívesen jönnek ide lakni, vásárolni, szórakozni és sportolni. A közterületi arculat kialakítását segíti a kerület fontosabb „belépő határpontjain”, a forgalmas csomópontokon elhelyezett üdvözlő táblák, zászlók, a közterületeken egységes utcatáblák, eligazítótáblák, hirdetők megjelenítése, a padok, lámpák, pavilonok elhelyezése. Civil szervezetek Önkormányzatunk kiszámítható és intézményes alapokra helyezett kapcsolatot tart a civil szervezetekkel. Tiszteletben tartja önállóságukat, elvárva, hogy a kerület polgárai érdekében tevékenykedjenek. A lakosság érdeke, hogy minél több, erős, jól működő civil szervezet működjön a kerületben, mert a helyi közösséget gazdagítják, színesítik, sok esetben önkormányzati feladatok ellátásához járulnak hozzá. Jelentős részük nevelési, oktatási, egészségmegőrzési, sport- és kulturális tevékenységet folytat, melyek elsősorban a szabadidő eltöltését szolgálják. Ezen felül fontos szerepet töltenek be a közrendet és biztonságot, a szociális tevékenységet, érdekképviseletet vállaló civil szervezetek is. Az önkormányzatnak fontos a kerületben élő és szerveződő civil közösségek munkája, ezért a jövőben is támogatja elképzeléseik megvalósulását, képviselőikkel rendszeres és személyes kapcsolatot tart fenn. A civil rendezvények között már hagyományos a kerületi Civil Szervezetek Napja. Nemzetiségek q kerületben A kerületben élő 11 nemzeti és etnikai kisebbség által létrehozott önkormányzatokban színes tevékenység folyik, amihez hozzájárul a kerületi önkormányzat erkölcsileg és anyagi támogatással. Annak érdekében, hogy nemzeti és etnikai önazonosságukat meg tudják őrizni, kultúrájukat ápolni tudják, 2004 végén átadtuk a Nemzetiségek Házát, amely színvonalas lehetőséget teremt arra, hogy együtt dolgozhassanak, együtt éljék meg a hétköznapokat és az egyes nemzetiségek ünnepeit. Munkájuk, tevékenységük bemutatása érdeklődést váltott ki a kerület lakossága körében. A Nemzetiségek Fesztiválja értékes színfoltja a Kerületi Napok rendezvénysorozatnak, melyet sokan látogatnak. Európai uniós csatlakozás Magyarországot földrajzi elhelyezkedése, kultúrája, múltja Európához, jövője pedig a 2003. április 12- i népszavazás felhatalmazása alapján az Európai Unióhoz köti. A kerületben az európai uniós felkészülés folyamata 1998-ban kezdődött. Az önkormányzat integrációs felkészülésének fontos eleme a jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése volt. Összhangot kellett teremteni a helyi szabályok és a közösségi ágazati elvárások között. E feladatunknak a csatlakozásig maradéktalanul eleget tettünk. 2004. április 30-án, az „Európa Nap” keretében kerületi kulturális és sport- rendezvényeket szerveztünk. Összegzés A beszámoló fejezetei bemutatják, igazolják kerületünk fejlődését. A tények, a számok, az eredmények mindezt alátámasztják. Kerületünk fejlődése történelmi léptékű és visszafordíthatatlan. A kerület tőkevonzó képességéből nem veszített, változatlanul jó terepnek tartják a befektetők; lakófunkciója örvendetesen erősödött, egyre többen úgy látják, minden feltétel adva van a jó lakhatási körülményekhez; az ellátó, szolgáltató intézményhálózat színvonalasan működik; a lakosság életkörülményei a szigorú gazdasági feltételek mellett is javultak. A tudatos városfejlesztés eredményeként, épített környezetünk átalakult. Az itt lakók, az itt dolgozók egyre inkább sajátjuknak érzik a kerületet, támogatásuk, segítségük, javaslataik nélkül nem vált volna valóra a beszámolóban jelzett eredmény. Mindezek eléréséhez szükség volt egy jó szellemű, szakmai feladatokra orientált, fegyelmezett képviselő-testületi munkára, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények köztisztviselői és közalkalmazottai elkötelezett tevékenységére. A fentiek jó alapot teremtenek az európai uniós Európa Terv XIII. céljai kidolgozásához és végrehajtásához. Dr. Tóth József polgármester------HírnökE urópa Terv XIII. A Angyalföld-Vizafogó-Ujlipótváros városfejlesztési programja (Városfejlesztési jöv őkép) Bevezető: a XIII. kerületi karakterek feltárása Kevés olyan fővárosi kerület létezik, amely változatos karaktereivel, a meglévő értékek és az innovatív fejlesztések összhangjával oly sikeresen működik, mint a XIII. kerület. Az angyalföldi fejlesztéseket lehet szeretni vagy nem szeretni, de a kerület újító bátorsága, a kijelölt fejlődési irányok következetes megtartása vitathatatlan. Ebből a fejlesztési dinamizmusból adódóan a kerület presztízse emelkedik, a beruházásokból származó tényleges és eszmei értéknövekedés, az ebből visszaforgatható egyéb fejlesztések a kerület egészére visszahatnak. Nem kétséges, hogy a ritka fővárosi példa sikerének egyik oka a városfejlesztés szakmai és politikai hátterének kiegyensúlyozottsága, a kerület működőképességének állandósága. A kerület dinamikája egy időben állandóan változó, erősödő tényező, amely a rendszerváltás utáni időszak ipari funkcióváltásából kínálkozó területi tartalékokon és az ezt kooperatívan támogató önkormányzati szemléletmódon alapul. A 2004 májusában megvalósult európai uniós csatlakozás pedig olyan lehetőségeket teremt, amelyek révén a dinamikus fejlődés mellett lehetőség nyílik a szociális nehézségek részleges enyhítésére is. Az Európai Unió, amely a sokrétű támogatási rendszerén keresztül egyszerre kívánja biztosítani a tagországok versenyképességének növekedését, és az élesedő versenyhelyzetben egyre jobban elmaradó területek és leszakadó csoportok felzárkózását, az európaiság egyik legfontosabb alapértékeként tekint a fenntartható fejlődés és a szociális biztonság eszményére. Az unió a fenti célok megvalósítását kívánja elősegíteni sokrétű támogatási rendszerével, amely révén további forrásokat biztosíthat a XIII. kerület jövőbeni fejlődéséhez. Az uniós alapelvek kerületi szintű alkalmazása annyit jelent, hogy a XIII. kerület hosszú távú fejlődését immár nem csupán a kerületi gazdaság és ingatlanpiac további dinamikus bővülése befolyásolja, hanem a jelenlegi területi különbségek enyhítése és a marginalizálódó rétegek társadalmi integrálása is. A versenyképesség és a szolidaritás nem egymást kizáró, hanem egymást elősegítő eszmék, amelyek a megfelelő szabályozással egymással párhuzamosan is megvalósíthatóak. Mindkét eszme egy élhető környezetben érvényesülhet megfelelően, ezért fontos a környezet értékeit, a természeti adottságok hosszú távon is fenntartható használatát biztosítani a XIII. kerület számára. A területi különbségek csökkentése nem jelenti a különböző karakterű városrészek egységesítését. Ellenkezőleg, a kerület egyik legnagyobb erőforrása arculatának sokszínűségében rejlik. A dinamikus fejlődés és a leszakadó csoportok felzárkóztatása mellett lényeges a kerületi karakterek alakulása, az egyes városrészek eltérő jellegének megőrzése, adott esetben a sajátos jelleg átformálása. Ha a XIII. kerület - a szabályozási és hatósági funkciói révén, valamint a fejlesztési jövőképeit felhasználva - megfelelő arányban tud gazdálkodni a különféle területek eltérő fejlesztési és megőrzési feladatainak összességével, akkor a funkciók széles körén alapuló tudatos városfejlesztés határozhatja meg Angyalföld, Vizafogó és Ujlipótváros jövőjét. A tanulmányban az általános fejlesztési koncepció felvázolása után területi áttekintésben, kisebb karakteres egységekre meghatározva mutatjuk be a XIII. kerület lehetséges fejlesztési stratégiáit és irányvonalait, majd a kapcsolódó városfejlesztési projektcsomagot. Az Európa Terv XIII. célja, hogy a meglévő kerületfejlesztési koncepción, illetve az ágazati fejlesztési programokon alapulva (az uniós, a hazai és a fővárosi tervezési elemek figyelembevételével és felhasználásával) javaslatokat tegyen a jól elkülönülő, karakteres kerületi elemek fejlesztésére, a fejlesztésekben részt vevő és bevonható szereplők megjelölésével és az egyéb forráslehetőségek felhasználhatóságának megvizsgálásával. Az Európa Terv XIII. mint tervdokumentum műfaját tekintve összesíti a településfejlesztési koncepciók és ágazati koncepciók egységét, és leginkább a középtávú programozási fázis feltételeire támaszkodik. Az ágazati koncepcióknál átfogóbb jellegű, a településfejlesztési koncepciótól pedig annyiban különbözik, hogy egyrészt konkrétan, területi lehatárolásban közelít a fejlesztésekhez, másrészt a viták során kialakuló véganyag a forrás- lehetőségekre is tekintettel lesz, továbbá túlmutat a kerület fizikai határain, és az átfogó városi problémákat is kezelni próbálja. Az egyes területek bemutatásánál a térben felvázolt javaslatok kiegészülnek horizontális fejlesztési elemekkel (pl. szociális, oktatási vonal). A következő, nagyobb szerkezeti egységek fejlesztési potenciálját és a fejlesztés elősegítésének fővárosi, országos és európai uniós forrásait kívánjuk áttekinteni: • Ujlipótváros; a XIII. kerület belvárosa; • kerületi központok és fejlesztési csomópontok: Béke tér és környéke kerületi közigazgatási központ, illetve a Róbert Károly körút-Váci út csomópont térsége mint fővárosi léptékű központ; • rehabilitáció és felzárkóztatás: Szabolcs utca és-Kassák Lajos utca térsége; • vízparti fejlesztési zóna - a Dráva utcától az Északi összekötő vasúti hídig: új vízparti városrészek születése; FOKA-öböl, Népsziget, alsó rakpart - kulturális és közterületi funkciók, a Duna szerepe és használata; • lakótelepek és lakóegyüttesek; lakótelepi problémák és a már felépült, illetve építés alatt álló új lakóterületek kérdései; • Szegedi út-Béke tértől északra eső vegyes beépítettségű városrész; • a kerület karakteres vagy azzá tehető szegélyei (bamamezős területek lehetőségei); • Váci út menti fejlesztési zóna: logisztikai, kereskedelmi és irodai központok, munkahelyi zóna; • rekreációs és zöldfelületek; • potenciális helyszín uniós szintű intézményi funkciók ellátására (középtávon túli időszakban lehetséges). A kerületet érintő horizontális témakörök részben a térbeli karakteres elemek ismertetésénél találhatóak, illetve önálló programként jelennek meg, mint a szociális, az oktatási, az egészségügyi javaslatok, valamint a zöldfelület-fejlesztési elemek. Az Európa Terv XHI. célja, hogy egyértelmű fejlesztési irányokat jelöljön ki a fent említett, különböző karakterű térségeket illetően. A kerület számára kedvező, hogy egy magyar középvárosnak megfelelő számú lakossággal rendelkezik, minden oldalról kerületekkel határolt térség, és nem monofunkcionális (pl. kizárólag lakó), hanem összességében szinte minden jelentős városi karakter megtalálható benne. Ebből adódóan nem szorul rá a kerület az egységesítésre, a „mindenhol mindent megengedő szabályozásra”, hanem különbséget tud tenni a területek felhasználását, jövőjét illetően. így például fel sem merül Újlipótváros homogén arculatának felhígítása modem lakó- és irodaházakkal. Azok a területek, amelyek funkcióváltása a korábbi iparszerkezet-váltás miatt indokolt, dinamikusan fejlődővé tehetők, új kerületi arculatok kiépítésével. Ebből a dinamizmusból adódóan nem várható, hogy a bamamezős területek egykori üzemei vegetatív funkciók ellátására korlátozódnak (pl.: piac, raktárbázisok), hanem fennmaradásuk esetén funkcióváltással, eltűnésük esetén teljesen új beépítésekkel alakítják át a XIII. kerület városszerkezetét. A dinamikus átalakulásnak mindazonáltal veszélyei is vannak, mivel évtizedekre, évszázadokra meghatározó elemek jönnek létre - például a Duna-parton amelyek karaktere, tájképi hatása éppúgy rögzülni fog a városszerkezetben és arculatban, mint 70- 90 évvel korábban az Újlipótváros házai, vagy 100-150 évvel korábban a pesti, belvárosi Duna-part épületei. Az alábbi táblázat a karakteres területeket tartalmazza, és az Európa Terv XIII. által javasolt legfontosabb irányokat rögzíti. A karakteres terület neve A terület jövőjének legfőbb javaslata az Európa Terv xm. szerint A karakter átalakulása, vagy megőrzése középtávon Újlipótváros Közterületi fejlesztések Megőrzés Új kerületi központok- Béke tér Közigazgatási központ kiteljesítése, területi identitás-formálás, új funkciók Arculatváltás- Róbert Károly körút / Váci út Funkciógazdagítás, modem, XXI. századi városközpont, magas házak Karakter erősítése nagyvonalú építészeti megoldással Rehabilitációs területek Rehabilitáció a szociális faktorok előtérbe helyezésével Megőrzésre épülő átalakulás A vízparti zóna fejlesztései- Új északi belváros Emberléptékű parti sáv kialakítása dinamikus ingatlanfejlesztéssel — egymásra épülő, egyensúlyban levő lakó-, sport- és szabadidős és kereskedelmi funkciók Teljes arculatváltás- Európa-Központ - Kormányzati Negyed Állami és EU szintű intézmények helybiztosítása a Duna vonzásában létrejövő zónában Markáns arculatkialakítás Lakótelepek és lakóegyüttesek Rehabilitációs folyamatok megindítása Funkcionális megőrzés, modernizáció A Váci út és környéke Szolgáltató és kereskedelmi, intézményi zóna kiépítésének igényes befejezése Átalakulás Az északi vegyes felhasználású övezet A karakterek egymás mellett élésének megtartása - új beépítésekkel Megőrzésen alapuló fejlesztés Kerületi peremek, szegélyek (VI., . XIV., IV. kér.) Teljes funkcióváltás Átalakulás Rekreációs területek - Margitsziget, Népsziget A meglévő ökológiai felületek kihasználása és új rekreációs zónák nyitása Átalakulás és megőrzés Versenyképesség és szolidaritás - uniós helyzetkép és a lehetőségek kerületi adaptálása Az Európai Unió 25 tagországa számára 2007. január elsejétől új tervezési és költségvetési periódus kezdődik. Az időszak új kohéziós politikája (a régiók közötti felzárkóztatást segítő politika) jelentősen eltér a 2006 végéig tartó, jelenlegi szabályozástól. A programozási periódus támogatásait jelentő Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA, Európai Szociális Alap - ESZA) és a Kohéziós Alap részletes szabályozásait tartalmazó rendeletek előkészítés alatt állnak, 2005 nyaráig várhatóan a fő célterületek és a keretszámok lesznek ismertek. A 2007-től érvényes uniós szabályozás véglegesítése 2006 elejére várható. Ugyanakkor tény, hogy az unió, az európai versenyképesség fokozása érdekében felerősítette a lisszaboni célokban megfogalmazott irányvonalakat, amelyek a gazdaság teljesítőképességének növelését, új munkahelyek teremtését tűzik ki célként. A versenyképesség (összeurópai és alacsonyabb szinteken is) olyan célkitűzés, amely megteremtéséhez feltétlenül támogatásokat biztosít az unió. A Lisszaboni Stratégia1 megvalósítása az új EU Bizottság ötéves programjának egyik legfontosabb feladata, amelynek része a most elfogadott - és elsősorban a gazdaságról szóló - stratégia. Három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erősítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását. A stratégia alapja a versenyképesség, amely a különböző területi szinteken egyaránt lényeges. 12000. márciusi lisszaboni EU-csúcs.
