XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-03-10 / 5. szám
’■P" / X1U. KHtUUTI • •-Hírnök 2004. MÁRCIUS 10. I 7 „Sok múlik az alsós tanítókon' Néha a szülök helyett kell nevelni A mennyire meghatározó - legalábbis a pszichológusok szerint - az életünkben az első hat esztendő, annyira fontos a gyerekek tanulóévei szempontjából az iskolában eltöltött első négy tanév. Dr. Szilágyiné Pernyéi Erzsébet tanító lassan huszonöt éve azon fáradozik, hogy megadja a kicsiknek a nélkülözhetetlen alapokat a későbbi iskolás éveikhez. A Magyar Kultúra Napján a Karácsony Sándor-díjjal kitüntetett oktatóval az idei tanévtől a Csata utcai iskola tagintézményének számító Szent László úti iskolában beszélgettünk.- Tősgyökeres XIII. kerületi vagyok - mondja. - Itt születtem és itt nőttem fel a Lehel piac környékén. A Dózsa György úti általánosba jártam zenei tagozatra. Aztán a Kiliánban érettségiztem. Magyar-történelem szakra felvételiztem, de átirányítottak a tanítóképzőbe. A főiskolán gyakorlatom színhelyéül az akkor a Pannónia utcában frissen átadott kék iskolát választottam. Mikor pedig 1980-ban végeztem, ott kezdhettem meg a pályafutásomat. Rögtön a mélyvízbe kerültem, de egy olyan nagyszerű első osztályt kaptam, amely aztán négy évig a szülőkkel, a gyerekekkel és a már gyakorlott napközis párommal, Komcsákné Ancikával olyan lett, mint egy nagy család. Mikor az osztályom elvégezte a negyedioktatósról tanulásra tartó oktatásról (Life Long Learning). A 21. században az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy bővülő ismereteket szerezhessen a világról, másokról és önmagáról. Ezt az oktatási folytonosságot, amely végigkíséri az egész életet, ugyanakkor a társadalmi dimenziókat is figyelembe veszi, az Európai Bizottság egész életen át tartó oktatásnak nevezete el. Az EU tagállamai ebben látják a 21. századba való belépés kulcsát, s annak feltételét, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlődő világhoz. A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét formálisan az iskolákban, a szakképzési, a felső- oktatási és a felnőttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben. Ez a megközelítés kiemeli annak szükségességét, hogy a gyermekeket már korai életkorban fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minden felnőtt (akár foglalkoztatott, akár nem), akinek szüksége van képzésre, megkapja a lehetőséget a tanuláshoz. Sz.T. két, elmentem szülni, és két gyermekemmel négy évig voltam otthon. Kalló Istvánná éppen akkor jött át ide igazgatónak a kék iskolából. Hívott és én jöttem.- Annak ellenére, hogy tudta: ebbe az iskolába sok nehéz sorsú és hátrányos helyzetű gyerek jár. Nem bánta meg, hogy így döntött?- Nem, mert sok melegséget és szeretetet tudnak adni ezek a gyerekek. Nagyon igénylik a testi közelséget, egy simogatást, pár jó szót. Azt sem bántam soha, hogy nem tanár, hanem tanító lettem. A kicsik nyitottabbak, befogadób- bak. Az iskolai éveket tekintve sokkal többet fejlődnek az első négy, mint az azt követő négy évben. És rajtunk, alsós tanítókon múlik, lesz-e elég sikerélményük és szeretnek-e majd iskolába járni meg tanulni.- Azt mondják, ön szigorú és következetes nevelő, aki nagyon tud bánnia gyerekekkel.- Mindenkinek meg kell tanulnia az alapelvárásokat, hogy tudjanak mihez igazodni. Előbb erősen kell őket „fogni”, és csak azután lehet lassan lazábbra engedni a gyeplőt. A legnagyobb bajom az, hogy a gyerekek többségét otthon nem szoktatják a rendszerességhez és következetességhez. Sokan a létminimum határán élnek, de ha egy kis pénzhez jutnak, rögtön elhalmozzák a gyereket ajándékokkal. Aztán megint jönnek a szűk napok. Ennivalóra alig futja, mégis a kicsik kólát és chipset hoznak uzsonna gyanánt.- Most éppen egy másodikos osztályt visz. Milyen tapasztalatokkal ?- Tizenhatan vannak, de nyugodtan lehet duplán számolni őket. Kemény dió ez az osztály. Nagy hátrányokkal jöttek a gyerekek. Azt veszem észre, hogy egyre kevesebb tudással, szókinccsel és „fi- gyelemkészséggel” jönnek az általánosba a kicsik. Nem az óvodát hibáztatom, ennek valószínűleg társadalmi okai vannak. A szülők sokat dolgoznak, emiatt alig jut figyelem a gyerekre. És sajnos van egy másik réteg, amelyet egyszerűen nem érdekel a gyerek. Nem adják meg a csemetéiknek az első években mindazt, amire szükségük lenne. A szülői támogatás hiánya és a már említett következetlenség bizonytalanná teszi a gyerekeket. Számukra kizárólag az iskola adja a stabilitást. Ami a legjobban bánt, az a szülők érdektelensége. A gyerekekkel tudok bánni, de ezzel nagyon nehéz megküzdeni. Sok szülő azt gondolja, ha a gyerek iskoVáltoznak a lakhatási támogatások feltételei Január elsejétől többet kell fizetni a gázért, a távfűtésért, a villanyáramért, a vízért, a csatornahasználatért. A családok egy része már eddig sem tudta fizetni ezeket a költségeket, ezért az önkormányzat rendszeresen hozzájárult a közüzemi számláik kifizetéséhez. Számítások szerint a legszűkösebben élők körében a lakás nagysága és komfortfokozatától függően 2-3 ezer forinttal növekszik a rezsi nagysága. Ezért önkormányzatunk képviselő-testülete februári ülésén módosította a szociális rendeletét, benne a lakásfenntartási támogatás megadásának helyi szabályait. A változtatás jogszabályi hátterét az indokolta, hogy a Parlament a szociális törvényben meghatározott feltételek esetében alanyi joggá tette a lakásfenntartási támogatáshoz való hozzájutást. A törvény fő szabályként mondja ki, hogy azok kaphatnak ilyen segítséget, akik háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének másfél- szeresét (34 800 Ft). A kérelmező lakásának nagysága nem haladja meg a helyi rendeletben meghatározott mértéket és a rezsiköltségek meghaladják a háztartás összjövedelmének 25 vagy 30 százalékát. (A kisebbik arányt kell figyelembe venni, ha egyszemélyes a háztartás, illetve ha a háztartásban élő személyek legalább fele gyermek vagy fogyatékos.) A képviselő-testület bővítette a támogatást igénybe vehetők körét. Kerületünkben azok a háztartások is számíthatnak erre a segítségre, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeres ősz- szegét (46 400 Ft), feltéve, hogy a rezsiköltség meghaladja a jövedelem 35 százalékát. Azok az egyedül élő nyugdíjasok is számíthatnak lakásfenntartási támogatásra, akiknél az összjövedelem nem haladja meg a minimumnyugdíj 250%-át (58 000 Ft) és a rezsi magasabb, mint a bevételük 30%-a. A támogatást egy évre kell megállapítani. Tavaly 585 család részesülhetett az átlagosan havi 2800 Ft támogatásban, mely az érintett családok lakhatási kiadásainak 14%-át fedezte. Az új szabályok megduplázhatják a támogatásban részesülők számát, növekszik a segély mértéke is. Az önkormányzat elfogadott költségvetése 22 M Ft-ot tervez ezen a címen. Borszéki Gyula alpolgármester Szilágyiné Pemyéz Erzsébet órát tart lába jár, neki már nincs is semmi feladata: a nevelés a pedagógusok dolga. Még arra sem veszik a fáradságot, hogy a kifejezetten a kapcsolattartás céljából rendszeresített üzenőfüzetet megnézzék. Próbálom nem emészteni magam emiatt, különben nap mint nap lógó orral járhatnék.- Tényleg nem gondolt még arra, hogy könnyebb helyet keres?- Nézze, nekem itt feladatom van. Pótolnom kell a szülőt. Nem mellette, hanem helyette kell nevelnem. A főtárgyam különben a matematika, és én tartom a testnevelést és a technikát is. A kolléganőm a magyar szakos. Mind a ketten tanítunk is, meg napközisek is vagyunk felváltva. így sokkal több a lehetőségünk, hogy beszélgessünk a gyerekekkel. Az ebéd után mesélés van, ilyenkor némelyik el is alszik. Hagyom, mert valószínűleg otthon nem tudta kipihenni magát.- Néha a szülőknek sem ártana egy kis nevelés.- Valóban, mégpedig azért, hogy a gyerekeknek jobb legyen. Már vagy tíz éve napirenden van az, hogy a szülőket tanítanánk olvasni, írni, számolni. Akkor saját bőrükön is éreznék, mennyire nehéz a tanulás, és talán másképp állnának gyerekeik iskolai teljesítményéhez. Lehet, hogy a közeljövőben egy holland támogatású alapítvány finanszírozásával meg is valósulhat ez a régi terv. Hetente egy este magam is vállalnám a szülők tanítását.- Mit szólna hozzá a családja ?- Biztosan támogatnák. Gyuri, a fiam 20 éves, és agráregyetemre jár, Kati lányom pedig 18, és az idén érettségizik majd a Berzsenyi olasz tagozatán. A férjemmel együtt büszkék vagyunk arra, hogy ők még szívesen csinálnak velünk programot, és boldogok voltak, hogy együtt lehettünk külföldi utakon is. Ami engem illet, a szabadidőmben szívesen dolgozom apukámék horányi telkén. Régen versenyszerűen úsztam, és újabban megint járok hetente háromszor. Családi hobbi a sütés-főzés: ezt mindketten szívesen műveljük a férjemmel. Az olvasás, a zenehallgatás és a kötés az, ami kikapcsol. Tévét viszont jó, ha havonta két-háromszor nézek. A kitüntetésemnek is együtt örült a család. Apukám is büszke volt rá, a fiam pedig megjegyezte: „Anyu, milyen fontos ember lettél.” Ezzel arra utalt, hogy ősszel az én órámat látogatta meg a holland miniszterelnök. Mikor az Oktatási Minisztériumba hívtak, hiába faggattam Marinka Istvánné Mártit, a tagiskolánk igazgatóját, ő úgy tett, mintha mit sem tudna. Aztán kiderült: ő terjesztett fel a díjra.- Találkozónk ügyében először a Csata utcai iskolában kerestem telefonon. Egy női hang azt felelte: ő ilyen kolléganőt nem ismer, náluk nem dolgozik dr. Szilágyiné Pernyéz Erzsébet. Lehet, hogy aminek nem csak a Szent László úti iskola, de az egész kerület örül, az nem hozza lázba a Csata utcaiakat?- Ez az első tanév, hogy a Csata utca tagintézménye vagyunk, és jövőre már helyileg is ott leszünk. Reméljük, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdve együtt tudunk dolgozni a közös cél érdekében. A Szent László úton nagyszerű a tanári kollektíva. Ez az egyik oka.annak, hogy soha nem gondoltam arra, hogy más iskolába menjek. Itt mindenki örült a kitüntetésemnek. De gratulált számtalan régi, ma már felnőtt tanítványom is. Sokan felhívtak a Kék iskolából, sőt, képzelje, még a Kilián-beli osztályfőnököm, Kiss Margit is megkeresett. Cs. V.
