XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-03-10 / 5. szám

-Hírnök 2004. MÁRCIUS 10. 3 fl kerület fejlesztési tervével összhangban építkeznek 16 éve van jelen Angyalföldön a Lavina Rt. Jónéhány esteben előfordul, hogy szidják a hazai építő­ipart. Az érvek sorában sze­repel, hogy hozzá nem értők a vállalkozók, nem építik be a megfelelő anyagokat az épü­letekbe és a garanciális javí­tásokat sem végzik rendesen. Persze nem ennyire rossz a helyzet, hiszen épülnek laká­sok, házak Magyarországon, találnak a megrendelők meg­bízható cégeket. Lapunk megkereste a XIII. kerület- ben is építkező Lavina Epítő- és Szerelőipari Rt. vezérigaz­gatóját, Rózsahegyi Zoltánt, hogy meséljen munkájáról, mondja el véleményét az in­gatlanpiacról.-A Lavina Rt. 16 éve működő vállalkozás, véleménye szerint miért tudtak ilyen hosszú ideig talpon maradni az építőipari pia­con?- Vállalkozóként végigéltem a rendszerváltozást és az eddigi összes gazdasági váltást, de a cég­nek mindig sikerült továbblépnie, fejlődnie. Lavina Rt. élete több ciklusra bontható. Megalakulása után a közigazgatási szektornak dolgoztunk elsősorban, később váltottunk és az önkormányzati megbízások voltak túlsúlyban. Az utóbbi két-három évben végzünk saját forrásból saját fejlesztése­ket. Ilyen beruházás például a Gács utcai, a Béke utca és a Pet- neházy utca sarkán levő ingatlan- fejlesztés, valamint a Petneházy, Jász, Országbíró utcák által hatá­rolt terület rendezése, szabályo­zási tervének kialakítása. Hang­súlyozom, hogy a fejlesztések mindig kompatibilisek a kerület fejlesztési tervével.-A felsorolásból kiderült, hogy jelentős mennyiségű lakást építet­tek és építenek. Az otthonok érté­kesítésével is önök foglalkoznak?- Valóban foglalkozunk lakás­eladással is, de lehet, hogy jobb lenne, ha múlt időben fogalmaz­nék inkább. Nagyon úgy tűnik, hogy a szabályozók módosítása miatt idén semmit sem adunk el. Tavaly még igen nagy érdeklődés mutatkozott a lakások iránt, 2004- re ez jelentősen visszaesett. Sze­rencsések vagyunk abból a szem­pontból, hogy a most épülő laká­sok döntő többségét már értékesí­tettük. Maradt még hat lakás, eze­ket tavalyi áron adjuk. A lakásel­adásoknál már csak a garázsok ér­tékesítése rosszabb. Az Országos Építésügyi Előírás ugyan megkö­veteli, hogy minden lakáshoz le­gyen garázs is, viszont a vásárlók többsége a lakásokat átveszik, vi­szont a gépkocsitárolóra már nem tart igényt.- Véleménye szerint az utóbbi időben miért ilyen nehéz a laká­sokat értékesíteni, akkor, amikor a hírek szerint fellendülőben az ingatlanpiac?- Ha visszamegyünk az időben körülbelül 15 évet, akkor láthat­juk, hogy akkoriban kétféle vásár­ló volt. Az egyik, aki kevés pénz­zel rendelkezett, ezért megfontol­ta a vételt. A másik réteg a nagy­pénzű volt, akiket semmi más nem érdekelt, csak az, hogy olyan lakást vegyen, ami az igényeinek megfelel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vevők különbö­gat-Európából hazánkba érkező menedzsereknek. Ezenkívül meg­próbálkozunk luxuslakások épí­tésével a főváros többi kerületé­ben. Néhány telket már megvásá­roltunk, néhányat leopcióztunk, és most keressük az építőközőssé­gi tagokat. Nemcsak hazánkban, hanem külföldön is építkezünk, jelenleg Spanyolországban létesí­tünk házakat.- Véleménye szerint miért rossz a hazai építőipar megítélése? Rózsahegyi Zoltán az új ház kapujában nisztériuma, pedig véleményem szerint erre szükség lenne. Azt sem tartom jónak, hogy a beruhá­zási pályázatoknál legtöbbször a legalacsonyabb árat ajánló nyer, a minőségi szempontok háttérbe szorulnak. Régebben a legmaga­sabb és a legalacsonyabb összegű ajánlat automatikusan kiesett, a többiből választották ki a legmeg­felelőbbet. Metz Edina Új lakóház emelkedik a Béke és Petneházy utca sarkán ző konstrukciójú, kedvező hitele­ket vehettek fel kormányzati pén­zekből. A jelenlegi hitelek már ke­vésbé vonzóak, rengeteg a meg­szorítás, az emberek bizonytalan­ná váltak. Véleményem szerint a piac is telítődött, elfogyott a vá­sárló.- Elmondásából kiderült, hogy most nem érdemes otthonokat épí­teni. Ezek szerint kifizetődőbb a bérlakások fejlesztése?- Nem szeretnénk bérlakásokat építeni. Saját kockázatunkra sem­miképpen sem, ugyanis a hazai gazdaság helyzete, a forint vásár­lóereje nem olyan jelenleg, hogy a vállalkozó húszéves megtérü­lésre berendezkedhessen. Az én gondolkodásmódomba ez nem fér bele. A másik fő probléma, hogy a bérlakásnak jelenleg nincs meg a kialakult kultúrája hazánkban. Azt hiszik a bérlők, hogy a lakás­ban mindent megengedhetnek maguknak, nem kell vigyázni ezekre az otthonokra. A bér­lakáskultúráról akkor beszélhe­tünk majd, ha a magyarok vagyo­nát nem az ingatlan jelképezi, ha­nem a bankszámlán található pénz. Az is fontos szempont, hogy nyugaton a munkaerő oda vándo­rol, ahol megfizetik, és az új mun­kahelyéhez közel bérel lakást. Nálunk lokálpatrióta módon min­denki a saját lakóhelyén próbál munkához jutni.- Ha sem lakás, sem bérlakás építésével nem kívánnak foglal­kozni, akkor milyen beruházáso­kat terveznek?- Úgy látom, nincs munka a pi­acon, ezért saját magunk teremt­jük meg a munkánkat. így kezd­tünk hozzá a már említett Gács ut­cai fejlesztéshez. Itt építünk egy 200 apartmanos szállodát a Nyu­-Tény, hogy nagyon sok építé­si vállalkozó, cég működik jelen­leg a piacon, s ezek egy része ke­veset vagy egyáltalán nem ért a szakmához. Ma már bárki alapít­hat céget, kiválthatja a vállalko­zói engedélyét anélkül, hogy be kellene mutatnia legalább jó mi­nősítésű szakmai bizonyítványt. Az építőipar a gazdaság egyik hú­zóágazata, még sincs önálló mi­A szerkesztőséghez levél érkezett, amelyben a Petneházy utca 61-63. szám alatt lakók néhány dolgot kifogásolnak a ház műszaki állapotával kapcsolatban. A Lavina Rt. vezérigazgatóját, Rózsahe­gyi Zoltánt megkértük, hogy válaszoljon a leírtakra. A Petneházy utcai épület tulajdonosa az Angyalföldi Vagyonkeze­lő Rt., így a ház kezelése is a vagyonkezelő feladata. A tulajdonos a javításokat egy úgynevezett garanciális lista alapján folyamatosan végezteti a Lavina Rt.-vel. A levében szereplő javításokkal kapcso­latban a vezérigazgató elmondta: a garanciális kötelezettség 2 évig tart, ebben az időszakban a Lavina Rt. a házzal kapcsolatos vállalá­sának eleget tesz. A nagymértékű gombásodással, penészedéssel kapcsolatban az rt. kért szakértői vizsgálatot. A szakértő megállapí­totta, hogy rendeltetésszerű használat esetében (folyamatos szellőz­tetés, fűtés) nem jönnének elő ezek a problémák. A penész és a gom­ba akkor jelenik meg a helyiségekben, ha a belső és a külső hőmér­séklet különbsége elér egy kritikus határt. Az épületben levő lakáso­kat mínusz 10 fokos külső hőmérséklet esetén legalább plusz 22 fok­ra kellene felfűteni a penészedések elkerülésére. Nagyon fontos az is, hogy a lakók folyamatosan szellőztessenek, így a nedvesség, a pá­ra eltávozzon a lakásokból. Az otthonokba laminált parkettát raktak le, amely kizárólag speci­ális vegyszerrel takarítható. A rendszeres vizes felmosás tönkreteszi a parkettát. A vezérigazgató azt is elmondta: a lakáshasználattal kap­csolatos előírásokat az otthonok átadásakor minden lakóval ismer­tették. A Gyertyafénykeringő és a Jamina Klub kölcsönös vendégeskedése Immár több mint hat éve jelent kellemes társasá­got és táncos szórakozást tagjainak és látogatóinak a Gyertyafénykeringő Klub az Angyalföldi József At­tila Művelődési Központban. Ma már az ország más tájáról, jelesül Békéscsabáról is mutatkozik ismer­kedési szándék a gyertyafényesekkel, és viszont. Megállapodásra léptek a Jamina Klubbal, hogy éven­ként legalább egyszer meglátogatják egymás ren­dezvényeit. Az angyalföldiek már jártak Békéscsa­bán, és jól kimulattuk magunkat a vendéglátókkal együtt. Február 29-én a viszonzáson volt a sor. Az AJAMK színházterme megtelt. A műsorban maga a Jamina Klub elnök asszonya, Buka Mihály né, ezüst minősítésű népdalénekes, és az ugyancsak dalos kedvű Nyilas Sándor is fellépett. Szórakoztató prog­rammal kedveskedtek a hazaiak is, majd vacsora és táncos vigalom következett. Képeinken Buka Mihályné a színpadon és Csukáné Ilike, a „gyertyafényes” elnök asszony oldalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom