XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-11-17 / 22. szám
8 2004. NOVEMBER 17. Hírnök. „8z öreg fák sóhajtva nyelik q szen-monoxidot" Mókusmogyoró! Távol álljon tőlem még a gondolata is, hogy szociális tanulmányt akarjak publikálni. Itt csak a mókusmogyoróról és szívünk csücskéről, a Margitszigetről lesz szó. Szép a sziget az őszi napsütésben. A rózsakert százszínű virága szemet gyönyörködtetően, teljes pompájában virul, de a vadgesztenyefák leveleit már elkapta a rozsda. Koppanva hull a földre a termés, amit ma már nem szed fel senki. Pedig az én gyermekkoromban (jó régen volt) a kisdiákok még gyűjtötték, zsákokba szedték a vadgesztenyét, mert az állatkert megvette kilónkénti két fillérért. Márpedig egy nikkel tízfilléresért egy tölcséres fagyit lehetett kapni. Aki kézikocsival, másod- vagy sokadmagával jött, zsákokat hozott és szorgalmasan hajlongott, az akár napi egy-két „rengeteget” (így hívták akkoriban az ezüstpengőt) is megkereshetett. Mindez nem tartozik ide, csak azért hozom elő, mert éppen a vadgesztenyével egy időben érik a mókusmogyoró is. A napsütéses tisztások szélén itt-ott lehet találni belőle, és késő ősszel is még pottyan, koppan egy-egy szem a földre. Az idén - minden két-há- rom évben fordul ez csak elő - rendkívül jó a termés. Mókusmo- gyorófa - mert a mókusmogyoró az erdei mogyoróval ellentétben nem bokron, hanem fán terem - sokkal kevesebb van a szigeten, mint vadgesztenye, de a mókusok és a szegény emberek, főként az asszonynép, számon tartják a termő fákat. Pedig elég keserves, de- rékfájdító munka a begyűjtés, ráadásul senki ne gondoljon nagy „mogyorónyi” szemekre. A fürtös tokokban, fákon termő mókusmogyoró apróbb szemű a tölgyerdőkből ismert, bokrokon növő erdei testvérénél. De az íze! Az íze fenséges! Érdemes apróléNapjainkban egyre többször beszélünk a hagyományteremtés, a hagyományőrzés jelentőségéről. A baráti körnek indult, később egyesületté alakult Pesti Sült is azért hozták létre alapítói, mert szerették volna feleleveníteni, gyakorolni és továbbadni a zsidó vallás hagyományait. Az egyesület nyitott, éppen ezért bárkit szívesen látnak programjaikon; a laikus érdeklődőknek segítenek eligazodni a zsidó tradíciókban. Életükről és programjaikról a szervezet aktivistái, Peresztegi Ágnes és Balázs Gábor meséltek.- Milyen céllal alakult a Pesti Sül, a zsidó vallásgyakorlásért egyesület? Peresztegi Ágnes: - Négy évvel ezelőtt kezdtünk összejárni. Úgy éreztük, jó volna, ha Budapesten, de leginkább az Új- lipótvárosban lenne egy hely, ahol a fiatalok találkozhatnak, a zsidóságról tanulhatnak, zsidó életet élhetnek. Ahogy az idő telt, egyre többen jöttek. Ezért úgy döntötkoskodni, szöszmötölni vele. Tápláló és egészséges. Magas növény iolaj-tartalmán kívül az élethez szükséges szinte minden elemet tartalmaz. Bizonyítja ezt a vele táplálkozó mókusok elevensége is. Hiszen, hipp-hopp, fel a fára, le a fáról, ugrás - még hogy ugrás -, repülés ágról ágra, könnyeSzép a sziget az őszi napsütésben dén, akár naphosszat is. Nincs olyan artista a trapézon, aki a mókussal versenyezni tudna a szal- tókban. Csak hát az idén lehet, hogy baj lesz, sok a szegény ember, aki rászorul a mókusmogyoróra. Csak remélni lehet, hogy azért maradt annyi mogyoró a fákon és a fák tünk, hogy egyesületté alakulunk, ugyanis így jobban segíthetjük a közösség fejlődését. Egyesületként pályázhatunk támogatásra, szélesebb körben hirdethetjük programjainkat. A szervezetnek egyébként nincsenek szigorú szabályai, rendezvényeinkre bárki eljöhet, aki kíváncsi a zsidó kultúrára.-Mi a jelentése a sál szónak, mire utal az egyesület nevében? P.Á.: - A súl szó zsinagógát jelentjiddisül. Számunkra egyszerre jelent imaházat, közösség házát, valamint tanházat, hiszen egyesületünk legfőbb tevékenységei e fogalmakhoz kapcsolódnak.- Hogyan gyakorolható a hitéletet? Balázs Gábor: - A legfontosabb, amit a zsidó vallásgyakorlásért teszünk az a tanulás. A tanulással lehetővé válik, hogy az asszimilálódottak, olyanok, akik gyerekkorukban nem kapták meg a vallással kapcsolatos alapismereteket, megismerhessék a zsidó alatt, hogy a mókuspopuláció nem érzi meg az emberek szegénységét. Meg talán a természet is megkönyörül rajtuk, a tél sem lesz olyan kegyetlen. Ja, és persze mindig akadnak jószívű szerelmesei a szigetnek, akik a kedves széncinkék, ökörszemek, pityegő pintyek, a védett madárrá lett, veszélyeztetett állattá ritkult verebek mellett a mókusokat, sőt elárulom, még a szép számú dolmányos varjakat is etetik. Ha sok hó esik, és a hóesést olvadás, majd ezt kemény fagy követi, ezek az állatok nem találnak élelmet a keményre fagyott jégpáncél alatt. Ilyenkor kell az emberi könyörühagyomány forrásait. Az oktatásokon keresztül szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy akár felnőtt fejjel elkezdhessék a vallásgyakorlást. A zsidó hagyománynak olyan interpretációját nyújtjuk, amely nem ellentétes a modem kultúrával. A világi kultúrára, a mai korra nem úgy tekintünk, mint „amihez muszáj alkalmazkodni, mert nincs más lehetőség”. Véleményünk szerint lehetünk elkötelezettek a világi értékek iránt, ugyanakkor fontos az is, hogy a zsidó tradíció mindennapi életünk része legyen. Éppen ezért az előadások témái olyanok, amelyek igyekeznek összekötni a múltat a modem korral. Hozzá kell tenni, hogy a tanulásba bárki bármikor bekapcsolódhat.- Mit lehet itt tanulni? B.G.: - A zsidó hagyomány tág teret nyújt az intellektuális tevékenységre, éppen ezért számos módon lehet tanulni. Ennek szellemében különböző szinteken és különböző témákban tanulunk. Többek között tartunk a zsidó let, amelyre a híd mellett, alatt repkedő vijjogó sirályok is rászorulnak. Nem tudom miért, talán rohanó élettempónk miatt, az ő etetésük kiment a divatból. Pedig micsoda akrobata ügyességgel tudják zuhanórepülésben, a levegőben elkapni a feléjük dobott kenyérdarabkát! Nemsokára köd ül majd a Duna felett, jégtáblák úsznak a messzi tenger felé. A szépen szaporodó, csak pár éve feltűnt vadkacsák az újjáépített kis állatkert meleg vizű úsztatójában telelnek ki. Velük semmi gond. A padokat nemzedékek során megülő, önfeledten csókolódzó szerelmespárok tavavallással kapcsolatos általános bevezető előadásokat. Közösen olvasunk kommentárokkal ellátott, hagyományos szövegeket. Nyelvtanulásra is van igény és lehetőség. A haladók héberül olvassák a szövegeket. Könyvtárunk is van, ahol előadók, tanulók válogathatnak a könyvek között. P.Á.: - Szeretnénk bővíteni a könyvtárunkat. A könyvek összegyűjtéséhez kaptunk segítséget, sokan adományoztak értékes olvasnivalókat az egyesületnek. A kerületi önkormányzat kulturális és sportbizottságához benyújtott pályázatunkon 50 000 forintot nyertünk, amelyből szintén könyveket vásároltunk.-Milyen gyakran találkoztok? B.G.: - Hetente többször, általában kedden és csütörtökön tartunk előadásokat este 6-tól. Egy- egy ilyen alkalomra többnyire ti- zen-tizenketten jönnek el. Áz előadások pontos időpontja egyébként megtalálható a www. pestisul.hu honlapon, de az érdeklődők feliratkozhatnak az elektronikus hírlevéllistánkra és akkor minden héten megkapják a pontos programot.- Van-e más közösségi programja az egyesületnek? szig visszahúzódnak a közkönyv tárak, múzeumok, mozik, cuk rászdák melegedőibe. Csak a természethez jobbal kötődő kutyatulajdonosok tarta nak ki a sziget mellett. Ők latyak ká taposott olvadt hólében is át caplatnak a hídon, szívükben őr zik az állatvilág áldozatos szere tétét, amely nélkül nincs, és nerr is lehet emberi élet sem a Földön A két irányban, két-két sorbar araszoló autókból báván előregu- vadt szemű, fülükhöz ragadt telefonnal utazó közömbösöktől nem várható sok könyörület. Az öreg fák sóhajtva nyelik a szén-monoxidot, vedlett bőrük évről évre feketébb, mert hogy a híd mindkét bejáratánál kitett forgalmi tiltótáblák ellenére, a sorompókat kikerülve, kijátszva, egyre többen hajtanak be a szigetre, és száguldoznak vadul a gyanútlan járókelők, gördeszkás, korcsolyázó, bicikliző fiatalok, vigyázatlan gyerekek, szabadjára engedett kutyák között. Vajon egy tragédia kell-e ahhoz, hogy a KRESZ-táblák hatályosságát ellenőrizze is valamilyen hatóság? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy az uszodákba, teniszpályákra tartó protekciós „rokkantak” tömege ne közlekedhessen autóval a szigeten? Már látni, mert csüngenek a fákon a madáretetőnek kitett műanyag flakonok. A jó emberek nem vesztek ki, csak talán kiöregedtek, elfáradtak, elcsüggedtek egy kicsit. Jó lenne, ha a fiatalok is tudnák, micsoda kincs fővárosunk gyöngye, a sziget, és a rajta lévő arborétumnak is beillő növényzet, a hatalmas platánok, a vadgesztenyefák, az évszázados tölgyek és végül, de nem utolsósorban, a rajtuk élő madár- és állatpopuláció. Csomós Róbert B.G.: - Az egyik legfontosabb, hogy minden szombat reggel imádkozunk. Havonta egyszer péntek este is tartunk istentiszteletet, amit közös vacsora, beszélgetés és előadás követ. Ugyancsak havonta legalább egyszer a szombat reggeli imát előadás és ebéd követi. Ezeken az összejöveteleken egyszerre jelenik meg a közösségi élet, a közös tanulás és a vallási élet. Szervezünk kulturális programokat is, például közösen megyünk filmvetítésekre, kiállításokra, de járunk kirándulni is. P.Á.: - A zsinagóga a közösség háza, éppen ezért a családi élet nagyobb eseményeit szintén itt szoktuk ünnepelni: egy-egy ilyen alkalommal akár százan is összejövünk. Szeretnénk, ha a Visegrádi utcai zsinagóga „örömzsinagóga” lenne. A következő nagyobb rendezvényt december 5-én tartjuk, ugyanis kaptunk egy Tórát, amelyhez kapcsolódóan tóraavatási ünnepséget rendezünk. Ez után kezdődik a Hanuka ünnepe, a csodák 8 napja. Ezekre az ünnepekre is mindenkit szeretettel várunk. Metz Edina Örömzsinqgógq q Visegrádi utcában Hagyományőrzés és tanulás
