XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-10-06 / 19. szám

6 2004. OKTÓBER 6. •W* "BT f wu. Ksjtoum •• Hírnök­szükségük van, nem biztos, hogy a tizenhét-tizennyolc évesek is „díjazzák”. A pedagógusnak együtt kell fejlődnie a gyerekek­kel, ami néha nem is olyan köny- nyű.- 1987-ben lett igazgatóhelyet­tes. Ilyen minőségben milyen fel­adatai voltak, és a mostani ta­pasztalataival is vállalná-e a posztot?- Amikor az akkori igazgatóm felkért, kihívásnak tekintettem, de nem tudtam pontosan, mi vár rám. Az igazgatóhelyettesnek szervező feladatai vannak, az óra­rendtől kezdve az ügyeletekig, a szakköröktől az iskolai rendezvé­nyekig sok mindenről kell gon­doskodnia. Ez pedig óhatatlanul elvonja az időt a tanítástól. Az évek folyamán jöttem rá arra, hogy szinte lehetetlen egyszerre jó tanárnak és jó igazgatóhelyet­tesnek lenni. A tanárnak van al­kalma, hogy ráhangolódjon az órára, a helyettest meg sokszor annyira lefoglalják az egyéb fel­adatok, hogy éppen csak beszalad az órára. Ezzel volt a legnehezebb megbékélnem. Azért azt hiszem, mai fejjel is nekivágnék, legfel­jebb lelkileg felkészültebben. Azt is tudom, hogy sem a tanár, sem az igazgatóhelyettes munkája nem független a kollégáiétól. Kö­zösek a kudarcok és a sikerek is. Amikor a kitüntetést kaptam, az első gondolatom az volt, hogy ez nemcsak az én dicsőségem, ha­nem az iskoláé is.- Most hirtelen sok szabadide­je lett. Hogyanfogja eltölteni?- Egyrészt a családdal. A fele­ségem is pedagógus, ő még tanít. Van három fiunk és - egyelőre - négy unokánk. Nekik azt szoktam mondani, nem változott semmi, hiszen most is órákra járok. Reg­gel szobabiciklizem, vagyis tor­naórát veszek, utána angolórára megyek, majd leülök a zongorá­hoz és zeneórát tartok magamnak. Végre sokat olvashatok, és igazán élvezem, hogy nincs szoros idő­beosztásom. Csop Veronika flz elismerés az iskolát is illeti Visszavonult, de még mindig „órákra két évvel hajlamosak azt hinni, hogy ők már mindent tudnak. Ezért 17-18 évesen már nehezebb velük bánni. Ettől függetlenül biztos, hogy a komoly számonké­réseknek is köszönhetők a ki­emelkedő eredmények. Az idén nem kevesebb, mint tizenhét diá­kunk érettségije lett kitűnő, va­gyis minden tárgyból jeles.- Ezalatt a nyolc esztendő alatt lesznek a kisgyerekekből fiatal fel­nőttek. Nem jelent ez nagy nehéz­séget az oktatásban és a nevelés­ben?-A tanításban ez inkább előny. Tekintve, hogy fizikát tanítottam - magam csak a harmadik évben léptem be az oktatási folyamatba, a tanításnál mindig szem előtt tar­tottam, hogy az alapismeretekre kell felépítenem a következő évek tananyagát. Ilyen szempontból te­hát hasznos, ha ugyanaz a tanár viszi végig a nyolc évet. Ami vi­szont a nevelést illeti, nem biztos, hogy jó, ha végig marad az osz­tályfőnök. Az anyáskodóbb neve­lési stílust, amire a kicsiknek Tanári pályafutásának negyven­éves évifordulóját ünnepelte volna 2005-ben Szabó Elek főtanácsos. A Németh László Gimnázium igazgatóhelyettese azonban nem várta meg a jubileumot: az idén nyugdíjba vonult. Kimagasló szakmai munkája elismeréseként augusztus 20-a alkalmából a Ma­gyar Köztársasági Ezüst Érdem­kereszt kitüntetést vehette át Ma­gyar Bálint oktatási minisztertől. Azért nem szakadt el teljesen az iskolától: időnként bejár. Akad még munkája a felújítás kapcsán, meg azt is megígérte, hogy „lak­hatóvá” teszi a stúdiót, és tovább­ra is vállalja az ünnepélyek han­gosítását. Láthatóan ereje teljé­ben van, mégis azt mondja, úgy érezte, eljött az ideje, hogy abba­hagyja, és átadja a helyét a fiata­loknak. Végig a kerületben tanított, a legutóbbi harmincöt évet pedig ebben az iskolában töltötte. 1965- ben fizika-kémia szakos tanár­ként végzett az Eötvös LorándTu- dományegyetemen. Tanári pályá­ját a Karikás Frigyes Általános Is­kolában kezdte.-A kicsiknél nagy szerepe van a módszertannak, így az ott eltöl­tött négy év jó volt arra, hogy megtanuljam, hogyan kell lekötni a gyerekek figyelmét és fegyel­met tartani közöttük. De aztán úgy éreztem, tovább kell lépnem. Ka­póra jött, hogy tanintézetünk elődje, a Kilián György Általános Iskola fokozatosan gimnázium­má alakult. Már 1964-ben is indí­tottak egy középiskolai osztályt, 1969-ben azonban gyors fejlődés­nek indult az iskola, és akkor jó néhány új tanárt vettek fel. Köz­tük voltam én is. Nem tagadom, megfordult a fejemben, hogy me­hetnék egy nevesebb iskolába. Mert abban az időben még nem a legjobb eredményű gyerekek jár­tak ide. A nagy fordulat akkor kö­vetkezett be, amikor - az ország­ban elsőként - áttértünk a nyolc- osztályos gimnáziumra. Azóta magas a színvonal: kifejezetten jó képességű tízévesek jönnek hoz­zánk.- Bizonyára a gimnázium szel­leme is megköveteli tőlük, hogy tu­dásuk legjavát adják.- Valóban. Itt tanulni nem ugyanaz, mint egy általános is­- Nézze, manapság már aligha lehet ilyesmiről beszélni. Igazi át­járhatóság akkor volt, amikor minden iskolában ugyanazt taní­tották. Még egyik nyolcosztályos gimnáziumból a másikba sem könnyű átmenni.- Azért bizonyára vannak elő­nyei is ennek az iskolatípusnak.- De még mennyire! Az előbb említett komolyabb szellemhez például hozzátartozik, hogy már Szabó Elek - Az alapismeretekre kell építeni kólában. Maga a légkör is komo­lyabbá teszi a gyerekeket. Ezen­kívül pedig egyedi tanterv sze­rint dolgozunk. Nálunk kötele­ző latint tanulni. Ez egyrészt megkönnyíti a nyugati nyelvek tanulását, másrészt az ókori tör­ténelmet is jól megismerik diák­jaink.- Viszont megnehezíti a ma so­kat hangoztatott átjárhatóságot. ötödiktől kezdve minden év vé­gén vizsgázniuk kell a gyerekek­nek előbb egy, aztán kettő, végül pedig három tárgyból. A tanulók így megtanulnak vizsgára készül­ni, és ilyen formában is számot adni a tudásukról. Amikor az érettségire kerül a sor, alig van vizsgadrukk, és ez nagyon jó. Azonban kicsit el is fáradnak a gyerekek, és az érettségi előtt egy­Eü-pőlyázati kézikönyv Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz - 2. Budán 1944-1945 Az EU Munkacsoport 2004 szeptemberében jelentette meg saját tagjai kutatómunkája és tapasztalatai alapján összeállí­tott Kulcs a sikeres EU- pályázatokhoz című kézi­könyv második részét, amely többek között konkrét, közért­hető és praktikus információ­kat ad nemcsak a pályázatok elkészítésének technikáiról, hanem tágabb összefüggések­ről is, mint például magáról a pályáztatás folyamatáról, a nyertes projektek végrehajtá­sáról, a támogatási szerződé­sek tartalmáról, pénzügyi el­számolásról vagy éppen az áfakérdéséről. A kiadvány tar­talmaz három kitöltött pályá­zati formanyomtatványt is. Ki­töltésük előtt érdemes elolvas­ni a könyv megelőző fejeze­teit, amelyek bemutatják a megfelelő uniós alapelveket és azok alkalmazásait, betekin­tést adnak a projektciklus menedzsmentbe (SWOT­analízis, gazdasági elemzések, hatástanulmányok összeállítá­sa). A kézikönyvben szerepel továbbá a kis- és közepes mé­retű vállalkozók számára kis­sé idegen, de az uniós pályáza­tok során sokszor felmerülő közbeszerzési útmutató, amely példákon keresztül a közbeszerzési kötelezettség megállapításához, valamint a közbeszerzések lebonyolítá­sához nyújt ismereteket. Kiadta az EU Munkacso­port, 2004 Ára: 3728 Ft Sárközi Sándor, kerületi lakosunk verseskötete a Budai Önkéntes Ezrednek állít emléket. A ver­sek nyomon követik a Budai Önkéntes Ezred megalakulá­sát, a Déli pályaud­varnál, a Gellért­hegynél, a Budai Várnál vívott harco­kat. A szerző tiszte­leg azok előtt, akik hősiesen harcoltak a német csapatok el­len a felszabadítá­sért, és lírai szavak­kal emlékezik a har­cokban elesett 600 budai önkéntesre. A könyvet a Kornétás Kiadó ad­ta ki. Sárközi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom