XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-09-08 / 17. szám

-Hírnök 2004. SZEPTEMBER 8. flz Állatok Világnapja - augusztus 29. A kerületben jó állatnak lenni... Az országban minden második háztartásban tartanak kutyát, Budapesten minden ötödikben. A XIII. kerületi kertes házak szinte mindegyikében „lakik” kutya, de számuk a lakótelepe­ken is jóval meghaladja a fővárosi átlagot. Cave canem! - óva­kodj a kutyától, tanácsolták a régi rómaiak, és bizony ők már mindent tudtak a világ rejtelmeiről. Mindenesetre abban az időben ez lehetett a leghatékonyabb védekezés a félelmetes ve­szettség ellen, amely mind a mai napig gyógyíthatatlan. Az Ál­latok Világnapja alkalmából dr. Horváth Lászlóval, a IV. és XIII. kerület hatósági állatorvosával beszélgettem.- Szívesen len­nék a kerületi la­kásokban, há­zaknál tartott ál­latok kilencven százalékának a helyében, olyan jól bánnak velük. A legtöbbjük ak­kor is mindent megkap, ha a gazdájuknak sa­ját magára már nem is telik any- nyi, amennyi kellene-mondta az állatorvos.- Mennyire hatékony ma ná­lunk az állatvé­delem?- Városaink­ban az emberek­kel együtt élő ál­latokkal nincs gond. Az utcá­kon, tereken élőkkel, a mada­rakkal, a kóbor kutyákkal, a macskákkal annál több. Budapesten - arányosan nézve - lényegesen több állat él, mint a tőlünk nyugatabbra eső fő­városokban, ahol ráadásul jóval magasabb szintű az állattartás, ál­latvédelem kultúrája. Hat évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés az 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok vé­delméről és kíméletéről. A tör­vény több helyütt alkalmazza a , jó gazda gondosságával” kitételt. A törvényhez igazodva öt évvel ezelőtt született meg a XIII. kerü­letben az állattartás szabályairól szóló rendelet. A tapasztalatokra építve már előkészületben van a jogszabály módosítása. Mint ha­tósági állatorvos, szakértőként én is részt vettem a munkában. A legfontosabb, hogy a kerüle­ti rendelet közérthetően fogal­mazza meg az állattartók kötele­zettségeit, ne csak hivatkozzon a felsőbb szintű jogszabályokra, törvényre, hanem idézze a megfe­lelő részeket, hiszen a polgárok­tól nem várható el, hogy a tör­vénytárat böngésszék. Dr. Horváth László szerint az emberekben tudatosítani kell a lé­nyeget: „ha az én kutyám harap, azért én vagyok a felelős ”. És en­nek a szemléletnek kell érvénye­sülnie az állattartók valamennyi kötelezettségénél. Az „örökzöld” kutyapiszok-témában is! Hiszen az eddigi rendeletben is szerepel: Dr. Horváth László egy „pácienssel” a védőoltás előtt „Az ebtartó vagy az eb felügye­letével megbízott személy köte­les gondoskodni a közterületen, a lakóház területein, illetve he­lyiségeiben az eb által keletke­zett szennyeződés haladéktalan eltávolításáról.” A kutyapiszokügyben tehát egyértelmű a gazda felelőssége és kötelessége, csak szigorúbban kellene venni a XIII. Kerület Ön- kormányzata Képviselő-testület­ének az állattartás rendjéről szóló rendeletét, amely az ebtartók kö­telezettségeit is részletesen sza­bályozza. Hamar, ha eb mar - orvoshoz! A veszettség ősidők óta ismert kór, majd négyezer éves feljegy­zések vannak róla már Babilon­ból. A sok babonás hiedelmet, mely szerint a szörnyű betegséget a vízhiány, az idegizgalmak vagy természetfeletti erők okozzák, csak a XIX. században váltotta fel a felismerés: a veszettség fertőző betegség, amely a beteg állatok nyálával teljed. A betegség kitörését, elhatal­masodását megelőző vakcinát Louis Pasteur francia vegyésznek sikerült kikísérleteznie 1885-ben, de hogy a veszettséget vírus ter­jeszti, csak 1903-ban fedezték fel. Pasteur védőoltását a magyar Hőgyes Endre orvosprofesszor 1888-ban fejlesztette tovább, ki­tűnő módszerét szinte napjainkig alkalmazták világszerte. (A ve­szettség elleni védekezésnek ma már korszerűbb módozatai van­nak elteijedőben.) Napjainkban a veszettség hor­dozói szinte kizárólag a rókák, a háziállatok tőlük kapják meg a fertőzést. Legveszélyesebb ter­jesztők a rókák élőhelyeire is el­jutó kóbor kutyák, macskák. Ha a veszett állat harapásával az embe­ri szervezetbejutott vírus elsza­porodik, kevés kivétellel halált okoz. Ha a rádióból, televízióból arról értesülünk, keresik annak a kutyának a gazdáját, amelyik ek­kor és itt megharapott valakit, tud­juk, miről van szó. Meg kell álla­pítani, hogy az eb kellő időben be volt-e oltva, lehet-e veszettséggel fertőzött, amellyel veszélyeztet­heti a megharapott ember életét. Azaz,alá kell-e vetni a sérültet e meglehetősen kellemetlen és fáj­dalmas, de életmentő injekciókú­rának? Török J. Tibor Evenként kell oltatni a kutyánkat Törvényi előírás szabályozza a kutyák veszettség elleni védő­oltását. Minden három hóna­pos kort betöltött ebet tulajdo­nosa köteles 30 napon belül, majd hat hónap múlva újra be- oltatni veszettség ellen. Ezt kö­vetően az oltás évente kötelező. Évente kell a kötelező féreghaj­tást is elvégezni. A rendelőben kapott tablettákat otthon lehet az ebnek beadni. Minden beol­tott eb kap egy világoskék szí­nű „Veszettség ellen beoltva Bp. IV-XIIL 2004" feliratú, sorszámmal ellátott, nyakörvre akasztható bilétát. A szám alap­ján az elveszett ebet is azonosí­tani lehet. A kerületi szervezett eb­oltás két helyszínen zajlik. A kerület déli feléből a XIII., Tát­ra utca 11. szám alatti (tel.: 359- 3041), az északi részéből a IV. kér., Templom utca 5. szám alatti (tel.: 369-5791) rendelő közelíthető meg könnyebben. Mintegy 6500 „kerületi ebet” várnak a rendelőkbe. (Körülbe­lül ugyanennyi a lakásban tar­tott macskák száma, ezeknek az oltatása nem kötelező, de aján­latos. Az udvarra, utcára „kijá­ró” cicusoknál mindenképpen.) A veszettség elleni védőol­tás egyébként beadatható bár­mely, arra engedéllyel rendel­kező állatorvossal is, az oltás té­nyét az állatorvos köteles beje­lenteni a kerületi ebnyilván­tartónak (1041 Bp., Templom utca 5., tel.: 369-5791). Ugyan­ide kell bejelenteni minden ke­rületi kutyatulajdonosnak az eb elhullását, eladását, elajándé­kozását, a kerületből való vég­leges „elköltözését”. fl keverékek megmutatták Angyalföldi Utcabál Igazi vásári forgatagban találhat­ta magát a gyanútlan járókelő au­gusztus 29-én, vasárnap a 12. An­gyalföldi Utcabálon. A Dagály ut­cában a múltat idéző kirakodóvá­sár békésen megfért az akrobati­kus rock and roll bemutatóval, a néptánc az ökölvívással. Az egész napos rendezvényso­rozat igazi családi szórakozást ígért: gyerekeknek bábszínházát, csúzlis lövöldét (itt Paprika Jan­csi ellenfeleit kellett ártalmatlan­ná tenni valódi diólövedékkel), zsűrit, amely a közönség szavaza­tait is figyelembe véve döntött. Az eredmény a kistestűeknél: harma­dik helyezett Lili, a második Téri­ké, az első Nudli. A nagytestűek- nél harmadik lett Csípi, második Dzseni, első Rocky. Remek szórakozást jelentett az Országos Munkakutya Sport Egyesület bemutatója, de sok né­zőt vonzott az Angyalföld Leg­erősebb Embere verseny is. Az estébe nyúló rendezvény egyik legnagyobb érdeklődést ki­A keverékkutya-szépségverseny résztvevői felfújható játékvárat, vattacukrot. A felnőtteket zenei programok, koncertek, tánc- és sportbemuta­tók várták. Volt persze közös szó­rakozás is: a keverékkutya-szép­ségverseny. A fajtiszták itt legfel­jebb a nézőtéren kaphattak volna helyet, a babér nem nekik, hanem kevésbé előkelő szár­mazású rokonaiknak termett. Ők jöttek is szép számban, és a ver­sengés hangulatát nagyban befolyásolta, hogy sokféleségüknek köszönhetően (nem volt két hasonló közöt­tük) szinte lehetetlen volt megítélni, vajon melyik eb a legszebb. Féltékenységről vagy verejtékes küzdelem­ről itt szó sem volt, ko­moly versengés helyett inkább kellemes talál­kozónak nevezhetnénk az eseményt. Ennek szellemében a barátko- zás hamar megkezdő­dött: a kutyusok egy­mással ismerkedtek, a gazdik pedig az érdek­lődőknek meséltek kedvenceik előéleté­ről. Délután 2 órakor megkezdődött a ver­seny: a kutyák a szín­padra lépve megtettek néhány kört a közön­ség előtt, és a gazdik pár szóval bemutatták kedvenceiket. Egy ál­latorvosnő mellett két kutyabarát alkotta a váltó koncertje a megasztároké volt Galambos Dolinával, Szabó Leslie-vel, Kandech Evelyne-nel és Gáspár Lacival. Az esti tánc­programhoz a Bergendy együttes szolgáltatta a zenét. Benedek Zsuzsanna ZAVARja. hogy beleié? az utcán? ZAVARja, hogy s játszótéren a gyerek megtalálja a homokozóban? ZAVARjs, hogy elcsúfítja a kerületünket? ZAVARja. hogy esd utón ettől bűzlik a környék? | Hu rná-d x négy terd&ra igm»«: vátos/oft.. csatlakozzon október 3-án a kutyaürülék felszedő menethez, ahoi «eailecj.':* veretével és Hresséfleivet együtt Dsztftiu* meg utcáinkat! Helyszín. Budapest, XIII. Szent István park 2004. október 3. 10 óra Hozza magával csaladját és kutyáját! XIII. kerületben, a Frangepán utcában (Tatai útnál) 50-138 m2-es újépítésű üzlethelyiségek (irodák) kívánság szerinti elrendezéssel eladók. Ár: 209.000 Ft - 229.000 Ft + ÁFA/mJ. 451-0321

Next

/
Oldalképek
Tartalom