XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)

2004-07-07 / 13-14. szám

A Szociális Szakmai Szövetség Társadalom, politika, média cím­mel szervezett konferenciát (2004. június 24.), amelyen a szo­ciális és a civil szféra kapcsolatá­ról tanácskoztak. A programban Virág Tamás újságíró, szociális munkás a szociális szféra és a mé­dia kapcsolatát elemezte.-A szociális szakma és a média együttműködése jelenleg többnyi­re alkalomszerű, és az újságírók által kezdeményezett. Ennek egyik oka, hogy a sajtóban dolgo­zók akkor érdeklődnek a szociá­lis, szociálpolitikai szektor iránt, amikor valamilyen „esemény” van. Időjáráshoz, eseményekhez köthetően intézményeket, ellátá­sokat mutatnak be. (Például tél elején, karácsonykor a hajléktala­nokat.) Ráadásul ilyenkor a szo­ciális munkások eleve leterhelteb- bek, ezért nehezen „viselik”, hogy ők és klienseik a sajtó érdeklődési körébe kerülnek. A szociális terü­let médiabemutatása ritkán jut túl a felszínes, érzelmeket keltő törté­net bemutatásán. Az okokra és azok hátterére, az összefüggések­re már nem jut sem érdeklődés, sem idő, sem energia - emelte ki előadásában Virág Tamás.- A jelenlegi, sokszor konflik­tusos kapcsolat helyett - de leg­-Hírnök— Gyengébb nem. Vannak, akik a hölgyekre használják ezt a jelzőt. Az esélyegyenlőség korában per­sze jó lesz vigyázni az efféle jel­zőkkel. Egyik legsikeresebb honi sportágunkban meg aztán különö­sen. Abban a sportágban, ahol a vi­lág tíz legjobb férfi versenyzője kö­zött jelen pillanatban a kilencedik helyen egy magyar hölgy áll. Bizo­nyára sokan kitalálták, a sakkról van szó. A fekete-fehér kockás táb­la mellett időről időre bebizonyo­sodik: a gyengébb nem igen erős. A jelen még a férfiakat leckéz­tető Polgár Juditról szól, de már bontogatja szárnyait a jövő tehet­séges nemzedéke. Köztük Dvor- nitzky Beatrix, az Ady Endre Gim­názium férfi sakkozója. Nem el­írásról van szó. A magyar sakk- szövetség honlapját nézve ugyan­is kiderül, Beatrixot férfi verseny­zőként tartják számon. A BEAC utánpótlás-nevelő sakkszakosztá­lyaként működő Barcza Gedeon Sakk Club ifjú tehetsége korosz­tálya legjobbjai között szerepel, és ekként legtöbbször már férfi vetélytársaival mérkőzik. De mint meséli, már a kezdeteknél is nagy hatással voltak rá a fiúk.- A Vizafogó Általános Iskola 3. osztályában egy játéksaroknak berendezett pici kuckóban kezdő­dött minden. A tanárnőnk, Nyíri Lászlóné rendezte be ezt a sarkot tele játékokkal, hogy a szünetek­ben, és főképp délután ne unat­kozzunk. A fiúk, akik olyan okos­nak képzelték magukat, a sakkot választották, én meg eleinte csak figyeltem őket, majd később már én is beszálltam ellenük - mondja Beatrix. - Az érdeklődés aztán Társadalom, politika, nyilvánosság Hallassuk a hangunkat! alábbis mellett - egy, a kölcsönös­ségre építő együttműködést kelle­ne kialakítani, amelynek alapja a személyes kapcsolat, a rendsze­resség és az egyenran­gúság. Az a helyzet, hogy a szociális mun­kás kiszolgáltatottnak érzi magát a sajtóval szemben. A jelenlegi állapotot egy „minden­ki jól jár” kapcsolatra kellene fordítani. Az előadás hangsú­lyozta: a szociális szak­ma újságírói segítség nélkül is meg tud jelen­ni, elsősorban a nyom­tatott médiában, de en­nek lehetőségeit sem használják ki kellőkép­pen. Hiányzik a rend­szeres véleményalkotás, a társa­dalmi, politikai változások szoci­álpolitikai, az elesettek, rászoru­lók szemszögéből történő elem­zése. Például az éves költségvetés készítésekor vagy a szakmai jog­szabályok tervezésekor a szociá­lis szakma felelőssége is, hogy minden probléma és alternatíva közérthetően, mindenki számára elérhető legyen. A civil szervezetek önreklám­ja, társadalmi fontosságuk közzé­tétele, elismertetése is gyerekci­pőben jár, bár vannak pozitív pél­dák is. Ilyen például az 1%-os kampány. Ebben egyre több civil szervezet vesz részt hatékonyan, felhasználva a reklámszakembe­rek segítségét. Azonban a folya­matos köztudatban tartás hatéko­nyabb lenne, ráadásul nincs direkt pénzszerző célja, ezál­tal esetleg „rossz íze” - figyelmeztet Virág Ta­más. A sajtójelenlét nemcsak azért fontos, hogy az átláthatóság ér­vényesüljön és a rész­ben közpénzből gazdál­kodó szervezetek tájé­koztassák az állampol­gárokat, hanem szolgál­tatásaikat is így tudják közvetíteni a rászorulók részére. Emellett a szo­ciális szakma is kinevel­hetné saját „arcait”, akik szükség esetén azonnal nyilatkozni tud­nak és biztos szakmai háttérrel rendelkeznek. Szintén a szociális munkásokat segítené, ha egy gyorsreagálású csapat médiafi­gyelést végezne, szükség esetén reagálna a szakmát, illetve a klienseket ért méltánytalanságok­2004. JÚLIUS 7. 11 ra, vagy például szakmailag meg­alapozott háttér-információkat tudna nyújtani. Ugyanis az újságírók önállóan rendszerint képtelenek arra, hogy egy bonyolult gyermekvédelmi vagy egyéb ügyet átlássanak, így tudósításaik rendszerint semati­kusak, ahol igen gyorsan kitalál­ható, ki hibázott, és ha a felelős másként dolgozott volna, most nem lenne ügy. Csakhogy az ese­tek többsége ennél jóval bonyo­lultabb. Egy-egy történet bemuta­tásakor a kliens érdekeinek egy­értelmű képviselete is a szociális munkás feladata. A szociális munkások kliens­szerepből fakadó frusztrációjá­nak csökkentése létérdek a médi­ával kapcsolatos együttműködés­ben. Ehhez tervezni, együttmű­ködni kellene, a kereteket kitalál­ni és az új lehetőségeket alkal­mazni. Alkalmazni kéne az etikai kódexek nyújtotta lehetőségeket, élni kellene a jogokkal, és szük­ség esetén a szankcionálás kezde­ményezésével. Ugyanakkor a je­lenlegi helyzetnek is megvan az az előnye, hogy a szociális mun­kások rendszeresen átélik, milyen is lehet klienseiknek. És ez sem kevés - derült ki többek között az előadásból. Virág Tamás - A szociális szféra és a média kapcsolatáról fiz erős gyengébb nem Sakktehetség - Dvornitzky Beatrix odáig fokozódott, hogy ma már heti négy-öt alkalommal ülök le sakkozni, az utóbbi két és fél év­ben pedig még magánedző is se­gíti felkészülésemet. Pontosab­ban segítette, mert most éppen edzőváltás előtt állok.- A gimnáziumban, ismerve eredményeidet, nem néznek rád csodabogárként? A legtöbb hozzád hason­ló korú ifjú általában valamilyen ugrálós sportágat választ. Ez­zel szemben te képes vagy órák hosszat egy sakktábla előtt ülni és gondolkozni. Nem unalmas?- Egyáltalán nem, és nem is tartanak cso­dabogárnak. A suli­ban, bár már ismerik az eredményeimet, kü­lönösképpen nem fog­lalkoznak vele, inkább néhány tanár van oda értem. Az Adyban Moór Ferenc tanár úr szervezi a sakkszakkört, és főként ő bátorít a versenyek előtt. Ami meg a sakkpartikat illeti, azok na­gyon is izgalmasak tudnak lenni. Hatórás játszma az eddigi csú­csom, de ez idő alatt sem unatko­zik az ember, hiszen egyfolytában jár az agya, vadul gondolkozik. Van, hogy 4-5 lépést előre leját­szók, míg egyet meglépek. Ez per­sze még semmi a profik játékához képest, akik 8-9 lépést is képesek előre gondolkozni. Egyébként meg én is ugrálok eleget, hiszen szeretek röplabdázni, és a sakko­zók egyik kedvenc kiegészítő sportágát, az asztaliteniszt is sok­szor játszom.- Jó, rendben. Elfogadom, a hozzáértőknek biztos izgalmas egy fél napon át tartó játszma, de azt mondd meg, egy sakkedzőtá­borban hogy lehet kibírni, hogy naphosszat csak sakkoztok?- Úgy, hogy nem csak sakko­zunk, hanem sokat elemzünk, ki­tárgyaljuk a játszmáinkat, és köz­ben azért jut idő a felfrissülésre is. Mi is szeretünk szórakozni, és na­gyon jó társaság jött össze a BEAC-ban.-Akkor azért a szabadidődben nemcsak sakk van.- Persze hogy nem. Sokat ké­szülök, a sakkszakkönyveket is olvasom, de a rockklubokat leg­alább annyira szeretem.- Kétségtelen, szobád falán jól megfér egymás mellett Lékó Pé­ter, Kramnyik és a Ramstein, vagy a Junkies posztere. Van egyébként kedvenced, mármint a sakkozók közül?- A magyarok közül Lékó, a külföldi nemzet­közi nagymesterek közül pedig talán Michael Adams játéka tetszik a leginkább. Egyszer Adams hatására nyertem meg egy játszmát. Meg­tetszett az erőszakos, le- támadásos taktikája, és megpróbáltam lejátszani a partin. Bejött, nyertem. Készülésképpen sokszor szoktam végigjátszani a nagyobb meccseket, ez sokszor segít.-Az eredmények azt mutatják, egyre inkább kezdesz beérni. Most jöttél haza a X. Visegrádi Nemzet­közi Gyermeksakkversenyről egy harmadik helyezéssel, holnap meg már Litvániába utazol egy nemzetközi megmérettetésre. Em­lítetted, hogy edzőváltás előtt állsz, erre miért van szükséged?- Beatrix eljutott egy olyan szintre, ahol a mostani edzője már nem elég - veszi át a szót tapinta­tosan édesanyja. Ahhoz, hogy to­vább tudjon fejlődni, már egy ma­gasabb szintre van szüksége.- Mit jelent ez a szülőnek? Mennyit kell áldoznia egy család­nak, hogy egy tehetséges fiatal va­lóban azt tudja nyújtani, amire ké­pes?- Kezdjük ott, hogy én soha nem bátorítottam, hogy sakkoz­zon, jómagam nem is tudok sak­kozni. De, amikor látom, hogy van érzéke hozzá, és az eredmé­nyek is azt mutatják, hogy érde­mes sakkoznia, akkor természe­tes, hogy mindent megteszek azért, hogy jobban menjen neki. Nem könnyű. Három és fél éves kora óta egyedül nevelem Beat­rixot. Az EKG-asszisztensi fize­tésből nehezen lehet állni a verse­nyeztetését. A versenyzés pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ru­tint szerezzen, tovább fejlődjön. Külön köszönet a XIII. Kerület Gyermekeiért Alapítványnak és személyesen Holopné Schramek Kornéliának, valamint az önkor­mányzat sportcsoportjának a tá­mogatásért, amit eddig nyújtot­tak. Nélkülük nem tudott volna el­jutni még a szegedi csapatbajnok­ságra sem, nem hogy Litvániába. Most valóban új edző után kell néznünk. Van is már jelentkező, nem is akárki. A női válogatott szövetségi kapitánya lát benne fantáziát. Anyagilag ez persze még komolyabb kihívás elé állít bennünket, úgyhogy nem tudom mi lesz szeptembertől.- Erre mondják azt sakknyel­ven, patthelyzet. Mi csak annyit tehetünk hozzá, remélhetőleg a sakk fog győzni. Szabados Tamás A rockklubokat is szeretem

Next

/
Oldalképek
Tartalom